Aszály és telített talaj is előfordul most az országban
Miközben a Dunántúl nyugati része bőséges csapadékot kapott az elmúlt hetekben, Magyarország középső részén aszály van, és szükség lenne az esőre. Az elmúlt tíz napban az ország nagy területén 20-50 milliméter csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén 60-80 milliméter is leesett, míg a Jászberény – Tokaj sávban még 10 milliméter sem.
Aszály nagyjából a Budapest-Dunaújváros-Kecskemét-Szolnok-Jászberény térségben van, a nyári szántóföldi növények itt már csak a mélyebb talajrétegekből tudnak nedvességhez jutni, de ez a télen felhalmozódott víztartalom is egyre csökken.
A júliusi csapadék mennyisége a Nyugat-Dunántúlon és az északkeleti határnál meghaladta a sokéves átlagot, míg az ország nagyobbik, középső részén az alatt maradt. A havi középhőmérséklet 1-2 fokkal alakult az átlag fölött, az idei lett a kilencedik legmelegebb július 1901. óta. A havi napfénytartam többnyire 260 és 320 óra között alakult, nyugaton kevesebb, délkeleten több napsütéssel, ami 0-40 órával magasabb a sokéves átlagnál.
A szántóföldi növényeknél a búza aratása a végéhez közelít, a hosszabban kint maradt termés már többször megázott, így annak minősége egyre romlott. A kukorica a szemfejlődés állapotában van – sokfelé szépen fejlett, Miskolc térségében nem ritkák a három méteres növények és a dupla csövek -, a napraforgó pedig a virágzás vége felé jár.
A növények a Dunántúlon nagy területen megkapták a számukra ideális mennyiségű havi csapadékot, de az ország középső részén csak 20-40 milliméter esett, így ezeken a területeken sürgős csapadékra lenne szükség.
A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint hétvégén még folytatódik a változékony, többször csapadékos időjárás, a hullámzó hidegfront vasárnapig a közelben marad, és jelentős csapadékot hozhat az azt igénylő tájakra is. Hétfőtől csökken a csapadékhajlam, a jövő héten végig száraz időre van kilátás lassú melegedés mellett.
Magyarország egyre nagyobb területét sújthatja aszály
Magyarországon több klímaszimuláció szerint az aszályos területek növekedésére kell felkészülni a jövőben a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál szerint. A tavalyi volt az eddigi legrosszabb év hazánkban az aszály szempontjából az elmúlt 48 év megfigyeléseit tekintve, és az előzetes adatok szerint ekkor volt a legalacsonyabb a kukorica termésátlaga is.
A Pálfai-féle aszályindex alapján 2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37 százaléka volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk.
A területi eloszlást tekintve az Alföld és a Kisalföld a leginkább veszélyeztetett, jellemzően itt a legkevesebb az aszálymentes évek száma.
A közepesen erős és súlyosan aszályos évek gyakorisága jelenleg 20 évente átlagosan csupán 1-2 év, de ez jelentősen megnövekedhet (akár 8 fölé) az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése nélkül. Amennyiben viszont azonnal életbe lépne a kibocsátások csökkentése, a század végére egyes szimulációk szerint valamelyest növekedhetne is az aszálymentes terület aránya.
Az aszályra való felkészülést és alkalmazkodást segítheti például az öntözőrendszerek kiépítése, a mezővédő erdősávok megőrzése, a talajművelési vagy vízmegtartást segítő agrotechnológiák alkalmazása, a megfelelő terményfajta, vagy az éghajlati feltételeket leginkább toleráló haszonnövények megválasztása.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!
még több időjárás
még több hír
