A városok és a talaj | Így hat a városiasodás a talajlakókra
Magyar és dán kutatók 103 urbanizációs tanulmányt elemeztek a világ minden tájáról, hogy megtudják, milyen hatást gyakorol a városiasodás a talajfaunára. Az éghajlati viszonyok függvényében vizsgálták a talajállatok fajgazdagságának változását és az egyedszámok alakulását, és azt találták, hogy
míg az erőteljesebb talajtömörödésre érzékeny és általánosságban is nehezebben terjedő talajállatcsoportok, a giliszták, a csigák és az ugróvillások fajgazdagságát negatívan, míg az ászkák, az ezerlábúak és a százlábúak mozgékony, jól alkalmazkodó csoportjainak az egyedszámát előnyösen befolyásolja az urbanizáció – legalábbis szárazabb éghajlaton.
Itt ugyanis a talajállatok egyedszámára általánosságban kedvezően alakul a városokban a sok locsolás következtében. A nedves éghajlaton ugyanakkor az intenzívebb párolgás és a gyorsabban elfolyó csapadék miatt kialakuló szárazabb városi környezet csökkenti az egyedszámokat.
A talajállatok egyébként számos szolgáltatást nyújtanak az embernek, a giliszták például úgynevezett ökoszisztéma-mérnökök, amelyek nagyban képesek átalakítani a környezetüket a talaj intenzív átkeverésével. Hektáronként akár több ezer kilométernyi járatot hoznak létre, így segítik a víz bejutását a talajba, fellazítják azt, és hozzájárulnak a humuszképződéshez is.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több kutatás
még több állatvilág
