Duzzasztás és talajvízszint | Meddig „ér el a kezünk” birtokon kívül?
Amióta visszatartjuk a vizet a birtokon (2025.03.01. óta), olyan változásokat generálunk, amelyek túlmutatnak a birtok határain. Vertikálisan és horizontálisan is. Tudom, ez kicsit homályos, de rögtön érthető lesz. A Nagypatak duzzasztásának nemcsak az a következménye, hogy 50 (100?) év után most először kap ez a kis tájrészlet olyan vizet, ami stabil, halmentes, s ezért ideális szaporodóhely a kétéltűek számára. Mivel a patakmederben a vízszint sok helyen szinte a talajszintig emelkedett (néhol 150-200 centiméteres vízszintemelést csináltunk), a magas vízszint belepumpálja a vizet a talajba.
Így a patakot övező területek talajvízszintje végre emelkedik, és nem csökken. Ez jót tesz majd a nádasoknak, de éltetőerőt ad az égerláperdőnek is, ami újabban szinte mindig csontszáraz. Legtöbbször már tavasszal is.
Másként: Látszólag a patakmederben tárolunk rengeteg vizet.
Több ezerszeresét annak, amit korábban a patakmeder a magáénak tudhatott. De csak látszat, hogy a patakmederben történik a vízvisszatartás java. A víz legnagyobb része a talajban gyűlik össze, ott torlódik fel. A patakmeder vízkészletének többszöröse, akár több ezerszerese is. Ez meg is látszik, amikor már egy kisebb keréknyomban is azonnal megjelenik a víz a Nagyberekben.
Mondjuk ezt vertikális vízvisszatartásnak.
A talaj három dimenziója,
hossza, magassága és mélysége is megtelik vízzel. Azért is fontos ez, mert aszály esetén majd nehezebben szárad ki a patakmeder, hiszen vízpótlásra lesz lehetőség a talajból is. Az a víz, amit most a talaj mély és távoli rétegeiben felhalmoz a patak, az a víz hasznos lesz majd, amikor az égből nem érkezik utánpótlás.
A magas talajvízszint tehát kiegyensúlyozottabbá teszi a vízjárást – némiképp függetleníti a mindenkori időjárástól.
Ez forradalmi változás,
ami elvileg rövid időn belül megváltoztatja a vegetációt, gyorsabb, dinamikusabb növekedésre ösztönzi a fákat, segíti a nád és a sás, és általában vizes növénytársulások terjedését, mindezen keresztül pedig komoly hatással lesz a rovarvilágra, és akár a madárvilágra is. Ezt később külön posztban is részletezzük, különös tekintettel arra, hogy milyen fajok jelezhetik számunkra egyértelműen a kedvező változásokat.
De nemcsak a duzzasztott szakaszaink, a talajban tárolt nagy tömegű víz jelenti az idei munkánk gyümölcsét és hatását, hanem az is, hogy a legfelső szakasz (a Felső-víz), nemcsak a birtokhatárig duzzasztja meg a Nagypatakot, hanem azon túl is. Húsvét táján felmértük, hogy a duzzasztásunk milyen messzire ér el a birtoktól. Meglepve láttuk, hogy legalább 460 méterre kell elmenni ahhoz, hogy a patak ismét sekély legyen és benne a víz ismét folydogáljon. Ez már a Nagypatak azon szakasza, ami egyvonalban van a belvízzel. Azzal a belvízzel, ami húsvétkor kiszáradt, de ami évtizedek óta lehet a kétéltűek egyik legfontosabb szaporodóhelye. Ezen a ponton a belvíz és a Nagypatak távolsága mindössze 98 méter.
Így joggal feltételezhetjük,
hogy azok a kétéltűek, akik most nem találnak vizet a belvíznél, viszont a közelben, 98 méterre a régi szaporodóhelytől, a patakmederben állandó vízre találnak, az idén talán a Nagypatak tőlünk délre eső, de miattunk stabil és vízinövényekkel gazdagon benőtt vizében szaporodhatnak. Amikor erről gondolkodunk, főként a nagy ritkaságunk, az alpesi tarajosgőte jár a fejünkben. Ez a faj ugyanis páratlan természeti érték, amit az idén még nem sikerült kimutatni egyik vizünkből sem. Erről részletesen olvashattok itt.
Azért is indokolt a déli patakszakasz vizsgálata, mert az állatvilág számára semmit sem jelent a telekhatár. Ökológiai szempontból a duzzasztott víz számít, méghozzá az egész. A hozzánk eső rész körülbelül 300 méter, és a tőlünk délre eső szakasz még hosszabb is a mi szakaszunknál: 460 méter. Nagy öröm volt látni, hogy a birtok területén fiókákat vezetgetnek a tőkés récék (a birtok történetében először), de a tőkés récék is egyaránt használják a birtok duzzasztott szakaszait, és a tőlünk délre eső patakszakaszokat. A kettő együtt van akkora, ami alkalmassá teszi számukra, mint fészkelőterületet.
A fentiek miatt 2025.04.22-én kihelyeztünk 4 varsát a birtokhatártól délre a Nagypatak medrében.
- Egyet a torkolattól 50 méterre,
- egyet 100,
- egyet 350
- és egyet 450 méterre.
Volt bennünk némi csodavárás,
nem tagadom, különösen azért, mert a Nagypatak növényzete tőlünk délre gazdagabb, mint nálunk. Vélhetően azért, mert ott rendszeresen kiirtják a patakparti fákat (egy sincs tőlünk délre), így a napfényben gazdag patakmederben dúsabban tenyészik a növényzet. Az is szerepet játszhat, hogy mivel a Kispatak nálunk folyik bele a Nagypatakba, tőlünk délre kisebb a patak vízhozama, így a meder könnyebben mocsarasodik és sekélyebb. A sűrű vízinövényzetet azonban kedvelik a gőték és a szintén nemrégiben induló zöld levelibékák is.
Ehhez mérten csalódás okozott a déli patakszakasz.
Közel egy hete varsázunk ott, és mindössze két barna varangy és két kövi csík került elő. Ugyanebben az időszakban a mi szakaszunkon szép számmal és rendszeresen fogtunk gőtéket, cselléket és kövi csíkokat is.
Az egyetlen valamelyest figyelemreméltó adat az, hogy a torkolattól 350 méterre lévő varsa is fogott (2025.04.29) egy kövi csíkot, így tehát végre konkrét adatunk van arról is, hogy a csíkok a birtok fölött is járják a vizeket. Még ha nem is annyian, mint nálunk.
A jó hír ebben az, hogy úgy tűnik: a duzzasztott vizeink (a Nagyfűz-víz és a torkolat közötti szakaszok) annyira népszerűek a vízi gerincesek között, hogy azt nemigen hagyják el.
Pár napig még fenntartjuk a déli patakszakasz vizsgálatát, arra gondolva, hogy a meleg miatt talán csak most aktivizálódnak a gőték és a levelibékák igazán, de ha további 3-4 napig ennyire szerény eredményeket kapunk, akkor egy időre visszahozzuk azt a 4 varsát is a saját vizeinkbe. Leginkább azért okozott a kutatás kiterjesztése csalódást, mert úgy ítéltük meg, hogy talán a déli patakszakaszokban van a legnagyobb esélyünk az alpesi tarajosgőtére, de ez nem jött be, és amint itt írtuk: minden nappal csökken az esélyünk arra, hogy az idén is megtaláljuk.
Borítókép / illusztrációk: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
