Békászó sas költött Somogyban

békászó sas

Békászó sas költött Somogyban


A békászó sas hazánk egyik legritkább fészkelő ragadozómadara, csupán 35-40 költő párt találni belőle. Két elkülönülő populációja van, az Északi-középhegységben 28-35 pár, a Dél-Dunántúlon pedig 5-7 pár. Ez utóbbi csekély méretű állományhoz tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban talált pár is.

A fajra fészkelőként először 2009-ben találtak rá a Nemzeti Parkban, a 2010-es évek elején pedig az ottani állományt 2-3 párra becsülték. Az utóbbi években már csak egy aktív revírük maradt és ott sem volt minden évben sikeres költés.

Ezért külön öröm, hogy az idei sikeres fészkelés.

A közepes termetű békászó sas kifejezetten zárt, idős állományokban fészkel. Hosszútávú vonuló, és egy viszonylag szűk vonulási folyosót követve a telet Afrika déli felén tölti. Általában két tojást rak és mivel fiókák különösen agresszívek, az elsőnek kikelő madár szinte minden esetben elpusztítja kisebb testvérét.


Illusztráció

Ezt a jelenséget bibliai párhuzammal káinizmusnak nevezik.

A táplálékát a talajon szerzi, és hazánkban leggyakrabban pockokat zsákmányol. Magyar elnevezése – kicsit ellentmondásosan – csak nálunk hangzik furcsán, mert tőlünk északabbra (Lengyelország, Baltikum) táplálékának legjelentősebb részét valóban a békafajok teszik ki.

Fészkelőhelyén nagyon érzékeny a zavarásra, vonulási útvonalán pedig számtalan veszély fenyegeti (például a Libanonban és Szíriában folyó jól ismert, nagymértékű vadászat), ezért hazai állománya csökken. Szerencsére viszont a világállománya, ami nagy vonalakban Kelet-Európát fedi le, még stabil, nagyságrendileg húszezer párra tehető.

Forrás: bfnp.hu, kép: Wolbrum avner/Wikimédia, Anca Muresan/Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kérj tőlünk hírlevelet!

    Név*

    Email cím*


    Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!

    Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!

    még több madár

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Miért költenek olykor hím madarak is?

    Miért költenek olykor hím madarak is? A Pannon Egyetem Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja, a Debreceni Egyetem Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoportja, valamint az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének…

    Hamarosan gólyák szelhetik London egét

    2016-ban sikeresen visszatelepítették a fehér gólyákat Dél-Angliába, most pedig London és környéke a cél. A Citizen Zoo nevű, a lakosság bevonásával szervez…Tovább

    még több hír

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    6 hozzászólás

    1. Ez a káinizmus nagyon kemény! Az amúgy is kisszámú utódból az egyik elpusztítja a másikat!
      Vajon van-e ennek “észszerű” magyarázata?
      Nem csoda, hogy a kihalás szélére kerültek.

      1. Author

        Ezen a ponton én is a szívemhez kaptam. 🙁 Viszont világszinten nem fenyegetettek, csak nálunk, szóval ezek szerint a létszámot tekintve ez bele van kalkulálva a rendszerbe.

    2. Őszi vonuláson kellene megcsípni a légtérben – új madárfaj volna a birtokon.

    3. Sok fajnál megvan ez a ragadozómadaraknál. Főleg ha kevés a táplálék. Nálam idén az énekes rigó második költése nagyon szem előtt volt, így láttam, hogy lökik ki a fészekből a leggyengébbet. 🙁

      1. Szerintem a rigóknál ez nem ismert jelenség! Lehet, valami fontos, új dolgot észleltél! Van esetleg irodalom, ami a rigóknál is leír ilyesmit. A gólyáknál például bevett szokás.

        1. Nem tudom, talán a fészek is kicsi volt, épp kevés volt a szárazság miatt kedvenc gilisztájukból, és négy fiókát etetni nem sikerült kielégítően. Azért hárman felnőttek. 🙂 Itt az ajtóval szemben a szőlőben. 🙂
          Most rettentő kuvik dömping van, lehet náluk most volt költés.
          Cen’, még adós vagy az új fajokkal, pedig én már egy másik posztnál tippelgettem. 😀
          Ment pár kép az én “mézelőmről”

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük