A legjobb helyen a megfelelő időben

SZÍNNEL LÉLEKKEL

“Tudod, mi volt ott a legszebb? Amikor a nap lebukott, elült a szél, megálltak a levelek, eltompultak a fények és a vízfelszín kisimult, s mi, én és Dowanhowee, hangtalanul álltunk a köveken, s azt sem bántuk, hogy őrülten marnak a szúnyogok, míg horogra csaljuk a nap utolsó halait. A harmónia, az volt a legjobb. Persze, nagy szavak ezek, de tényleg. Épp az a harmónia járt át akkor, ami a városból, ami anyámból, apámból, és még Ina Coolbirthből is oly radikálisan hiányzik. Leginkább Mrs. McSweney-ből. A teljesség érzése. Ne valamiféle langyos andalgást láss ebben, ez ott inkább kőkemény tudás. Bizonyosság: létezik kerek és egész állapotom anélkül is, hogy brutális harcok árán vívnám ki magamnak. Elég csak elmerülni másvalaki, másvalami tökélyében, teszem azt a Musselshell alkonyatkor fokról fokra finomodó csobogásában, és kész, ennyi. Nincs mit tenni. Semmi dolgod. Tökéletes vagy. A legjobb helyen a megfelelő időben.”
(Jákob botja, Magvető Kiadó)
A felső fotón legkedvesebb folyómnál járok – állítólag ez az ország legvadabb vize -, régi jó búvóhelyemen. Gyakran van eszemben, s velem volt akkor is, amikor a Jákob botját írtam.
A legjobbakat! Üdv: Cen’
Még több a könyvről ITT | Megrendelhető ITT

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több „Színnel lélekkel”
még több könyv
Akkor ez vagy a Mura, vagy a Rába folyó- klassz felvétel.
A regényrészlet is nagyon jó-azt hiszem újra kell olvasom a Jákob botját.
Ez a Mura. A regényrészlet pedig az egyik kedvenc részem a regényben. 🥰
Emlékszem, amikor ez először volt olvasható a fb-on – talán 2017-ben -, egy találgatós játékba fogtunk ott valakivel hozzászólásban, hogy melyik folyó lehet. Szóba került a Hernád és az Ipoly is, végül Cen’ elárulta, hogy a legkedvesebb folyója a Mura.
Ezek szerint még mindig az. 🙂
Igen, nekem is beúszott egy emlékképem erről, ezért jött elsőre, hogy a Mura, másrészt olyan sokszor jártunk a Mura holtága mellett haza a szüleimhez, hogy a kép egyértelműen felidézte. Ám annyiszor írt a Rábáról is, hogy akár az is lehetne. Amúgy a pecás kép nem igazán „Cenes”:-)
Hogy érted, hogy „nem igazán ‘Cenes’ „?
A képen Cen’ van, csak nem a Muránál, hanem egy tónál. (Szóval inkább nem igazán „murás” 🙂 )
Úgy értettem, nem jellemző rá a pecázás, amilyen nyughatatlan, legfeljebb a szarvasok,vagy a madarak miatt képes órákig várni a maga építette lesen 🙂
Kedves Cen’ 58 évesen tettem le a horgászvizsgát, és közel 13 évig élvezhettem a „teljesség” érzését abban a harmóniában, amiről írsz. Felejthetetlen pillanatok, percek órák, napok voltak. Kívánom, hogy még sok-sok évig lehess „A legjobb helyen a megfelelő időben.”