Guvat | Ismerd meg jobban!
köszönet az elődöknek
Alfred Brehm Az állatok világa (1863-69) című munkája nemzedékek tudását és életét határozta meg. Minden idők egyik legnagyobb szabású zoológiai összefoglaló munkája volt. E mű fejezeteivel a méltatlanul “elfeledett” szerzők munkája előtt tisztelgünk.
Időnként a hajdani szöveget kommentárral is ellátjuk, és ajánljuk a fajjal vagy témával kapcsolatos egyéb cikkeinket.
Néha azt hihetnénk, hogy ezekben a forrásokban már alig találni aktualitást. De ha nagyobbra nyitjuk érdeklődésünk látószögét, rögtön érzékeljük: ezek a munkák ma is ontják az érdekes megfigyeléseket, és minden nappal egyre tanulságosabbak azok a kontrasztok is, melyek a hajdani és mai szemléletek között feszülnek.
Alfred Brehm: A vízi guvat (Rallus aquaticus Linn.)
1863-69 | magyarul 1901-1907
Guvat (Rallus Linn.)
A nemzetséghez 11 faj tartozik, amely majdnem az egész Földön el van terjedve.
Csőrük hosszabb a fejüknél, egyenes vagy finoman hajlott, oldalt lapított. Lábuk meglehetősen hosszú, csüdjük rövidebb a középső lábujjnál, a karmot is beleszámítva. Boltozatos, rövid, tompa szárnyukon az evezők puhák, közülük a harmadik és negyedik a leghosszabb. Tollazatuk dús és vízálló.
A vízi guvat (Rallus aquaticus Linn.)
Az öreg hím felsőteste barna alapon feketetarkának látszik, mert minden toll olajbarna szegélyben végződik. Fejoldala és alsó teste kékes hamuszürke, lágyéka fekete-fehér szalagokkal. Hasa és fara sárgás rozsdaszürke, evezői olajbarnával szegett fakó barnásfeketék; kormánytollai feketék és szintén olajbarnával vannak szegélyezve.
Szeme szennyes halványpiros, csőrének orma barnásszürke, a felső káva széle és az alsó káva míniumpiros, lába zöldesbarna.
A vízi guvat költési területe Észak- és Közép-Európa, valamint Közép-Ázsia, kelet felé egészen az Amur-folyóig. Dél-Európát és Észak-Afrikát vonulás alkalmával látogatja, de már Egyiptomban a ritka téli madarak közé tartozik.
Vonulása októberre és márciusra esik, mindazáltal még tél közepén is akadnak egyesek, sőt még egyes északi fekvésű szigeteken, pl. a Faröi-szigetcsoporton és Izlandon is rendesen telel, mert rossz repülő, s ezért nem is költözik el onnét.
A vízi guvat Magyarországon
rendszeresen és elég gyakran előforduló fészkelő madár, amely főleg az alacsonyabb fekvésű nádasokban tanyázik. A hegyvidéken kb. 400 méterig fészkel. Átvonulóban az egész ország területén elő szokott fordulni, de természetesen inkább az alacsonyabb vidékeken.
Ilyenkor sokszor olyan helyeken is mutatkozik, ahol máskor nem látható. Így pl. a Gellérthegy meredek oldalának bokrai között vertem föl egy példányt.
Kora márciusban érkezik és későig marad itt; gyakran át is telel. Táplálékát mindenféle vízi állat, főleg rovar alkotja s így lehet hasznos, amikor halivadék-pusztítókat fogyaszt, esetleg káros, amikor a hal elől eleszi a táplálékot.
Gazdasági szerepe tehát még nincs tisztázva, minthogy azonban nem tömegesen előforduló madár, azért lényegesebb hasznáról vagy káráról nem lehet szó. Kár tehát bántani. A madárvédelmi törvény nem védi, a vadászati törvény a fészkelés idejére, árpilis 16-tól június 30-ig helyezi tilalom alá.
Fotó: Wiki
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madár
Tényleg rejtőzködő. Sok éve járom a vizet, a partot, de még egyetlen értékelhető fotót sem sikerült készítenem róla.