A postás, a rendőr, a villanyszerelő | blog

Környezeti nevelés

A postás, a rendőr, a villanyszerelő | blog



Régen esett meg, de ma ismét előfordult, hogy valamiről azt hiszik, talán csak kitaláltam. Ez a mai emus írás miatt a Facebookon merült fel. Erre a rövid válaszom:

… még egy gondolat ahhoz a finom felvetéshez, hogy az emus sztori az írói fantázia terméke lenne (lehetne). Nem csodálkozom. Néha felmerülhetnek ilyen kérdések, én pedig egyre gyakrabban gondolok arra – és ez így volt már akkor is, mielőtt 2023 tavaszán meghaltam volna 🙂 – , hogy bár sokszor gyötrelmes, harcos-karcos élet az enyém, viszont annyira diverz és sok szempontból annyira valószínűtlen, hogy utóbb, ha lesz bárki is, akit a távoli jövőben érdekel majd, akkor számos dologról szentül hiszi majd, hogy csupán “az írói fantázia” terméke.

Nincs is ellenemre,

ha idővel összemosódik az írás és a valóság, sok fiktív mozzanatról hiszik majd, hogy valódi (ez is gyakori), és fordítva, hiszen lehetne-e ennél jobban modellezni, milyen is valójában az élet. Számomra sokak élete szintén fikciónak tűnik, legalábbis fikciókon alapulónak; téveszmék, tévhitek, a középszerűség és irigység keserédes mákonya vezérel sokakat. Bárhová nézek is – legyen ott

“a postás, a rendőr, a villanyszerelő, a szomszéd, a gázos és a díjbeszedő; a handlé, a szódás és a képkereskedő, a házmester, a fia és a kéményseprő”,

legyen ott író, madarász, bogarász, vadász, bárki bárhol bármikor, ritka az olyan élet, ami valódi. Az enyém tűnik sokszor valószínűtlennek, ugyanakkor az enyém az igazán szaftos és véres.

Egyre inkább azt gondolom, ezért kellett meghalnom is 2023 tavaszán, és talán ezért kell majd meghalnom másodjára is majd egyszer, hogy majd a nemlét tegye fel a bizonytalanság és fikció koronáját, hogy majd a nemlét és a síri csönd adjon keretet annak az életnek, ami úgy akart jelen lenni minden jelenvalóban tízezerrel, hogy közben sosem mondott le a lehetséges világok és párhuzamos valóságok nyújtotta lehetőségekről.

Ami mindig abba az irányba törekedett, hogy önmagánál már másnapra több legyen, vállalva azt az egyre csekélyebbnek tűnő kockázatot is, hogy mások számára a sok egy határ fölött nem egyszerűen sok, hanem rögvalósága ellenére is már csak fikcióként, egy lehetséges élet vázlataként értelmezhető.


Környezeti nevelés
Az emuk fotója az észtországi fotókiállításomon. Itt épp diákok segítenek a kiállítást berendezni, | Fotó: Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több blog

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Hiszek egy Földben | Föld napja 2024

Emberiség voltaképp nincs is. Vagy csak azt a csatateret jelöli, ahol egy faj különböző csoportjai egymás ütik, míg szisztematikusan irtják a többi fajt is…Tovább

még több írás-irodalom

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

3 hozzászólás

  1. Tényleg, már Észtországban is megvolt a kicsi emu, mikor született valójában?

    1. Author

      Az észtországi fotón látható csibe nem Dromaius vagy Emma, hanem a pár első fészekaljából kelő csibe.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük