Ezt a vidit ne hagyjátok ki! | Klímaváltozás és biodiverzitás
Nem először írok arról, hogy a kertek, udvarok fásítása, és általában természetközelivé alakítása mennyire hasznos, nemcsak az élőlények számára, hanem nekünk is. Viszonylag hamar és könnyen csökkenthetjük a hőmérsékletet, ami óriási nyereség, hisz évről évre egyre durvább hőhullámok törnek ránk. Most is várhatjuk, hogy mit hoz majd a nyár. Mennyit fogunk szenvedni tőle.
Én például már nem szenvedek, hisz megközelítőleg 5 fokkal lett hűvösebb az udvar, mióta kisebb liget veszi körbe a házat,
és amikor 38-40 fokos hőség van, az épület földszinti részén 24-25 foknál sosincs melegebb. Gondoljuk át még egyszer: másutt megy a klíma, fogy az áram, ami újabban már lassan megfizethetetlen lesz, tovább szennyezzük a levegőt, csak rontunk a helyzeten, míg egy ilyen házban kacagva élhetünk-dolgozhatunk. Nem kell jeges borogatás.
Erről részletesen írtam többször is, úgy a Cenweben, mint a print sajtóban
Általában békés vagyok, de néhány dolog rendszeresen bosszant, ezekre „harapok”. Ilyen a klímaváltozással vagy az árnyékolással kapcsolatos legyintgetés, pláne a fölényeskedés. Ilyenkor nem mindig találom a hidegvéremet. Így jártam tavaly Hont András egyik posztjával is.
Hont András árnyékra vetődött | Pont annyira vicces, mint egy hőhullám
A HVG 2022.06.19-én, Diana Urge-Vorsatz, a CEU klímakutatójának Twitter bejegyzéséről hozott „kis színest” (kapcsolódó linkek a hozzászólásoknál), mely szerint: hőség idején a belvárosban 31 fok van, a kertben 27, a fákkal körbevett házban pedig légkondi nélkül is csak 23. Ezt a cikket adta tovább Hont András azon melegében, az alábbi kommentárral:
Ugyanilyen rossz, megkockáztatom: káros, amikor klímaszkeptikusok egy szokatlanul hideg napon rögtön kiírják: „Hahaha, persze, globális felmelegedés!” Ez olyan, mintha egy alkalmazottnak évente egyszer adnék bért, és olyankor felröhögnék: „Hahaha, még hogy nem kapsz fizetek! Hahaha.”
Ezek nem bonyolult összefüggések.
Nem kell a statisztika legdurvább turbó matematikai mélységébe leereszkedni ahhoz, hogy felfogjuk: pár szokatlanul hideg nap koránt sem jelent semmit, ellenben a hónapokig tomboló hőhullámok, és egyáltalán: a durva trend annál inkább.
Komolyan, ezt fel nem foghatom, ezen nem vagyok képes átlendülni sehogy sem: miért nem zöldít, áraszt, füvesít, „rétesít”, „kaszálósít” veszettül mindenki. Önkormányzatok, gyárak, ipartelepek… Jó, tudom, vannak már méhlegelők, de egyáltalán nem vagyok róla meggyőződve, hogy ezek megütik azt a mércét, ami már tényleges zöldítésnek tekinthető.
Ráadásul a zöldített területek irgalmatlan mértékben növelhetnék az élővilág tereit. Pontos számaim nincsenek, de a birtokom visszavadítása során az itt élő fajok száma minimum megduplázódott, és ha sikerül folytatnom, vélhetően ezt a duplázást legalább még kétszer megduplázhatom.
Végül, de azért nem utolsó sorban, a zöldített területek esztétikusabbak is, előnyösen hatnak mindenkire, aki egy zöldített körzetben él. Tegnap pattintott fel a francia madártani társaság, a Birdlife francia partnerszervezete (LPO) egy remek videót, ami a zöldítés lehetőségeit és hatásait mutatja remek, kreatív videóban. Itt is ott motoszkál bennem a kisördög: nálunk miért nincs erő, idő, akarat, tehetség (?) ilyen minőségű videók gyártására? Ez nem pénzkérdés.
Sajnos én nem vagyok nagy patrióta, ez egyfajta neveltetésbéli hiányosságom, ha tetszik, de azért jó volna látni, hogy pár dologban elől megyünk. Mondjuk ebben. Látom néha az igyekezetet, de
sokszor valahogy a progresszió is olyan poros, hogy szinte fullaszt és az ember elméje fojtogató homokfelhővé omlik tőle.
Nem mellesleg hihetetlen botorság a klímakérdést vagy a környezet- és természetvédelem kérdését befogni a politikai viták és ideológia harcok satujába. Ha mást nem is, ezt az egy kérdést rég ki kellett volna venni onnan, és konszenzusra jutni pár alapkérdésben.
Azt hiszem most először (vagy már másodszor) futottam bele a „bezzegezés” bűnébe (amitől egyébként szintén viszketek), és ígérem, kerülni fogom, amennyire lehet, de mégis: néha azért kikívánkozik belőlem, talán mert annyira belém égett, hogy a 19. század végén, 20. század elején például a magyarországi ornitológia egyértelműen a világ élvonalában járt, ott volt a prémium kategóriában, ám jó ideje csak egy tisztes státusban van – a többi között. Mindegy is, lapozzunk, és nem is ez a lényeg.
Nézzétek meg ezt a videót, nem kell franciául beszélni, minden világos. Ezt kellene tenni lakótelepeken, ipartelepeken, pályaudvarokon, külterületeken, kertvárosokban (ott is sokat javíthatunk), és minden négyzetméteren, ahol csak lehet.
Zseniális húzás, hogy a videojátékok stílusát fordítják hasznukra.
Pár pillanatig azt hittem, tényleg reklám megy a videó előtt.
Nekem is felugranak olyan reklámok, ahol földeket, szigeteket, és mit tudom én mi mindent lehet átrendezni. Azok a játékok tisztán marketing szempontok miatt úgy vannak fogyasztásra faragva, hogy megragadják a figyelmet és vevőt, felhasználót szerezzenek. Ez a videó ezeket az eszközöket ragadja meg, és fordítja visszájára, és itt visszájára fordítani valamit vegytiszta nyereség, főként, ha következménye is van néhol.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több “Kert & vadon”
még több környezet
Szuper!
Ezt vittem:-)) Köszönet.
🙂 🙂 Örömmel!