Madárritkaság, fenyősármány került elő egy lengyel madáretetőn!
És ez nem is egészen érdektelen a számunkra. Pontosabban nagyon is fontos lehet, mivel a rezervátumban a sármányok kutatásának az egyik célja, épp a ritka sármányfajok kimutatása, első helyen a fenyősármányé (Emberiza leucocephalos). A fenyősármány tőlünk rendkívül messze, Szibériában él, és Iránban, Pakisztánban és Afganisztánban telel. Ennek ellenére időnként felbukkan Európában, főként ősszel és télen citromsármányok (Emberiza citrinella) között. Magyarországon eddig négy alkalommal észlelték. Két alkalommal Zalában, egyszer Somogyban és egyszer a Hortobágyon (utóbbi helyen, a hortobágyi halastavaknál gyűrűzték is).
A fenyősármány magyarországi előfordulásai:
- 1986. január 1., Barlahida (Zala)
- 2009. február 24-25., Zalaszentmihály (Zala)
- 2011. november 2-6., Hortobágy-halastó (Hajdú-Bihar)
- 2015. november 9., Kisasszond (Somogy)
Személyes emlékem, hogy ott voltam abban a téli táborban Barlahidán, de 31-én délután a barátommal együtt (akiről itt írtam) hazautaztam szilveszterezni, és már csak az újságokban láttam, hogy másnap reggel Magyarországra nézvést új madárfajt fogtak abban a táborban. Ott is egy útszéli pajta bejáratában citromsármányokkal együtt. Ugyanabban az évben volt minden idők egyik legnagyobb zsezse (Acanthis flammea) inváziója is. Nem volt azon a télen olyan madáretető, ahol ne hemzsegett volna a zsezse. A párkányokra kiszórt napraforgóra is százával mentek rá. Így abban a barlahidai téli gyűrűzőtáborban is naponta fogtunk zsezséket. Annak pedig, aki szilveszterezni is ott maradt, olyan jól indulhatott 1986, amit nyilván sosem felejt el. Mert hiszen mi más lehetne jobb kezdés, mint az új év első napjának reggelén egy új madárfaj előfordulását bizonyítani Magyarországon?
Megtalálni a fenyősármányt terepen viszonylag nehéz,
egyrészt többnyire nagy citromsármány-csapatokban vegyül el, ahol könnyen átsiklik a szemünk fölötte, másrészt a fiatalok és a tojók rendkívül hasonlítanak a citromsármányokra. Márpedig – ha csak a téli citromsármány-csapatok kor- és ivarösszetételéből indulunk ki – a téli sármányok zöme, körülbelül 70-80 százaléka fiatal vagy/és tojó. Ezzel szemben a magyarországi megfigyelések mindegyike fiatal hím. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a fenyősármány hímeket könnyű kiszúrni és felismerni még télen is (téli tollazatban), ellenben a tojók vagy fiatalok kiszűrése a sármánycsapatokból – holott nyilván ők vannak többen, méghozzá nagyságrendileg többen – jóval nehezebb. Jellemző, hogy az egyetlen fenyősármány tojó gyűrűzés során került elő, vagyis „csak” kézből határozták.
Jó pár adat utal arra, hogy Magyarországon, főként annak délnyugati felén ez a faj rendszeresebb lehet, mint amit most az adatok sugallnak. Észak-Olaszországban például, még ha csak kis számban is, de rendszeres téli vendég a fenyősármány. Ha az eBird adatait nézzük, kirajzolódik egy északkelet-délnyugat tengely, ahol Észak-Olaszországtól a Földközi-tenger partvidékét követve egészen Spanyolország nyugati partvidékéig kis számban vonulhatnak-telelhetnek fenyősármányok. Feltételezésünk szerint az Olaszországban telelő madaraknak Magyarországon kell átvonulni, azon belül is zömmel valahol a Balaton régiójában, Somogyban és Zalában. Ezt az eddigi hazai előfordulások is alátámasztják.
Meggyőződésünk, hogy idővel meg kell kerülnie a rezervátumunkban is
a téli sármánycsapatokban. Madáretetőn eddig még egyszer sem észlelték Magyarországon, ennek viszont az is lehet oka, hogy igen ritka az olyan madáretető, ahol rendszeresen és tömegesen jelennek meg sármányok. Nálunk viszont 2025/26 telén is körülbelül 250 sármány jár rendszeresen az etetőhelyeinkre a 11 hektáros területen, és sok ezer felvételt készítenek a kameráink a sármányokról.
A legújabb lengyelországi megfigyelés (ez a fenyősármány harmadik előfordulása Lengyelországban) több szempontból is biztató a számunkra, és jó előjel lehet. 2026. január 6-án egy madáretetőn (!) talált Janusz Mendrala egy tojó fenyősármányt Lengyelország déli határainál, Kárpátalján, Iwonicz településen. Ha vetünk egy pillantást a térképre, rögtön látjuk, hogy bár két országgal arrébb került elő ez a fenyősármány, a megkerülés nem igazán van messze a magyar határtól sem. Különösen érdekes, hogy madáretetőn találták. Ugyanígy bármikor felbukkanhat ez a faj bármelyik hazai madáretetőn, kiváltképp jó eséllyel az olyan helyeken, mint a miénk, ahol százával, esetenként ezrével mozognak sármányok.
Az Európában telelő, kóborló fenyősármányok
jó eséllyel az északkelet felől érkező citromsármányokkal érkeznek Európába. Azokon a területeken, ahol a két faj elterjedési területe érintkezik, hibridek is előfordulnak. A fenyősármány – ha alaposabban megnézzük – voltaképp a citromsármány „kilúgozott” vagy „szaturált” változata, amelyből hiányzik a sárga szín. Így az elsődleges fajbélyeg a fenyősármánynál a sárga szín teljes hiánya, csakhogy a tojó és fiatal citromsármányok között télen sűrűn látni olyan példányokat, amelyek szinte teljesen színtelenek. A tojó fenyősármány hasa azonban szinte tökéletesen fehér és a kézevezők szegélye sem sárgás (fehér). A hímeket könnyű felismerni jellegzetes fejmintázatukról, a fehér pofacsíkról és a sötét torokról, akár téli, akár nyári tollruhában vannak.
A tojó fenyősármányok jelentős része azonban rejtve maradhat. Egy folyvást izgő-mozgó, sokszor felreppenő, területet váltó sármánycsapat tüzetes átvizsgálásra olyan szinten, hogy biztosan megtaláljuk benne a tojó fenyősármányt sok szerencsét és nagy rutint igényel. Ellenben, ha kamerák monitorozzák a sármánycsapatokat, és a felvételeket akár utólag is átnézhetjük, a tojó fenyősármány megtalálásának esélye nagyságrendekkel is megnőhet. Többek között ezért reméljük, hogy előbb-utóbb megtaláljuk mi is.
Magyarországon is volt már rá példa, hogy madárritkaság madáretetőn került meg. Így például a feketetorkú szürkebegy (Prunella atrogularis) első, s ezidáig egyetlen előfordulása 2018-ból egy kisújszállási madáretetőről származik (itt írtunk róla részletesen).
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Wikipédia
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madár
Jöhetne ide is, útba esünk, szeretettel várom. 🙂
Ha megérkezik, küldd majd tovább hozzánk 🙂
Persze, megetetem, megitatom, megsimogatom, és már küldöm is. 🙂