Mennyi a békák pénzben kifejezett természeti értéke?
Nyilván nem így mérjük egy terület vagy egy fauna, és általában az állatvilág értékét, de ha nem akarunk hipokriták lenni, akkor bizony megpróbálhatjuk akár így is kifejezni egy terület ökológiai minőségét. Ha ez teljesen illegitim, bűnös gondolat lenne, akkor miért létezik a jogban az egyes fajok védelme mellett úgynevezett eszmei érték is? Persze, ahogy a neve is kifejezi, ez nem valós, nem „piaci” érték. Mégis a jogalkotó nem egyszerűen azért határozza meg a védett fajok eszmei értékét, hogy ítéletnél könnyebb legyen meghatározni a pénzbírság mértékét, hanem ott van a jogban az a kissé suta szándék is, hogy az eszmei értékkel kifejezze valamelyest a faj ökológiai értékét is. Ez az érték főként a természetvédelem résztvevőinek nyomására, hatására jelenik meg, a kutatások adataira alapozva.
Általában minél ritkább vagy veszélyeztetettebb egy faj, annál magasabb kategóriába esik.
Jogilag alapvetően két kategória ismert:
- A védett,
- és a fokozottan védett.
Az alapvető különbség az, hogy míg, ha valaki elpusztít egy védett fajt, az szabálysértés, ám ha fokozottan védett fajt pusztít el, az már bűncselekmény. Az első esetben pénzbírság szabható ki, a második esetben már börtönbüntetés is kinézhet.
A fokozottan védett fajok eszmei értéke természetesen jóval magasabb. A „sima” védettség is különböző eszmei érték kategóriákra oszlik. A legmagasabb eszmei érték egymillió forint. Emlősöknél egymilliós például a csíkos szöcskeegér vagy a földikutya, a madaraknál a parlagi sas vagy a kis lilik és a vörösnyakú lúd. A legmagasabb eszmei értékekről részletesen majd külön posztban írunk, most szeretnénk a békákra, azon belül is azokra a békákra koncentrálni, akik nálunk élnek.
A gyepi békák nászának végén
már két cikkben is, kétféle szempontból értékeltük azt a békaállományt, amely 2025 tavaszán került elő a frissen létrehozott vizeinkből. Eddig 8 számottevő víztestet hoztunk létre a birtokon 2025 március elsejétől (előtte nálunk nem voltak szaporodóhelyek!), tehát vizes élőhely-életünk egészen rövid múltra tekinthet vissza, még be sem fejeztük a munkálatokat, így az eredményeink egészen meghökkentőek.
A vizes élőhelyek létrehozásával párhuzamosan, 2025 március 20-tól monitorozzuk a vizeinket, s eziáig (2025.04.14.) 266 vízi gerincest regisztráltunk, gőtéket, békákat és védett halakat is. Viharos gyorsasággal kaptunk olyan adatokat, amelyek azt jelzik, hogy országos szinten is páratlan az itt élő kétéltűfauna.
Első összefoglaló cikkünkben megnéztük külön, hogy a nálunk élő gyepi béka-populáció mennyire unikális az országos és a dunántúli gyepi békákhoz mérten. A részletes cikket itt olvashatjátok, alább pedig a diagram mutatja, hogy idei kutatásainkkal a Dunántúlon gyepi béka „nagyhatalom” lettünk, holott a birtok területe a Dunántúl elenyészően kicsiny része, konkrétan háromszázezrednél is kisebb morzsája.
Második körben azt elemeztük itt,
hogy az úgynevezett barnabékák csoportján belül mennyire speciális a birtokon élő béka-fauna. Talán a birtok lesz az egyetlen hely, ahol a gyepi béka a domináns faj ebben a csoportban. Nem csoda, ha Magyarországon sehol sem dominál, hisz alapvetően északi elterjedésű faj; olyannyira, hogy legészakabbi populációi már olyan területeken élnek, ahol rozmár és jegesmedve is él! Ennek ellenére a birtokon egyértelmű a dominanciája, ami letaglózó a számunkra is.
Olyan élőhely is csak pár akad az országban,
ahol a gyepi béka együtt él a mocsári békákkal. Nálunk nem is egyszerűen arról van szó, hogy mocsári béka is van (az is nagyszerű!), hanem a mocsári a második leggyakoribb a barnabéka-csoportban, az országosan legtömegesebb erdei béka pedig csak a harmadik! Ez az egészen unikális, szinte már abszurd összetétel könnyen lehet az országba egyedülálló. A részletes cikket itt találjátok, de az alábbi diagram szépen mutatja, hogy mennyire erőteljes a birtokon a fajösszetétel eltérése más területekhez mérten (egyedül az Őrségi Nemzeti Park hasonló hozzánk).
Végül ugyanezt a speciális összetételt tükrözheti az is,
ha a mi faunánk ökológiai értékét megpróbáljuk forintosítani. Ezt nem tudjuk másként megtenni, mint az eszmei értékek alapján. Magyarországon minden kétéltű és hüllő védett, tehát minden béka is. A békák eszmei értékük szerint két csoportba sorolhatok:
- Vannak 10 000 Ft eszmei értékű fajok,
- és vannak 50 000 Ft eszmei értékű fajok.
A három barnabéka-faj közül a gyakori erdei béka (Rana dalmatina) 10 000 forintos, a gyepi béka (Rana temporaria) és a mocsári béka (Rana arvalis) 50 000 forintos. Ebből – s figyelembe véve a fenti diagramm adatait – már sejthető, hogy a birtok béka-faunája akár a pénzben kifejezett értékben is eltérhet az országos átlagtól. Amint a barnabéka-összetételt is megvizsgáltuk több területen, úgy azt is több területre lebontva néztük meg, hogy 1000 béka után, a fajösszetétel alapján, melyik terület „mennyit fizet”. Itt is viszonylag látványosa jön ki, hogy a nálunk élő béka-fauna nem egyszerűen szokatlan és unikális, hanem ökológia értéke is kimagasló.
És tényleg kimagasló!
Egy átlagos dunántúli területen 1000 béka eszmei értéke 1 358 000 forint. Ugyanez országos szinten 1 870 000 forint. A legmagasabb értéket az Őrségben kapjuk, ahol 1000 béka után már 3 331 000 forint „járna”. A birtokon viszont ugyanez a mutató már valamivel több mint 4 és fél millió forint! Az országos átlag több mint kétszerese.
Az Őrség az ország egyik legerősebb területe kétéltűekben (ugyanilyen kimagasló lepkékben is). Érdekes, hogy a 2024-es lepke-kutatásaink azt mutatták, hogy lassan felvehetjük a versenyt az Őrséggel a nappali lepkefajok változatosságának terén (erről írtunk itt). „Talán.” „Lassan.” Ami persze így is nagy szó egy mindössze 11 hektáros, privát természetvédelmi területtől, ami eredetileg, 25 évvel ezelőtt még ökológiai szempontból értéktelen szántó volt.
Ami viszont a kétéltűeket illeti, legalábbis, ami a barnabékákat, egész biztosan verjük az Őrséget. Máris. A barnabékák forintosított értéke nálunk a legnagyobb, ami egyúttal azt is jelenti nagy valószínűséggel, hogy országosan is nálunk a legnagyobb a barnabéka-populáció 1000 békára vetített természetvédelmi értéke.
Ezek után már csak az marad hátra, hogy némi kutatással és munkával elkészítsünk egy olyan összevetést is, amely az Őrséget és a birtokot veti össze valamennyi kétéltűfaj figyelembevételével. Ígérjük, hogy amikor a gőték és levelibékák násza is véget ér, elvégezzük ezt az összevetést is.
Ha tehetitek támogassátok adománnyal, akár alkalmi, egyszeri adománnyal is a Donate gombra kattintva ennek a különös, egyedülálló béka-faunának a védelmét! Előre is köszönjük – és maradjatok velünk!
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
A béka mint értékmérő? Érdekes gondolat. 🙂
Említetted már, hogy a patakvölgy hidegebb, mint a birtok többi része. Lehet, hogy a gyepi béka azért kedveli annyira?
Biztosan, de az egész völgynek vagy egy reliktum jellege.