Betegségbe futott bele az első feketetorkú szürkebegy?

Betegségbe futott bele az első feketetorkú szürkebegy?


Tetszik vagy sem, gondoljunk bármit a pandémiáról, a Covidról és a járványkezeléséről, a vírusok és járványok egyre több gondot okoznak, és nemcsak nekünk, hanem a madaraknak is. Sok madár számára jóval korábban jött el a “Covid-korszak”, mint nekünk. Körülbelül 2000-től több jelentős, pusztító járvány is tizedelte őket (túl a madárinfluenzán!), csak épp ez jóval kisebb figyelmet kapott és kap mind a mai napig, hisz ezek a járványok minket (általában és egyelőre) nem érintenek.

A madarak védtelenek,

hisz nem kaphatnak orvosságot, védőoltást, és karanténba sem zárhatjuk őket. Előfordulhat, hogy néhány fajnak a végső döfést épp egy-egy járvány adhatja meg. A madárpopulációk állapotának javítása épp azért volna szükséges, mert a korábbi évszázadokhoz, évezredekhez mérten a madaraknak legalább két további kockázattal kell együttélniük:

  • egyre instabilabb időjárással, ami tönkre teheti költésüket, megakadályozhatja vonulásukat vagy telelésüket
  • és egyre fokozódó járványügyi veszélyekkel.

Minthogy utóbbi várhatóan

egyre több gondot okoz majd,

és ennek következményeit gyakran tapasztaljuk, többek között a madáretetőkön is, ráadásul a birtokot is közvetlenül érinti (lásd egy későbbi cikkben), így az archív oldalról áthozzuk most ezt a különleges esetet, 2018.03.24-éről. Abból az évből, amikor a birtokon minden korábbinál jelentősebb járvány tört ki a madarak között.

2018-ban új madárfajt bizonyítottak Magyarországon, méghozzá madáretetőnél! Pabar Zoltán etetőjén tűnt fel egy feketetorkú szürkebegy Kisújszálláson. Ez szép példa arra, hogy bármikor bárhol akár új madárfaj is felbukkanhat a madáretetőkön.


Feketetorkú szürkebegy (Prunella atrogularis) | Forrás: Wikipédia

Másfelől tanulságos a történet vége is, ami ugyan nem bizonyított, hisz a madár egyszerűen csak eltűnt, de lejjebb részletesen indoklom, miért gondolom, hogy Magyarország első feketetorkú szürkebegyével végül betegség végzett.

Már a feketetorkú szürkebegy első magyarországi megfigyeléséről írva megjegyeztem, hogy a madárka sajnos nincs jó állapotban (ITT). Akkor még reménykedtem, de aztán úgy gondoltam, hogy nagy valószínűséggel ez a példány sajnos már nem térhetett vissza az Ural vidékére. Erre utalt, hogy az első megfigyelést követően, másnap reggel még látták az etetőn, de a birding.hu adatai alapján többé nem került elő.

Nem valószínű, hogy továbbállt. Az időjárás sem kedvezett ennek, de leginkább a madár állapota zárta ezt ki. Egyébként is: az etetőkön felbukkanó madarak (de a másutt felbukkanó más ritkaságok is) gyakran időznek el egy-egy helyen, akár hetekig is. A feketetorkú szürkebegy “túl gyorsan” tűnt el – ha szabad így fogalmazni.

2018.03.20-án finoman fogalmaztam, mert nem akartam “károgni”, de már akkor úgy gondoltam, hogy a madárka talán már másnap sem lesz meg.


Ugyanaz a testtartás, borzolt tollazat, púpos hát és “megtört tekintet” ennél az énekes rigónál. Ő 3 napot bírt ki | 2018.02 | Fotó: Centauri

Ha megnézitek a birding.hu-n található fotókat, mindenütt borzolt tollazattal látható. Betegségre utaló jel, hogy a madár szinte felfújja magát. A szárnyakat leereszti, a hát szinte púpos (utóbbi görcsökre is utalhat, például bélhurut esetén), de ha a szemét nézzük, az is “megtört”. Korábban írtam már arról, hogy a kistestű madarak mennyire kitettek a környezetüknek (ITT), és azt sem árt tudni, hogy

a rendkívül magas testhőmérséklet – amely többek között abból a gyors anyagcseréből fakad, amely lehetővé teszi a madarak számára a rendkívül energiaigényes repülést – betegség esetén óriási hátrány.


Ilyen egy egészséges szürkebegy habitusa és tekintete | Fotó: Centauri
Erdei szürkebegy | Fotó: Centauri

A szürkebegy méretű madarak

testhőmérséklete egészséges egyedeknél 43-44 fok. Ha emberről van szó, ez már halálos. Vagyis a kistestű madaraknál, a felsrófolt anyagcsere folyamatok és testhőmérséklet miatt, “nincs hová” belázasodni. Úgy is mondhatnánk, a lázas madár menthetetlen.

2018 márciusában nem egy ilyen madarat láttam etetőn, fotóztam is őket, sőt volt egy februári énekes rigóm, aki 2 napot bírt ki így, végül már meg lehetett fogni, de hiába vittem melegre, nem maradt meg.

Arról nem szólva,

hogy a ragadozók, elsősorban a karvaly (ahol van, a macska is) épp az ilyen legyengült madarakat fogdossa össze. Vész esetén a beteg madár gyakran fel sem repül, inkább beugrál valami fedezékbe (ahol nemritkán épp a macska orra elé ugrál). Mindezt nem azért írtam meg, hogy újabb okot szolgáltassak búsongásra – persze sajnáljuk, hogy ez a madárka valószínűleg elpusztult -, hanem, hogy lássuk: a madáretetés ezért is fontos. A tél végére legyengült madárcsapatok között betegségek is felüthetik a fejüket, ami tovább ront az amúgy sem rózsás helyzetükön.

Ilyenkor aztán csakugyan a madáretető az utolsó esély,

hisz a beteg madár

már nem képes nagy területeket átfésülni élelem után kutatva. Ezért – még ha a betegséggel szemben ellenállóbb is – hamarabb hal éhen, minthogy a betegség végezne vele. Viszont ha valahol etetőre talál, rengeteg energiát spórol,  és minden energiáját a gyógyulás folyamatába fektetheti. Így az etetőre találó beteg madár túlélési esélye a kétszeresére növekszik, bár látjuk, hogy néha ez is kevés.

Viszont rendkívül fontos,

hogy az etetőhelyünk és ha itatunk is, akkor az itatónk tiszta és rendezett legyen! Ne hagyjuk felgyűlni a maghéjakat! Fertőtlenítsük időnként az etetőt, az itatót pár naponta forrázzuk ki, nehogy épp az etetőnk váljon fertőző gócponttá! 


Légy oly kedves, oszd meg másokkal is!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több madár

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Hamarosan gólyák szelhetik London egét

2016-ban sikeresen visszatelepítették a fehér gólyákat Dél-Angliába, most pedig London és környéke a cél. A Citizen Zoo nevű, a lakosság bevonásával szervez…Tovább

Épülhet a hortobágyi madárszínház

Épülhet a hortobágyi madárszínház Aláírták a konzorciumi szerződést, így elkezdődhetnek a hortobágyi madárszínház építésének munkálatai. A madármegfigyelő bázis Máté Bence természetfotós elképzelései alapján valósul meg,…

még több járvány

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

1 hozzászólás

  1. Emlékszem jól a fotóra, a beteg kismadárra, akkor is leírtad, hogy a felborzolt toll betegségre utal.
    Szívszorító volt látni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük