Drónok leplezik le a vadlovak összetett társadalmát
Az állatvilágban ritka az olyan többszintű társadalmi struktúra, mint amilyen az emberekre is jellemző. Főleg főemlősöknél találkozhatunk vele, de ceteknél, elefántoknál és egyes patásoknál is előfordul, hogy az egyedek kisebb, főként családi csoportokat alkotnak, melyekből nagyobb, lazább közösség alakul. Ez jellemző a Przewalski-lovakra is, melyeket a Hortobágyon figyeltek meg a kutatók, akik rövid, néhány perces drónfelvételeket vetettek össze a nemzeti park két évtizedre visszanyúló populációmegfigyelési adataival.
A Hortobágyon 1997 óta élnek Przewalski-lovak a Pentezug rezervátumban, a számuk mostanra 278-ra nőtt.
Az egyik fő változás, amelyre fény derült, hogy a különálló háremek az idők során közeledtek egymáshoz.
Míg az alapítás utáni első években a háremek egymástól távol, a saját területükön mozogtak, és egymással ritkán kerültek interakcióba, az utóbbi években egy nagy ménesbe tömörültek. A háremek továbbra is elkülöníthetők, de a rezervátum területén már együtt mozognak. A csoport egyedei összehangolják a mozgásukat és igazodnak egymáshoz.
Így lesz a háremekből ménes
A szociális kapcsolatok összefüggnek a rokonsággal, de az ismeretségekkel is. A kancák például közelebb helyezkednek el a szociális hálózaton azokhoz a kancákhoz, amelyekkel több időt töltöttek ugyanabban a háremben.
A háremek ménessé szerveződésében szintén jelentős szerepet játszhat a rokonság, mivel a testvércsődörök háremei egymáshoz közelebb helyezkednek el a szociális hálózaton, mint a nem rokon csődörök háremei. A közelebbi háremek között nagyobb a kancák átvándorlása.
A ménes szociális hálózatában centrálisabb helyet foglalnak el a régebb óta fennálló és több tagot számláló háremek, amelyek tipikusan idősebb, tapasztaltabb csődörhöz tartoznak. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a háremcsődörök szövetséget alkotnak, hogy az agglegény ménekkel szemben hatékonyabban védelmezhessék a háremeiket.
Nemcsak a már bekövetkezett változásokat lehet ugyanakkor látni, hanem a jövőbeli csoportdinamikára is lehet következtetni:
azok a kancák, amelyek a légi felvételek idején külön háremekben éltek, de a felvételt követő két évben háremtársak lettek, már a felvétel készítése idején egymáséhoz hasonlóbb pályán mozogtak, mint a többi kanca.
A mozgáselemzés által tehát következtetni lehetett arra is, hogy a következő két évben mely kancák hagyják majd el háremüket, és melyik hárembe mennek át.
Forrás: MTI, kép: Tengis Galamez/Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!
még több állat
még több kutatás
Lehet, hogy anno az őseink ezeken a kevésbé kecses lovakon kezdték vándorlásaikat a sztyeppéken. 😀 😀 Bár a hátukra nem igen ültek. 😀
Nem kizárt. 🙂
Erről a helyről, meg a vadlovakról még sosem hallottam. Zseniális a program amivel követik a mozgásuk. Ki gondolná, hogy a kancák átmennek egy másik csapatba, ha úgy hozza az élet:-)
Új barinőket szereznek. 🙂