Elkészült az új Sió-zsilip és egy vizes élőhelyet is kialakítottak

Új zsilip és vizes élőhely készült a Sió-csatornán


Befejeződött a Balaton vízlevezető rendszerének korszerűsítése; a 15,5 milliárd forintos uniós támogatással, 19 milliárd forintból megvalósult projektben átépült a Sió-zsilip, rekonstruálták a Sió-csatornát és új vizes élőhelyet alakítottak ki.

Mint Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője a projektzáró rendezvényen elmondta, az új levezetőrendszer sokkal szélesebb körű vízgazdálkodást tesz lehetővé az elődjénél, bővíti a vízszintszabályozás lehetőségét, és ezzel a természetvédelmet és az idegenforgalmat is szolgálja.


Sió-zsilip látványterv, Térhálózat építésziroda

A beruházás leglátványosabb része a több mint hetven éves Sió-zsilip átépítése volt. Az új létesítmény kapacitása megnőtt, a megújult hajózsilip pedig biztonságosabb hajózási lehetőséget nyújt, másodlagos vízeresztő funkciót is ellátva.

A csatorna mentén, Tolnanémedinél mintegy százharminc hektáron három tórendszerből álló élőhelyet rekonstruáltak, ahol már az építkezés alatt megjelent a fekete gólya. Az utolsó bejáráskor pedig azt tapasztalták, hogy halakkal is elkezdett benépesülni.


Sió-zsilip látványterv, Térhálózat építésziroda

A Sió-zsilip területének építészeti és környezeti terveit a Térhálózat építésziroda jegyzi, Benedek András és Korompay Attila tervezők munkájával különleges szabadtéri műtárgyegyüttes jött létre, a korábbi üzemi terület ennek révén látványos közösségi térré válhat. A kirándulók a füvesítés, parkosítás után, tavasztól járhatják be szabadon a területet.

A projektben átépült Kiliti-duzzasztó lehetővé teszi, hogy tavasztól őszig vízzel telített legyen a Sió-csatorna kétkilométeres belterületi szakasza. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVÍZIG) vezetője ugyanakkor még nem tartja befejezettnek a Balaton vízlevezető rendszerének korszerűsítését. Mint mondta, ha a Sió-csatornát lépcsőzetessé alakítanák további három-négy műtárggyal, akkor az egész Sió hajózhatóvá válna, ami a turisztikai szempontok mellett a vízvisszatartás és a klímaváltozás miatt is fontos cél.


A projektzáró rendezvényen részt vettek a kivitelező cégek, a Strabag Zrt. és a Colas Alterra Zrt. vezetői is. Csordás Kornél, a Colas projektvezetője elmondta, hogy a kihívást jelentő beruházás során 670 ezer köbméter földet mozgattak meg, és tizenkilencezer köbméter betont építettek be.


Forrás: MTI, képek: Térhálózat

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több Balaton

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Ezek idén a Balaton legjobb strandjai

A balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) az idén 21. alkalommal hirdette meg a legjobb balatoni strandok védjegyévé váló…Tovább

még több víz

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Kellenek halak a kerti tóba?

Sokan építenek a kertjükben néhány négyzetméteres mesterséges tavakat, azzal a talán nem is teljesen tudatosuló céllal, hogy így hozzák el otthonaikba a természetes vizek…Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük