Gyurgyalagfiókák | Késik a kirepülés, valamit elszámoltunk? | Videó!
A birtok 25. születésnapját többek között azzal ünnepeltük, hogy áprilisban létrehoztunk egy agyagfalat a gyurgyalagok (Merops apiaster) számára. Csodálatos terv volt, amelynek megvalósulása évekig váratott magára, de ami aztán csodás gyorsasággal vezetett látványos eredményre. A fal elkészítését követő harmadik napon már gyurgyalagok jöttek a falra, és már az első évben fészkelő fajjá vált ez a fokozottan védett madárfaj nálunk. Ma már múlt időben is kimondhatjuk: rögtön a gyurgyalagfal első évében sikeres költést zárt nálunk Európa legszínesebb madara.
Nehéz eligazodni egy olyan madár életén, aki a legfontosabb időszakát a föld alá rejti. Nem látjuk a fészket, nem látjuk a tojásokat, a kotlást, a kelést, és a fiókanevelést sem. A vadkamera felvételei azt is megmutatják, hogy bár a fészeküreg szájában tartózkodtak a fiókák az utóbbi egy hétben, sosem jönnek ki a fényre, hogy megpillanthassuk őket. Ők viszont az üreg mélyéről kémlelik a partfal előtti légteret, de az is lehet, hogy inkább csak fülelnek. Az etetéseket ugyanis majdnem mindig élénk purrogás előzi meg az üregben. Ez úgy lehetséges, ha a fiókák mégis csak kilátnak az üreg mélyéről valamelyest, vagy akkor, ha a közeledő szülők hangja jut be hozzájuk és arra reagálnak. Ez utóbbi a legvalószínűbb.
Számításaink szerint
körülbelül július 25. körül kellett volna kirepülni az első fiókának, de se a megfigyeléseink, se a kameraképek nem utalnak arra, hogy fiatal gyurgyalag hagyta volna el a költőüreget. Igaz, július 23-át kihagytuk, hogy a kamera ideális beállításaival kísérletezzünk, és másnap, azaz július 24-én, amikor ismét kiraktuk a kamerát, feltűnően keveset jöttek a szülők a falhoz.
Ebből arra következtettünk, hogy talán az első fiatalok már kirepültek és őket valahol a környéken etetik. Július 25-én viszont ismét élénk volt a forgalom, és semmi jelét nem láttuk kirepült fiataloknak. Július 26-ra ismét behoztuk a kamerát, hogy letöltsük róla a felvételeket. A felvételek száma is azt igazolta, hogy továbbra is a költőüregben etetik a fiatalokat. Egyúttal először kaptunk olyan értékelhető felvételsorozatot, amiből például megbecsülhetjük, hogy egy szülő naponta hányszor szállít élelmet a fiókáknak.
Ez megdöbbentően nagy szám.
2025. július 25-én szélcsendes idő volt,
így a vadkamera szinte csak akkor készített felvételt, amikor a szülők valóban etettek (nem kapcsolt be például csak a füvek mozgása miatt). Ezen a napon 715 felvétel készült, az üres felvételek aránya nem éri el a tíz százalékot sem. Nem jutott még idő valamennyi felvétel átnézésére, de a két szülő együttesen körülbelül 650 alkalommal etethetett, vagyis egy szülő 325-ször hozott élelmet a fiókáknak.
A másik érdekes megfigyelés, hogy a gyurgyalagok nem kelnek korán, reggel hét előtt nemigen etetnek, míg más madárfajok már világosodáskor aktívak. Ugyanígy viszonylag hamar befejezik a napot, még 19 óra előtt. Ennek oka az is lehet, hogy a gyurgyalag kizárólag levegőben vadászik, akár a fecske, és hajnalban a rovarok megvárják, míg a napsütés felszárítja a harmatot, átmelegíti a levegőt és a testüket, és csak azután rajzanak ki, amikor már valóban száraz és meleg idő van. Így a gyurgyalag a kora reggeli, hajnali órákban még kevés rovart talál a levegőben, ezért nem gazdaságos korán vadászni.
Később azonban annál aktívabbak. Ugyanez működhet fordítva is, napnyugta után hamar elülnek a rovarok is. Így tehát durván reggel 7 és este 19 óra között hordanak a fiókáknak eleséget, s 350 alkalommal számolva a szülők 2-3 percenként visznek egy-egy szitakötőt vagy lepkét a fiókáknak. Ez rendkívül intenzív etetés, és szintén arra utal, hogy az üregben a fiókák fejlettek lehetnek, máskülönben nem volna szükség ennyi élelemre.
A felvételek némelyikén jól kivehetően valóban szitakötőket hordanak.
Sokszor írtuk, hogy a gyurgyalagfal kialakítása mellett azért határoztuk el magunkat az idén, mert ez év tavaszán sikerült végre kialakítani az első vizes élőhelyeket is. Úgy gondoltuk, hogy a vizes élőhelyek majd emelik a szitakötők számát, és általában megpezsdítik a rovaréletet – amiként a mézelő zónáink is –, ez pedig segíthet a gyurgyalagok megtelepedésében. Röviden két dolgot biztosítunk számukra:
- fészekhelyet
- táplálékbázist
A kamera felvételei visszaigazolják, hogy a gyurgyalagjaink táplálkozásában kimagasló szerepet töltenek be a szitakötők. A mozgásuk szintén erre utal. 2025. július 24. körül a két öreg madár rendszeresen vadászott a Nagypatak duzzasztott szakaszai fölött, holott korábban a patak fölötti légtérben nem észleltük őket. Ugyanezekben a napokban a patakon élénk szitakötőmozgás volt.
FRISSÍTÉS (2025. július 27. 20:16) | Este, 19:30 körül gyurgyalagokat láttunk kirepülni a gyurgyalagfaltól. Három példány sokat hangoskodva tartott az Őskökényes fölött északi irányba. Úgy tűnt, mintha két öreg madár vinne el egy frissen kirepült fiatalt egy körre. Pár perccel később ismét kiraktuk a kamerát a gyurgyalagfalhoz, ahol először fordult elő, hogy a lyukból kukucskáló madarat láttunk, de a madár öregnek tűnt. Így az is előfordulhat, hogy egy szülő két fiatalt vitt el repülni, a másik szülő viszont a költőüregben maradt a még nem repülős fiókákkal. A kamerát kihelyeztük, reméljük ismét gond nélkül működik majd, és látni fogjuk a felvételeken is a fiatalokat.
Borítókép / illusztrációk: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Én itt csak a hangjukat hallom, naponta többször is, de csak egy-egy madártól, nem úgy kórusban mint az érkezésükkor, átvonuláskor. Gyanús, hogy már röptetnek, mert sokáig csend volt. Viszont ennek is örülök, de fogalmam sincs, hogy hol költenek, bár vannak tippjeim.
Régen olvastam ekkora izgalommal és várakozással, vajon mi történt a gyurgyalag falban? Micsoda teljesítmény egy madártól ennyiszer kirepülni és visszatérni és élelmet hozni a fiókáknak. Vajon ő hány rovart fogyaszt el közben, hány szitakötő landol az ő gyomrában is, hogy bírja a napi táplálással járó munkát? Csodás kis lények.
Mara ugyanezt kérdezte. Esznek menetközben ők is – természetesen, de hogy mennyit, azt nem tudjuk. Az is biztos, hogy jelentős megterhelés a fiókák felnevelése, főként az utolsó fázisban, amikor gyakorlatilag már felnőtt méretű madarak éhségét kell kielégíteni. Ráadásul a gyurgyalag nem sokkal a költés befejezése után elvonul, vagyis formában kell lennie a vonuláshoz szinte azonnal. Ezért is fontos, hogy ne csak fészkelőhelyet adjunk, hanem táplálékbázist is. 🙂
Istenem, de csodás, szívből gratulálok!
Köszönjük – a szokotttnál is többet gondoltam a támogatóinkra ezekben a napokban. Nélkületek ez (sem) történt volna meg.
Bár nem írtad oda a cikk végére, de én nagyon remélem és várom, hogy „Folyt. köv.”!
(Egy észrevétel:
A cikk végén a videó linkje szövegként látszik csak!)
Lesz folytatás, bár nem tudjuk, hogy a kirepülés után meddig maradnak itt. Úgy sejtem, hogy rendkívül hamar elindulnak Afrikába. Talán már csak napok vannak hátra az indulásig. Ami a videó linkjét illeti: köszi a jelzést, észrevettük, de egyelőre nem tudjuk javítani. Nem tudjuk, mi a gond. 🙁
Akkor most azért szurkolok, hogy ne induljanak el hamar. Hátha szüksége van még a fiókáknak egy kis repülési gyakorlatra!
A linkhez: ha bemásolom a szöveget a Google-ba, akkor linkként viselkedik, és rendesen működik.
Én is így néztem meg.