A bélflóra és a daganatos betegségek kapcsolatát vizsgálják

bélflóra

A bélflóra és a daganatos betegségek kapcsolatát vizsgálják


Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok a kutatások, amelyek az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgálják. Ilyen kutatásokat végez Juhász Szilvia munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban.

A közelmúlt egyik nagy orvostudományi felismerése, hogy az emésztőrendszer, illetve a benne természetesen előforduló mikroorganizmusok milyen szerteágazó módon befolyásolják az egészséget – ideértve az immunrendszer működését, de akár még a mentális egészséget is.

Hasznos és káros baktériumok

A köznyelvben bélflórának is nevezett “közösségben” számos különféle baktériumfaj megtalálható. Ezek egy része fontos az egészséges működéshez, míg mások károsak lehetnek, mert olyan anyagokat – genotoxinokat – bocsátanak ki, melyek roncsolják az emberi sejtek örökítőanyagát.

Az újonnan létrejött Rák Mikrobiom kutatócsoport azt vizsgálja, hogy az emésztőrendszerben élő baktériumok miként befolyásolják a daganatos betegségek kialakulását és lefolyását. Milyen jellemző mutációs mintázatok alakulnak ki a különféle fajok által termelt káros anyagok hatására, amelyek azután a sejtek hibás működéséhez vezethetnek.

Munkájuk célja, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemben a reaktív, a már kialakult betegséget észlelő, arra reagáló terápiák helyett inkább prediktív, a betegség kockázatát még annak megjelenése előtt jelző eljárások legyenek elérhetők.

Háromdimenziós szövetmodellek

A kutatók többek között a kórházi mintavétel során nyert, élő emberi sejtekből épült háromdimenziós szövetmodellekkel is dolgoznak. Ezek segítségével az emberi szervezetben fennállóhoz hasonló körülményeket tudnak teremteni. Így hatékonyabbá és gyorsabbá vélik a kutatómunka, ami fontos egy olyan területen, ahol az új módszerek gyakorlati alkalmazása hosszú évekig várathat magára.

A Rák Mikrobiom csoport az intézet ötödik olyan egysége, amely a HCEMM szegedi inkubátorházában alakítja ki laboratóriumát, és a huszonötödik olyan csoport, amely az intézet kötelékében dolgozik. A kutatócsoport szakterülete illeszkedik a HCEMM eddigi munkájába, melynek fókuszában a népességet súlyosan érintő, öregedéssel összefüggő betegségek állnak.

A vastagbél daganatos betegségei túlnyomórészt az ötven év felettieket érintik, és népességarányosan a világon Magyarországon a leggyakoribbak, évente több mint ötezer-hatszáz halálos áldozattal. Ha a betegséget korán diagnosztizálják, tízből kilenc beteg még öt év múlva is életben van, de azok között, akiknél előrehaladott állapotban fedezik föl a betegséget, ez az arány tízből alig több, mint egy.

Forrás: MTI, képek: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több orvostudomány

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

még több tudomány

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Kémiai molekulákból teremtenének életet

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával arra vállalkozott, hogy kémiai molekulákból laboratóriumi körülmények között teremt életet…Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük