Algásodás | Ilyenek most a tavak a Kisberekben
2025 elején nem gondoltuk még, hogy ilyen messzire jutunk. Március elsejéig nem voltak vizeink, de aznap estére már voltaképp vizes élőhellyé alakultunk. Azóta is mindig mindent mutatunk és mindenről írunk.
Alapvetően három típusba sorolhatók az új vizes élőhelyek.
- Duzzasztott szakaszok a Nagypatakon (ezek lassú folyású, holtágszerű vizek).
- Kis tavak a Kisberekben (Pelso-tó, Forrás-tó, Tőzeg-tó).
- Árasztott, időszakos mocsárrét a Nagyberekben.
Legutóbbi munkafázisunk, jelentős „határátlépésünk”
az első árasztás volt a Nagyberekben, amelyről részletesen beszámoltunk, és hamarosan újabb posztban számolunk be arról, hogy az árasztott mocsárrét most hogyan áll. Megmutattuk a Nagypatak duzzasztott szakaszait is nemrég, amikor a lehűlés és a szeles idő miatt szokatlanul szép és mélykék vizekben gyönyörködhettünk itt. De még adósak maradtunk azzal, hogy megmutassuk: hol tartanak a kis tavak a Kisberekben.
Kisebb híreket hoztunk róluk, hogy ott jelentek meg az első vízimadarak, a Kisberek közelében láttunk erdei szalonkát, a Tőzeg-tóban találtunk először amplexusban, vagyis „párzásban” lévő gyepi békákat. Ez utóbbi különösen emlékezetes volt, egyrészt először nyílt mód arra, hogy ezt a ritka fajt megfotózzuk, és a faj 2024-es bizonyítása óta először sikerült befogni példányokat (természetesen egy gyors fotózás után visszaengedtük őket a Tőzeg-tóba). Összevetve mindent azonban az utolsó átfogó összegzést akkor adtuk, amikor a tavak feltöltődéséről számoltunk be itt.
Sokakban ott lehet a kérdés: de mi történt azóta a kis tavakkal?
Hogyan néznek ki most? Jogos a kérdés, bár fő vonásaikban a kis tavak még lényegileg ugyanazok, hisz 50 nap alatt nem alakulhatott ki rajtuk vegetáció. Azért sem, mert ennek az 50 napnak jelentős része szokatlanul hideg és fagyos volt. A kis tavak számos alkalommal fagytak be március során, de párszor még áprilisban is. Vagyis a növényvilág még csak ezután veheti birtokba a tavakat. Kivéve a moszatokat és algákat, mert azok már jó pár hete „rátaláltak” a tavakra, és ez jelentős változás két szempontból is.
A tavak az első fázisban leginkább tengerszemekhez hasonlítottak.
Rendkívül szép, kristálytiszta, tökéletesen áttetsző, távolabbról türkiz színű vizük volt. Ezt leginkább annak köszönhettük, hogy az agyagrétegeken át kifogástalan tisztaságú víz érkezett a medrekbe. Mivel a legalsó réteg kék agyag, talán ennek az agyagnak is szerepe volt abban, hogy sokáig ez a türkizkék, máskor kissé zöld árnyalatú víz jellemezte a tavainkat. Később viszont – főként az időjárás melegedésével – megjelentek a tavakban az algák. A közismert békanyál, aminek azonban semmi köze sincs a békákhoz, valójában algák telepe. Melegebb, napsütötte napokon időnként megjelent a patak egyes szakaszain is.
Az algásodást általában káros jelenségnek tartják, holott valójában egy víz benépesülésének első fázisa az algák megjelenése. Ezek a pionír fajok azok, akik a vízben oldott ásványianyagok révén képesek telepeket alkotni. Megelőzve szinte minden más fajt. A tavakban is épp úgy, mint az erdőkben vagy réteken, minden más életforma alapja a növényi élet. Ahol növényi élet nincs, ott nem épül fel az állati élet sem.
Az első alga és moszatmezők tehát a tó első „legelői”.
Nem mellesleg a békák kis ivadékai is algával táplálkoznak életük első heteiben. Nem véletlenül lett az algamezők neve „békanyál”. Nyilván abból a megfigyelésből ered, hogy ott van sok, ahol béka is. Csakhogy békanyál nem azért van sok ott, mert a békának ehhez bármi közvetlen köze lenne, hanem mert ahol sok az alga, ott lehet sok a béka is.
A békanyál valójában zöldmoszat.
A moszatok és algák világa egy változatos, bonyolult, összetett világ, így most a részletekbe nem is megyünk most bele. Annyit érdemes tudni, hogy az alga és a moszat szinonimák.
Az algák megjelenése még „beállt” tavakban is természetes jelenség, főként tavasszal. Alapvetően a tófenéken fejlődnek, alkotnak nagy telepeket. Szaporodásuk alapfeltétele, a meleg és a napfény. Fotószintézisük során olyan mennyiségű oxigént termelnek, hogy az felemeli őket az aljzattól. Ilyenkor jelenik meg a békanyál a tó felszínén, sokszor teljesen beborítva azt.
Ez a jelenség figyelhető meg jó pár hete már a Kisberek tavainál is. Mivel a gáz, az oxigén emeli fel az algamezőket a víz felszínére, amikor az oxigén távozik a légkörbe, az alga visszasüllyedhet. Meleg szélcsendes időben eltűnhet az egész nyílt vízfelület, ám például, ha feltámad a szél, eltereli az algamezőket, és tiszta foltokat nyithat a vízfelszínen. Ha ismét lehűl az idő, az algák nyomtalanul eltűnnek, s a víz teteje ismét olyan lesz, mint amilyen az algák megjelenése előtt volt. Ezek a folyamatoka olyan intenzívek, hogy egy nap alatt akár többször is változhat egy tó, lehet délelőtt még algával fedett „mocsár”, délután meg ismét „tengerszem”.
Különbségeket is látunk a tavak között.
A Pelso-tó a leghajlamosabb az algásodásra, a legkevésbé a Forrás-tó. Esztétikailag talán vonzóbb volt a tavak azúr-korszaka, ám valójában nagy gond volna, ha még mindig ott tartanánk. Nem kevesebbet jelentene, hogy amikor menteni akarunk ebihalakat (márpedig akarunk és már meg is kezdtük a mentéseket), akkor gyakorlatilag olyan vízbe kellene kihelyezni az ebihalakat, amely nem tudja őket eltartani. Ami steril, és alig szolgáltat a számukra táplálékot. Így viszont, hogy rendszeresen látunk kiterjed algamezőket a tavainkban, abban a tudatban engedhetjük be a mentett ebihalakat, hogy azok bőséggel találnak táplálékot a felcseperedésükhöz.
Ugyanezek a kiterjedt algamezők szolgálnak táplálékul számos mikroszkopikus élőlénynek, akikre aztán egész táplálékláncok épülhetnek fel, melynek végén nemcsak a békák lesznek ott, hanem akár vízi emlősök és madarak is.
Borítókép / illusztrációk: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Mennyire, de mennyire okos a természet! A kis tavak bemutatják a földi élet kialakulásának, fejlődésének egyes fázisait. Remélem sok békának sikerül felnőni!
Nagyon jó, amit írsz! Itt valóban olyasmiről van szó, mint amikor embrió korában az ember is végigjárja voltaképp a teljes evolúciós történetét mielőtt megszületne.