A babérmeggy az egyik legjobb választás a kertben! | Videó!
Természetesen ezúttal is szögezzük le: mindig a honos faj választása a legjobb. Egyébként pedig őshonos fajok kontra tájidegen fajok kérdésben én jóval megengedőbb vagyok, mint általában a méregzöldek vagy a radikális élőhelyvédők (bár szerintem az igazán progresszív élőhelyvédelem az, amit mi csinálunk: amikor egy szántót erdős-sztyeppi, természetközeli élőhellyé vadítunk vissza).
Amit mindenképp kerülni kell,
az az invazív, vagyis agresszíven terjeszkedő tájidegen fajok telepítése, és minden olyan tevékenység, ami segíti a terjedésüket. A legismertebb özönfaj a parlagfű, aminek nagy segítség például, ha feltörjük, megbolygatunk egy területet.
Elég ásni egy árkot mondjuk kábelnek, amint betemettük az árkot és megjelennek a nyomsávon az első növények, még ha a környéken nem is igen van parlagfű, szinte biztosan az elsők között jelenik meg.
Kerüljük tehát az invazív növények telepítését,
ne ültessünk selyemkórót, mert szép a virága és jó mézelő, ugyanezért ne ültessünk aranyvesszőket se, és ne bolygassuk, ássuk, szántsuk az udvarunkat, a mezőt, ha nem feltétlenül muszáj.
Egy kertben – ami ökológiai szempontból sokszor indul a nulláról – jóval szabadabb a pálya, ha az invazív fajokat kerüljük. Itt is preferáljunk őshonos fajokat, ültessünk például mindenképp tölgyeket, de itt szerintem megengedettek a tájidegen, ugyanakkor például a madaraknak remek fészkelőhelyet (tuják) vagy táplálékbázist (virginai boróka) nyújtó fajok.
Amikor pedig a „beporzókról”, méhekről, lepkékről esik szó, rögtön jön a méhlegelő, vagy ahogyan mi hívjuk itt a birtokon: mézelő zóna, ami elsősorban jól mézelő évelő vagy egynyári virágokat takar, a mézontófűtől a bíborherén át a vadvirágok számtalan fajáig.
Ritkán beszélünk arról, hogy mennyire jelentős mézelők a fák és cserjék!
Nincs az a mézelő zóna vagy méhlegelő, ami kora tavasszal, annyira korán, szinte még fagyos időben úgy ellátná a korán ébredő méheket, mint a virágzó fűzfélék Eldorádója!
Cserjék között is találunk korán virágzó fajokat. Sokan ajánlják például a téli jázmint. Erről nincsenek személyes tapasztalataim, de jónka tűnik. 2025-re már tervezem a telepítését, ugyanis minden más fajnál korábban virágzik, képes virágozni akár februárban, extrém esetben akár hóban is. Ez különösen fontos lehet az olyan korán repülő fajoknak, mint amilyen a citromlepke. Nálunk főként miatta fogunk téli jázmint telepíteni.
De van egy közismert, sokfelé ültetett, tetszetős, nem invazív, bár nem is őshonos, ráadásul örökzöld cserjénk, ami szintén remek mézelő. Ami olyan rovar és lepkefelhőt vonzhat, amit tudtommal semmilyen más cserje nem. Erről mégsem találni sehol semmit.
Ez pedig a babérmeggy.
A babérmeggy eredetileg a mediterránum, a Földközi-tenger vidékének cserjefaj, tehát nem is „gyanúsan” távoli táj, teszem azt Kína növényfaja.
A Wikipédia szerint:
„A balkáni babérmeggy, örökzöld babérmeggy vagy közönséges babérmeggy (Prunus laurocerasus) a Prunus nemzetség cseresznye (P. subg. Cerasus) alnemzetségébe és ezen belül is a babérmeggy (P. sect. Laurocerasus) fajcsoportba tartozó növényfaj. A kisebb levelű, alacsonyabb termetű változatok hazája a Balkán-félsziget, a magasabb és nagyobb levelű változatoké pedig Kis-Ázsia és a Kaukázus. Déli típusai nagy termetűek és nagy levelűek, míg északi áreahatár felé (a Balkánon) termete és levele egyre kisebb lesz, és a növény az erdők árnyékába húzódik.”
A globális felmelegedéssel párhuzamosan, lassan (de még inkább gyorsan) ki kell találnunk majd azt is, hogy mit ültethetünk azoknak a fáknak és cserjéknek a helyére, melyek nem bírják majd a megváltozott klímát. Hogyan pótolhatjuk majd például a tömegesen kivesző fenyőféléket, kiváltképp a lucfenyő hiányát. Fontos lenne ebben gondolkozni, hisz miért is kellene lemondani a fenyvescinegékről, a királykákról vagy a búbos cinegéről. Ugyanígy jó szolgálatot tehet a babérmeggy is, mely nem is oly távol tőlünk honos, olyan területeken, amelyeknek klímája nagyon hasonlít ahhoz, amilyen klímával nekünk kell számolni 10-15 éven belül (vagy még hamarabb).
A babérmeggy is képes kivadulni, ez t magam is tapasztaltam. Húsz éve ültettem az elsőt, s már két darab magról felnövekvő kis magoncot találtam. De nem invazív, agresszíven terjeszkedő faj.
Számos előnye van.
Például örökzöld. Korábban hajlamos volt hidegebb helyeken, hegyvidéken vagy fagyzugos udvarokban elfagyni keményebb időkben, főként, ha tartósan mínusz 10 fok alatti hidegek voltak. Ezt én is tapasztaltam párszor 2020 előtt (azóta egyszer sem). Ezzel egyre kevésbé kell számolnunk, hisz nemcsak kemény, hanem bármiféle fagy sincs újabban télen sem. Az utóbbi évek kifejezetten mediterrán jelleget mutatnak már. 2023 őszén egészen látványos volt ez, amikor november végén is zöldelltek még az erdők.
Remek búvó- és fészkelőhely számos fajnak.
Ahol nincs elég borostyán, az egyre ritkuló citromlepke telelhet benne (legalábbis a saját megfigyeléseink alapján erre jutottunk 2024-ben).
Elsőrangú fészkelőhely madaraknak, főként fekete rigónak, énekes rigónak, barátposzátának, kis poszátának, mezei poszátának. De nemcsak fészkelő- hanem éjszakázó helynek is remek. 2024 tavaszán észleltük is, hogy a citromsármány (kisebb számban erdei pintyekkel) csapatosan éjszakázott a körülbelül 18 éves babérmeggyünkben.
Madárbarátoknak tehát mindenképp bátran ajánlható.
Kicsit drága, eleinte lassan nő, de aztán belejön a gyarapodásba és tekintélyes méretet ér el viszonylag hamar. Babérra emlékeztető levelei kivételesen szép lombot adnak, ami dekoratív egész évben, télen pedig egészen lélekemelő üdeséget hoz a kertbe.
A Wikipédia szerint:
„A sok szerves anyagot tartalmazó talajt kedveli, félárnyékos, széltől védett fekvést igényel. A tűző nap árt neki, és csak mérsékelten fagytűrő; általánosságban elmondható, hogy a nagyobb termetű fajták érzékenyebbek, a kisebbek szívósabbak.”
Nálunk a babérmeggy sor a lehető legkitettebb a napfénynek. Az Angolkert déli oldalán, fedetlenül áll, reggeltől tűzi a nap, azon a helyen a szél is éri, nem is akármennyire, de mindezt – ellentétben a Wikipédia állításával – a legkevésbé sem sínyli meg.
Kevéssé ismert, hogy mennyire remek mézelő és lepkecsalogató!
Már az is figyelemreméltó, hogy kora tavasztól az elsőnek ébredő lepkéink (citromlepke, C-betűs lepke, Atalantalepke, de később az erdei szemeslepke és a pókhálós lepke is), mennyire ragaszkodnak a babérmeggyhez. Gyakran látni, hogy sütkérezni a babérmeggyre szállnak, holott nehezen kapaszkodnak meg a bőrsima leveleken.
Egyértelmű, hogy a lepkék valami okból még a virágzást megelőző (és azt követő) időszakban is kedvelik a babérmeggyet. Amikor pedig elérkezik a babérmeggy virágzásának ideje, először is bódító, édes, de nem túl erős vagy tolakodó, mediterrán illattal töltik be az egész kertet – hasonlóan ahhoz, mint amikor a bodza vagy a hárs virágzik. Illata is emlékeztet kicsit a hárs illatára.
De nincs az a hárs, nincs az a bodza, ami olyan rovartömeget vonzana magához, mint egy virágzó babérmeggy. Talán nem túlzás azt mondani: specialitása, hogy éjjel sem csökken az illatozás intenzitása. Égei, isztriai, olasz és görög éjszakákat varázsol a kertünkbe április elején.
Érdemes tudni
– ezt mi is csak az idén tudatosítottuk –, hogy a különböző korú babérmeggyek más és más időpontban virágoznak. Ez fontos, mert még hasznunkra, és a lepkéink és mindenféle rovarnépünk hasznára válhat ez a tudás.
Nálam az Angolkert közepén van egy magányos babérmeggy, ő volt annak idején az első, ma már hatalmas, legalább 2.5-3 méter magas, és egy kiskertnyi területet kitölt. Ez a bokor virágzik elsőként.
Bő tíz évvel később sikerült felvásárolnom egy szemétre dobott, betegeskedő babérmeggy szállítmányt. Úgy gondoltam, nekem sikerül majd őket visszapofozni az életbe, s így gyakorlatilag ingyen szerzek sokat az amúgy viszonylag drága cserjéből. Persze, amint vevő akadt a bokrokra, valamit mégiscsak kértek értük, bár tényleg, szó szerint, akkor már a szemétdombon voltak. Az akkor hozott körülbelül 40-50 babérmeggyből zömmel egyetlen 80 méter hosszú sövényt ültettem. Ez a sövény körülbelül két héttel később virágzik, mint az öreg babérmeggy.
Látván, hogy mennyi rovar és lepke rajong érte, el is határoztuk, hogy újabb babérmeggyeket fogunk ültetni, évente-két évente pár bokrot, hogy a babérmeggy-állományunk változatos kora miatt a lehető leghosszabb időintervallumban legyen intenzív virágzás.
Jellemzően rózsabogarak mennek rá tömegesen. Nálunk 2024-ben az öreg bokron egymagában lehetett vagy 200 rózsabogár, a kert egészében akár ezer is. Lepkék közül pedig a nappali pávaszemek és az Atalanta lepkék szívogatták a nektárját tömegesen. De a virágzó babérmeggy egy hozzáértő rovarásznak Kánaán. Közel ezer faj regisztráltunk a birtok 11 hektáros területén, de biztosak vagyunk abban, hogy a babérmeggytől évről évre sok-sok új rovarfaj megkerülését várhatjuk.
Ha gondoltunk már rá, mennyire jó volna egy olyan bokor vagy „csokor”, amire odacsődül a környék összes beporzója, valamennyi méh és lepke, akkor a kerttervezés során gondoljunk bátran a babérmeggyre.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Imádjuk a babérmeggyet. Itt a lakóparkban a régebben épült társasházak sövénye babérmeggyből van. Egyik helyen sötét haragos zöld színű a levele, a másik oldalon egy idő után barnás-bordó- lehet, hogy beteg? Az idén nem is volt olyan émelytő a virágillata mint tavaly- nem tudom miért, de nekem a poshadt mosószer illatot juttatta eszembe. A mi teraszunkon kaspóban vannak- egyenlőre még csak öten- valóban drága egy egy tő, szerencsére hamar erőre kaptak és szépen nőnek. Mi is növénymentők vagyunk, a közeli nagy kertészetben van a zárt részben egy hosszú asztal, az tele van kidobásra ítélt növényekkel, mindig megmentünk belőlük valamit, a lánykám nagy professzor ebben:-)))Aztán van ami túlél van ami nem- legtöbbször kaktusz vadászat van.
Megint csak azt tudom mondani gyönyörűek a képek a lepkékkel. Meg is osztom, mert tegnap éppen arról beszélgettem az ikertesómmal a kertjükben, hogy ahol nincs málna vagy szeder bokor, a gyomok ellen mit vessen a füves részbe:-)))
Ez a növénymentés nagyon jó! | Köszönöm a dicséretet is. | Ami a barnás-bordó leveleket illeti: az inkább betegség lesz. Nyáron a babérmeggy levelei egyöntetűen haragoszöldek. De remélem, nem lesz nagy baja. Előfordul, hogy egy-egy ág leszárad. Ez nálam is megesett. A beteg ágat kimetszettem, és ment minden tovább. Ha esetleg van fotó a bokorról, küld el nekem. Megnézem. Ha betegség, ki kell metszeni az ágat.
A szomszéd társasház hosszú magas sövénye- ha arra megyek lefotózom, ezek szerint ki kell majd vágni mindet?
Nem hinném. Küld majd a fotót!