Gyűrűs kígyászölyv a Kis-Balatonnál Zala vármegyében!
2025. szeptember ötödikén Budapestről tartottunk hazafelé a rezervátumba, de úgy terveztük, hogy mielőtt hazamennénk, teszünk egy kis kört a Kis-Balaton mellékén, egy útmenti csatornánál, ahonnan vízinövényeket szerettünk volna hozni a Nagypatak duzzasztott részeibe és a Kisberek tavacskáiba. Ezzel is elősegítve, hogy mihamarabb kialakuljon egy diverz vízi növényvilág (a hozzákapcsolódó állatvilággal). Korábban már többször is beszámoltunk arról, hogy milyen eredménnyel járt például a békalencse telepítése a 2025. március elsején létrehozott Pelso-tónál (itt és itt és itt és itt).
Az alaposan átgondolt „finom” telepítéseket azóta is folytatjuk (írunk is még róla), ennek volt újabb lépcsőfoka ez a megálló a Kis-Balaton közelében.
Délután fél öt környékén értünk a csatornához, és épp csak leálltunk, amikor Mara előremutatott egy száraz, pusztában álló fára, és azt kérdezte: „Az meg milyen madár?” Miután odatekintettem, azt feleltem: „Egy egerészölyv lesz.” Csakhogy második pillantásra már úgy ítéltem meg, hogy szokatlanul nagy a madár feje, ez pedig a kígyászölyvre (Circaetus gallicus) jellemző. Vissza is mentem a kocsihoz, el is mondtam Marának, hogy „túl nagy a madár feje”, ezért kiveszem a kamerát, és megnézem, megfotózom.
Úgy is lett. Kamerán át aztán egyértelművé vált, hogy kígyászölyvvel van dolgunk. Ezt a fajt errefelé ritkán látni, s főként ritkán így, békésen elücsörögve egy-egy helyen. Faunisztikai adatnak sem rossz (bár azért nem is annyira rendkívüli), ráadásul a madáron színes jelölőgyűrű is volt. Kivétel nélkül minden esetben érdekes, ha egy madáron színes gyűrű van, hisz ez legtöbbször lehetőséget ad arra, hogy a madár mozgásáról részletes képünk lehessen. Persze, nem mindig sikerül leolvasni az efféle gyűrűket, de nekünk ezzel is szerencsénk volt. A kígyászölyvünk jobb lábán hordott kék gyűrű felirata, még ha kicsit nehezen is, de leolvasható volt, így betekinthetünk a madár élettörténetébe.
Előtte azonban nézzük, hogy ez az ritka szép, nagyfejű, mégis impozáns, táplálékspecialista ragadozó hogyan áll Magyarországon!
A kígyászölyv jóval ritkább, mint a legtöbb sas vagy sólyom faj.
Afrikai-indiai faunába tartozó ragadozómadár, aki Európában főként a meleg mediterráneumban érzi jól magát. Fészkelőhelynek általában hegységi erdőket választ. Magyarországon 40-50 pár él, de nem egyenletes eloszlásban. A három legfontosabb élőhelye a Bükk, a Zemplén és a Kiskunság. Szórványosan fészkel a Dunakanyar környékén és a Balaton-felvidéken. (Mi is a Balatonnál, Balatonakali határában találkoztunk vele utoljára.) A Kis-Balatonnál korábban is látták, a legutóbbi időkben is, de szakirodalmi adatokat is találunk róla, főként Keve Andrástól. A Keszthelyi-hegységben már régebben is költött.
A nevét kissé meghazudtolva a kígyászölyv nem csak kígyókat eszik. Kedveli a gyíkokat is, de békákat és madarakat is fogyaszt. Ám ha teheti, táplálékának gerincét mégis csak kígyók adják. Magyarországon főként vízisiklókat (Natrix natrix), rézsiklókat (Coronella austriaca) és kockás siklókat (Natrix tessellata) zsákmányol, de tőlünk délre, például Izraelben haragossiklókat és viperákat is elejt. Vadászata során ügyesen ragadja meg a kígyókat a nyakuknál, ezért azok nem tudják megmarni. A szülők a kígyókat begyben viszik a fészekhez, ahol aztán a fiókák kihúzzák a kígyót a szülő torkából.
A táplálékspecialista fajok dolga gyakran nehezebb,
mint az olyan fajoké, amelyek széles spektrumból választanak táplálékot. Ráadásul a hüllők viszonylag speciális csoport, mely nem annyira elterjedt, mint mondjuk a kisemlősöké. Ezért míg az ország leggyakoribb ragadozója az egerészölyv (Buteo buteo) könnyedén talál elég táplálékot a fészkelőhely közvetlen közelében, addig a kígyászölyvnek nagy területeket kell átfésülni, hogy elég hüllőt találjon. Ebből adódóan a párok messze távolodhatnak a fészektől vadászat közben. Bejárhatnak akár 40-50 kilométer sugarú kört is. Ez megnehezíti a fészkelő párok felmérését, lokalizálását, hiszen, ha látunk egy kígyászölyvet fészkelési időben, az még egyáltalán nem biztos, hogy a közelben költ.
További specialitás, hogy az ivaréretlen (immaturus) egyedek, amikor visszajönnek Afrika középső területeiről, a szavannákról, mivel nem fészkelnek még, nyaralóhelyekre mennek. Ezek különböznek a középhegységi fészkelőhelyektől, s leginkább nagy pusztaságok. Mintha a fiatal madarak az afrikai szavannáról a magyarországi „szavannára” vonulnának. Ezek a nyaraló madarak általában július második felében jelennek meg Magyarországon, főként a Hortobágyon. Az idén például szép számban mozognak Hortobágy falu körzetében. Ősszel az utolsók szeptemberben hagyják el a Kárpát-medencét, ám időnként még októberben is láthatunk egy-egy megkésett, vállalkozó kedvű példányt.
Lássuk a „mi madarunkat”!
Az a példány, akibe belefutottunk szeptember ötödikén, a gyűrűje alapján már 12 éves. Ő volt az első magyarországi kígyászölyv, akit színes jelölőgyűrűvel láttak el. 2013-ban Budapesttől nem messze a Budai-hegységben jelölték fiókaként. Azóta számos helyen megfordult, többek között a Tisza-tó és a Hortobágy térségében, ám végül – miután párra talált –, a Keszthelyi-hegységben telepedett le. Mindezt publikus nemzeti parki forrásokból tudhatjuk.
A madár leolvasásának adatait átküldjük a gyűrűző központnak, ahonnan várhatón pár napon belül megkapjuk a visszajelzést, és minden adatot erről a madárról. Vagyis megnézhetjük majd térképen is, hogy 2013 óta merre járt, és hol látták mostanában.
Az erős szél és a nagy távolság miatt nem igazán sikerült szép felvételeket készíteni róla, ám egy ennyire érdekes faj, és egy ilyen kalandos élettörténettel rendelkező madár megfigyelése mindig maradandó élmény. Arról nem is szólva, hogy végül a vízinövény-telepítés is sikerrel járt. Erről is beszámolunk hamarosan, és amint megérkezik a visszajelzés a gyűrűző központtól, térképen is megmutatjuk, merre járt a kígyászölyvünk 2013. óta.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Wiki
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madár
Viperát is eszik ő is nem csak a vaddisznó, ahogy korábban írtátok. Furcsa ízlése van ennek a madárnak- vajon milyen génmintázat alakítja mit eszik egy ilyen ez a madár? Az élő kígyó a begyében (?) amit kihúznak a fiókák… Biztosan elharapja a csőrével a kígyó torkát- Milyen klassz a vadászóölyvről a videó.