Sikeres a békalencse telepítése a patakon

Sikeres a békalencse telepítése a patakon

---

Több alkalommal is beszámoltunk arról, hogy először a Kisberekben a Pelso-tavon kísérleteztünk a békalencse betelepítésével, később a Nagypatakon is. A békalencse a Pelso-tavon sokáig épp csak kicsit gyarapodott, majd szinte ellepte a vízfelszínt. A békalencse gyarapodásának – amint azt vártuk is – a récék megjelenése vetett véget, akik pár nap alatt a békalencse-állomány 90%-át felfalták.

Már a telepítés első körében jeleztük, hogy a békalencsét többek között azért szeretnénk meghonosítani a rezervátumban, mert számos előny mellett a récék egyik fő táplálékforrása. Pontosabban a lúd-, hattyú- és récefélék étrendjének kimagaslóan fontos összetevője. Márpedig – természetesen – örömmel látnánk a rezervátumban récéket nagyobb létszámban és jóval nagyobb fajgazdagságban. A tőkés réce is csak 2025 tavaszán vált fészkelő fajunkká. A békalencsés vizek pedig a békák, gőték számárára is kedvezőbb; a vízirovarok világa is diverzebb, ahol a békalencse is megtalálható.

---

Megtizedelték a Kisberekben a békalencsét a tőkés récék

---

A Pelso-tónál szerzett tapasztalatink után

megkezdtük a békalencse betelepítését a Nagypatak duzzasztott szakaszaira, amelyek alapvetően álló, illetve lassan áramló vizek. A Pelso-tóra helyből vittünk át békalencsét. Az Őskökényes szélében van egy régi, elhagyott betonmeder, az abban összegyülemlő vízen természetes úton jelent meg a békalencse már több mint 10 éve. Onnan vettünk ki pár száz növénykét, hogy a Pelso-tóra telepítsük. A Nagypatakra már máshonnan hoztunk békalencsét, két körben. A célunk ugyanis ekkor már az volt, hogy más vízinövényfajokat is telepítsünk.

A helyszíneket alapos mérlegelés után választottuk ki, nehogy idegenhonos fajok terjeszkedéséhez járuljunk hozzá. Egy közeli tőzegbányatavat és a Kis-Balaton közelében egy lápi csatornát választottunk ki „donornak”, ahonnan két menetben is hoztunk hínárféléket, békalencsét, békatutajt.

Nem mellesleg leolvastuk közben Magyarország legidősebb színes gyűrűvel jelölt kígyászölyvét is.

Gyűrűs kígyászölyv a Kis-Balatonnál Zala vármegyében!

Először 2025. október 8-án észleltük,

hogy jelentős békalencse-telepek alakultak ki a Nagypatakon is. Nem összevethetők a Pelso-tó békalencse mezőivel, de azért már jelentősek, és egy későbbi terjeszkedés előfutárai lehetnek. A legszebb foltok (körülbelül negyed négyzetméter területűek) a Sakál-vízen fejlődtek, de valamennyi patakszakaszon találtunk kisebb-nagyobb telepeket. A behozott mennyiség körülbelül megtízszereződhetett. Vagyis a terület alkalmas a szaporodásukra.

---

---

Október végére a terjeszkedés leállt,

talán a hőmérséklet csökkenése miatt. Nyilván a tél során sem folytatódik. Ugyanakkor most már reménykedhetünk benne, hogy tavasszal nem a nulláról rajtol el a békalencse-állomány, és 2026. madarai már összehasonlíthatatlanul gazdagabb növényi táplálékforrást találnak a vizeinken, mint az idén.

Mivel a vizeink november elsején lesznek nyolc hónaposak, nem várhatjuk el ennyire rövid idő után, hogy teljes értékű természetes vadvizek gazdagságát hozzák. Nem is panaszkodunk és elégedetlenek sem vagyunk – ha csak azzal nem, hogy 2025-ben irgalmatlanul kevés vizet kaptunk, és őrületes aszály és hőség közepette kellett megkezdeniük pályafutásukat szegény jó vizeinknek. Talán mostantól már könnyebb lesz a pálya, talán 2026. csapadékban is kegyesebb lesz, a víznövények betelepítésével pedig akár évekkel is előrébb vihettük a víztesteink vegetációs evolúcióját. Ha szükségét látjuk, ha továbbra is kedvezőek a tapasztalataink, akkor efféle telepítésekkel tervezünk a jövőben is.   

---

Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri

---

---

még több „Kert és vadon”