Felmérték a Pilisi bioszféra-rezervátum gazdasági értékét
Létezik egy számítási módszer, amelynek neve utazásiköltség-módszer. Ezzel azt lehet kiszámolni, hogy mennyi pénzt és időt szánnak egy adott kirándulóhely felkeresésére a látogatók. Kerekes Sándor A környezetgazdaságtan alapjai című könyvében részletesen bemutatja ezt a módszert.
Mint írja, az utazásiköltség-módszert előszeretettel használják parkok, természeti, turisztikai látványosságok értékelésére. Abból a feltevésből szokás kiindulni, hogy az idő pénz. Általában választhatunk, hogy elmegyünk egy parkba vagy abban az időszakban dolgozunk. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a parkba való belépésért belépődíjat kell fizetni és az odautazásnak is vannak költségei, akkor képet kaphatunk arról, hogy valójában mennyibe kerül egy parki látogatás.
Vannak, akik távolabbról érkeznek, vannak, akik éppen csak átsétálnak, lesznek, akik napokat és lesznek, akik csak néhány órát töltenek a parkban. Ha ezeket az adatokat mind ismerjük, akkor kiszámíthatjuk, hogy egy-egy látogatás mibe került egy-egy családnak. Persze lesznek olyanok, akik a közelből jönnek és gyakrabban és több időt töltenek el a parkban, és lesznek olyanok, akik távolabbról jönnek és rövidebb időt töltenek el a parkban és az összes költségük esetleg megegyezik.
Az adatokat összegyűjtve a látogatóktól, végeredményben elkészíthető a keresleti függvény, ami alapul szolgálhat olyan vizsgálatokra, amelyekkel kideríthető, hogy a park nyújtotta szolgáltatások javulása (például pihenőpadok elhelyezése) monetáris értelemben mennyivel tette vonzóbbá a parkot, vagy esetleg a belépődíj emelése milyen hatással lesz a látogatók számára.
Ennyit ér a Pilis
Most az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhely, a Pilisi bioszféra-rezervátum gazdasági értékét mérték fel ily módon a Corvinus Egyetem kutatói.
Eszerint a kirándulók 2020-ban körülbelül 3,8 milliárd, 2023-ban pedig mintegy 4,6 milliárd forintot költöttek a kirándulásra. Egy félnapos túrázás 2900, egy egész napos kirándulás pedig 5000 forintot ér a kirándulóknak. Egy átlagos magyarországi erdőlátogatás értéke egyébként 870 forint.
És, hogy mindezt miért jó tudni? A kutatók szerint a természeti tőke elismerését segítheti, ha az értékét pénzben is kifejezik, a társadalom ugyanis ingyenesnek és gyakran magától értetődőnek veszi a természet által nyújtott előnyöket, pedig a zöld környezet megléte már korántsem evidens.
Igen ám, de ugyanakkor azt is megállapították, hogy a magyar erdők együttes rekreációs értéke mintegy 39 milliárd forint, amely az évente kitermelt fák piaci értékének csak az ötöde.
Mindenesetre Széchy Anna, a tanulmány egyik szerzője közleményben azt írta, hogy a nem piaci előnyök számszerűsítése segítheti a hatóságokat abban, hogy jobban megértsék a rekreációs szempontok fontosságát és figyelembe vegyék azokat az erdőgazdálkodási döntéseikben.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több erdő
még több utazás
Hát az mondjuk rohadt jó volna, ha tényleg mindenhol mindenki megértené, hogy minden fűszál és bokor és fa valódi érték, amit ha úgy kell vetni, nevelni stb., akkor sok-sok pénzbe kerül.
Igen. És jó lenne egy olyan számítási módszer is, amiből nem az jön ki, hogy a fakitermelés jobban megéri, mint az erdő.
Akkor, ez most nem az évi buta statisztika.