Hol tart a békalencse telepítése?
Azon túl, hogy a vizes élőhelyek létrehozása során igyekeztünk a lehető legnagyobb léptékben gondolkodni, magyarán: a lehető legtöbb és legstabilabb természetes vizet létrehozni a rezervátumban, ezen felül óvatosak vagyunk minden további beavatkozással. A bennünk élő idea szerint a vizeket alapvetően a vadon önmagától, a maga tempójában népesíti be, és majd a helyi ökoszisztéma álltja be a vizeink élővilágát egy optimális szintre; olyan fajokkal, olyan jellemzőkkel, ami a leginkább megfelelő ezen a helyen, ezen a mikroklímán és környezetben.
Ugyanakkor nem képviseljük azt az radikális, szerintünk naiv iskolát, ami mindent a természetre hagyna. Ma már az ökoszisztémák annyira roncsoltak, hogy sok helyen képtelenné váltak a regenerálódásra. Ahol pedig mégis képesek, ott sokszor már nem áll rendelkezésre elég idő, hisz a regenerálódással párhuzamosan folyik az éghajlat drasztikus átalakulása is. Utóbbi könnyen megakaszthatja, kiolthatja a regenerálódás folyamatát, ha nem adunk az ökoszisztémának plusz segítséget.
Ez például rendkívül élesen merül fel a kétéltűek védelme kapcsán is.
Ezért nem hagyatkozunk csak arra, hogy stabil élőhelyeket hozzunk létre a számukra, hanem amikor kell, akkor akár ipari méretekben mentjük is őket. Épp azért – ahogyan azt korábban részletesen kifejtettük –, mert nem biztos, hogy egy-egy populációnak van még arra ideje, hogy 15-20 év alatt nyerje vissza régi, és mérete miatt ellenálló méretét. Hiszen a felmelegedés és az egyre terjedő betegségek mind ez ellen dolgoznak és hatnak.
Mindez nemcsak speciálisan a kétéltűekre igaz, hanem élőhelytípusokra is.
Ezért mi az ösztövér megoldások hívei vagyunk. A mérsékelt beavatkozást, az átgondolt, de aktív védelmet preferáljuk. Jó példa erre a fogoly (Perdix perdix) esete is, ahol a faj országos szinten eddig jobbára csak passzív védelmet kapott (nem lehet vadászni), ami elég volt mondjuk a gyurgyalagnak (Merops apiaster) ahhoz, hogy megálljon a hatvanas években tapasztalt bezuhanása, ami viszont nem állította meg a fogolyállományok összeomlását, és amitől még ez a faj a kipusztulás felé rohan továbbra is. Ebben az esetben sem kerülhető el az aktív, sőt: a szuperaktív beavatkozás. Olyannyira, hogy tenyésztés, zárttéri tartás nélkül aligha számíthatunk sikerre.
A vizes élőhelyeink mind magasabb ökológiai értékét
is növelhetjük aktívan, de óvatosan kell eljárni. Aktív beavatkozásunk eddig – ha leszámítjuk 320 ezer ebihal átmentését a rezervátumba – csak egy volt. Békalencsét telepítettünk a Kisberek egyik tavába, a Pelso-tóba. Erről részletesen írtunk tavasszal itt. Most erről csak annyit, hogy a békalencse főként ott képes összefüggő állományokat kialakítani, ahol a víz nitrogén és/vagy foszfor tartalma magas. Ez általában szennyezett, szervesanyagokban gazdag vizeknél fordul elő. Ezért a békalencse egyúttal a vizek tisztításában is hasznos, hiszen kivonja a vízből az oldott szervesanyagokat.
A békalencse – és általában a lebegő-úszó növényzet – megjelenése azért is kívánatos, mert ezer és ezer fajnak nyújt lehetőséget. A békalencse fontos táplálékforrás is. Alig-alig szól ellene bármi, az egyetlen tulajdonsága, ami miatt kellemetlenné válhat, hogy sok fény és tápanyag hatására képes teljesen beborítani vizeket. Ezzel olyan árnyékolást hoz létre, ami miatt az alatta lévő vízben viszont a fényhiány miatt szegényes élővilág alakul ki.
A fokozódó hőségre és a jelentős párolgásra, vízveszteségekre gondolva
ki kell emelni azonban, hogy ami az aljzaton élő szervezetek egy részének probléma (fényhiány), az a vízmegtartás szempontjából ismét csak előny: a békalencse lefedi a vízfelületet és még a nagy hőhullámok idején is jelentősen csökkenti a párolgást. Így rendkívül hasznos lehet a vízmegtartás szolgálatában. Ez nekünk is kapóra jönne, hiszen szerencsés helyzetünk, stabil vízellátásunk ellenére is a lehető legkisebb veszteségre kell törekednünk.
A Pelso-tó betelepítésénél kicsit tartottunk attól, hogy rendkívül hamar válik a tavacska felülete egyetlen zöld szőnyeggé, ezért épp csak egy mokkáskanálnyi békalencsét telepítettünk át (területen belül). Ennek a betelepítésnek – amit 2025. április 18-án hosszas mérlegelés után hajtottunk végre –, május-júniusban semmiféle hatása nem volt. A békalencse mennyisége gyakorlatilag nem változott, nagyítóval kellett keresni a parti övezetben a betelepített növénykéket.
Július közepére valamennyit változott a helyzet.
A békalencse szemlátomást megtelepedett és szaporodásnak indult. Főként a partok mentén alakultak ki kisebb-nagyobb békalencsesávok. A betelepített mennyiség valóban egészen elhanyagolható volt, s mindössze körülbelül egy négyzetcentimétert fedett le. Ezzel szemben jelenleg a Pelso-tó békalencsefoltjaiból körülbelül egy négyzetméternyi békalencse-felület jönne ki. Ez az eredeti felület tízezerszerese, de a Pelso-tó felületének még mindig csak töredéke, nincs meg a fél százaléka sem. Ha megállunk a Pelso-tó partján és nem keressük kimondottan a békalencsét, még mindig nem tűnik fel a jelenléte. Annak ellenére, hogy a rendkívül meleg idő elvileg kedvezett a szaporodásának.
Azt már megállapíthatjuk, hogy a békalencse esetünkben – egyelőre – nem mutatott agresszív terjeszkedést. Utólag ez nem is annyira meglepő, hiszen a Kisberek tavacskáit forrásvíz táplálja, szennyező anyagok nem juthatnak be sehonnan, ergo: nincs meg az a magas nitrogén és foszfortartalom, ami a berobbanásához vezetne. Reméljük, hogy a terjeszkedése folytatódik, és már nem zárkózunk el attól sem, hogy áttelepítsük a szomszédos Forrás-tó vizére is, ahová előbb-utóbb a vízimadarak és a fürdőző nagyvadak amúgy is átvinnék, ha ugyan nem vitték át máris.
A békalencse a récefélék számára is fontos táplálék, és mivel 2025-ben a tőkés réce (Anas platyrhynchos) is fészkelőfajjá vált nálunk, a rezervátum eltartóképességét a békalencse-állomány gyarapodása nagyban növelhetné a récék szempontjából. Épp ezért újabb döntést hoztunk: a vízinövényzet gazdagítását szolgáló kísérleteinket még az idén kiterjesztjük a Nagypatak duzzasztott szakaszaira is.
Borítókép: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Békalencse, de jó!
Olvasva a posztot, rájöttem, hogy az a csodás fotó még nem nálatok készült, majd jövőre!