Újabb élőhelyformálás | A békalencsék jövője a birtokon
Eddig semmiféle szerep nem jutott a békalencséknek (Lemnoideae) a birtok életében. Ez is megváltozik, ráadásul egy kísérlet részeként. Míg örömmel hozunk és mentünk például nyárfacsemetéket a birtokra, addig attól nagyon is ódzkodunk, hogy kívülről hozzunk be vízinövényeket. Leginkább azért, mert nem akarunk valahonnan önkéntelenül behurcolni a vizeinkbe olyan fajokat, mint amilyen például az invazív törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) (gyökéren, száron mondjuk ikrákat).
Békalencsét viszont 2025.04.18-án telepítettünk a Pelso-tóra.
Kis mennyiségben (körülbelül 100-150 növénykét), és a három tavacskánk közül csak az egyikre. Mert bár a békalencse helyből való, az egyik kis betonmedencénk felgyülemlő vizében él hosszú évek óta, így olyasfajta veszélyt nem jelent, hogy invazív fajt telepítsünk be vele, más szempontból viszont át kellett gondolni, hogy segítsük-e egyáltalán a betelepülését az új vizeinkbe.
Mert itt nyilvánvalóan csak segítségről van szó.
A békalencsefajok hatékonyan terjednek, és hamar megjelennek új vizekben. Így nyilván nálunk is felbukkannak majd a tavacskáinkban, a tókáinkban, a csatornáinkban, amiként megjelentek a már említett kis betonmedencében is.
A békalencse rendkívül érdekes, tetszetős, számos vízi élőlénynek kedves növényke, voltaképp nem is szól ellene szinte semmi. Egyetlen kedvezőtlen hatása lehet. Ha ideális feltételekre talál, képes elborítani a teljes vízfelületet, így leárnyékolja a tó alját, ahol hátráltatja a víz alatti vegetáció fejlődését. Ez főként ott fordulhat elő, ahol magas a víz nitrogén és/vagy foszfor tartalma. Nálunk ez nem valószínű (több mint 25 éve vegyszermentes és műtrágyától is mentes terület vagyunk), de azért jobb az óvatosság. Ezért döntöttünk úgy, hogy csak az egyik tóba rakunk egy kis telepet, s megnézzük, mi történik.
Más kérdés, ha egyszer az egyik tavon szaporodni kezd,
aligha kerülhető el, hogy átjusson egyik tóról a másikra, hisz a tavak között közlekedő állatok, a békák, a gőték, és a madarak áthordják minden bizonnyal. Még inkább, és még hatékonyabban terjesztik a tavak között gázoló nagyvadak, főként a szarvasok. Aki járt már békalencsés vízben, tudja, hogy a békalencse milyen könnyen tapad fel a lábunkra, akár egy nadrágszárra, akár a csupasz lábszárunkra. Ugyanígy a nagyvadak, akik egyre gyakrabban merítkeznek meg a Kisberek tavaiban, igen rövid idő alatt átszállítják majd a békalencsét valamennyi vizünkbe. A kis növénykék önmagukban is könnyen hurcolhatók, hát még a kis magjaik.
Nem mellesleg a Pelso-tó közvetlen szomszédságában, a 2023-ban ásott Kutató-tavacska vizében eleve él békalencse (bár még nem határoztuk meg, hogy melyik faj).
Előbb-utóbb nélkülünk is megjelentek volna a békalencsék a vizeinkben, ezért is döntöttünk amellett, hogy legalább egyetlen vízben meggyorsítjuk a folyamatot, és azért épp a Pelso-tóban, mert az jelöltük ki az ebihalak mentésére.
És máris megérkeztünk a békalencse egyik nagy előnyéhez.
Alig akad más vízi növényfaj, amely olyan hathatós védelmet és takarást ad a vízben élő ebihalaknak, a békáknak és a gőtéknek, sőt a halaknak is, mint a békalencsemező. Ugyanez a lebegő növényréteg számos élőlénynek nyújt otthont és táplálékot. A récék számára sokszor az elsődleges zöld eleség. A kékcsőrű réce (Oxyura leucocephala) táplálkozásában például olyan kitüntetett szerepe van, hogy a magyarországi kékcsőrűréce visszatelepítési program kudarcának egyik oka állítólag az volt, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű békalencse.
Nem véletlen, hogy 2024-től az EU is elfogadta élelmiszernek, főként a rendkívül magas fehérjetartalma miatt. Thaiföldön régóta fogyasztják, s van olyan faja is (Wolffia globosa), amely egyedülálló módon a növényvilágban, tartalmaz B12-vitamint is. Állítólag remek saláta készíthető belőle. A magam részéről mindig is gusztusos növénynek gondoltam, akár a víz színén úszott, akár a csizmám orrán láttam.
Nem mellesleg a békalencse rendkívül érdekes növény.
Ha jók az információink, akkor a Földön 25 fajuk él (ez meglepően kevés), amiből 5 fajjal találkozhatunk Magyarországon. Köztük a legkisebb, mindössze 1.5 milliméteres a gyökrételen vízidara (Wolffia arrhiza) világrekorder is: a Föld legapróbb virágos növénye! A termése pedig a világ legkisebb gyümölcse!
Magyarországon élő békalencsefajok:
- apró békalencse (Lemna minor)
- gyökértelen vízidara (Wolffia arrhiza)
- bojtos békalencse (Spirodela polyrrihza)
- keresztes békalencse (Lemna trisulca)
- púpos békalencse (Lemna gibba)
A vizes élőhelyeink még a benépesülés elején állnak. Egyelőre csak a moszatfélék terjedését, időszakos, periodikus invázióját észleljük, de őszre számos új növényfaj jelenhet meg nálunk. Az új vegetáció segítése, a diverzitás növelés kiemelt célunk a vízi növények esetében is. Így célul tűzhetjük ki akár azt is, hogy idővel Magyarország össze békalencsefaja megéljen nálunk.
Egyelőre a Pelso-tóba rakott kis telep életét figyeljük.
Lényeges változást az utóbbi egy hétben nem láttunk, annak ellenére sem, hogy a békalencsék életciklusa rövid, ezért rendkívül gyors terjeszkedésre is képesek. A Wolffia-fajok (mint amilyen a Magyarországon is gyakori gyökértelen vízidara) már életük nyolcadik napján virágoznak! A békalencse növekedése önmagában is rendkívül dinamikus. A növény kettéválik minden harmadik napon, az így keletkezett növénykék pedig „szétesnek” négy részre, ezért a békalencse terjeszkedése nem lineáris, hanem exponenciális. Többek között ezért tartják úgy a NASA berkeiben, hogy egy Mars-expedíció kulcsfontosságú faja lehet, ami elláthatja akár a Marson is az asztronautákat.
Számunkra egyelőre kedvező volna egy robbanásszerű elszaporodás, mivel még a Pelso-tónál sincs elég fedezék az ebihalak számára (annak ellenére, hogy már a kezdet kezdetén igyekeztünk úgy berendezni a tavat, hogy abban búvóhelyek is legyenek). Az algamezők (békanyál) időszakosan elbújtatja (és táplálékkal látja el) az eddig kimentett 12 ezer ebihalunkat, de az algák állományai rapszodikusan változnak, s hamar össze is omlanak, akár egyik óráról a másikra, főként hűvös és borult időjárás esetén. Ezzel szemben egy békalencse-mező sokkal stabilabb, így stabilabban nyújt biztonságot is.
Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Békalencse-saláta, nem lehet rossz.
A vizitöknek nagyon szép a virága.
Csodaszépek lesznek a tavacskáitok🌼🌼🌼🐸
Igen, én is azt hiszem, hogy 2026-ra már egy egész vadvízországban gyönyörködhetünk! Addig is számos meglepetés, és számos vizes gyönyörűség és patakparti újdonság vidámít és boldogít bennünket.
Kóstolta már valaki a békalencsét? Olyan natúr fűízű lehet? Rákerestem hogyan tud spontán megjelenni az álló vizekben – azt írták, magról szaporodik, megbújik a többi növény között. Az algákat – mint a békanyál is- a tengerből származókat nagyon sokféle módon fogyasztja az ember. Gyakran belefutok olyasmibe, hogy táplálék kiegészítőként valaki algát fogyaszt és főleg idősebb korban beindul a pajzsmirigye és mondjuk szívpanasszal bekerül a sürgire. A magas jódtartalom okozza. Szépítőszerekben is van alga tartalmú, egy másik páciensemnek ettől lett ilyen baja:-)). Csak azt szerettem volna mondani, minden algafélénél(ami a tengerből jön), vagy másból készült táplálék kiegészítőnél nézzétek meg a pontos ásványi anyag tartalom rajta van e a dobozon. Még sosem hallottam, vagy olvastam arról valaki a békalencséből csinált volna valamit. Rákerestem és találtam Hollandiában egy egyetemet ahol a békalencse kutatásokról már videó is készült- nagyon érdekes.
https://www.agroinform.hu/elelmiszeripar/bekalencse-fogyasztas-termesztes-fenntarthatosag-79620-001
Talán nem túl nagy a link. Nagyon guszta ahogy a piritósra ráteszik a békalencsét
Ez a cikk valamilyen oknál fogva csak most került elém. De milyen jó hogy elém került és el is olvastam, mert roppant érdekes! Osztom is mindjárt. 🙂
Amikor tavaly a Kis-Balatonnál jártunk, a Diás-szigetnél mutattak nekünk virágzó gyökértelen vízidarát. Az ujjunk hegyén elfért belőle egy csokornyi. 🙂
A békalencsés béka fotója nagyon jó!!