Holló fészkelése a rezervátum határától méterekre!
Pár hete feltűnt, hogy egy hollópár (Corvus corax) rendszeresen mozog a rezervátumot határoló égeresben és annak környékén. Egy ilyen pár detektálása nem is annyira könnyű olyan helyen, ahol napi szinten hollópárok tucatjai mozognak, olykor pedig hollók százai. Eddig a rezervátumhoz legközelebbi hollófészek körülbelül 1000 méterre, a Nagypataktól délnyugatra volt, ahonnan – a nagy távolság ellenére is – gyakran hallottuk az eleségkérő fiókákat, amikor azok már nagyobbak voltak. Ezt a fészket azonban idő híján sosem kerestük meg.
November közepétől észleltük,
hogy egy hollópár – már ha valóban ugyanazokat a madarakat látjuk ugyanott – viszonylag szűk körzetben, a Hód-gázlótól körülbelül 30-35 méterre délnyugatra, az égeresben és az égeres fölött rendszeresen mozognak. November 20. táján tűnt fel, hogy épp abban viszonylag szűk, körülbelül 200 méter sugarú körben, ahol a pár sűrűn mozog, van egy fészek is a lombkoronában. Korábban is találtunk gallyfészkeket az égeresben, legutóbb egerészölyv (Buteo buteo) fészkét 2024-ben. Volt már arra példa, hogy ragadozók ennyire közel fészkeltek hozzánk. 2000 és 2005 között egy egerészölyv-pár a birtokhatáron fészkelt az égeres szélében. Ezt a párt akár a házból is figyelhettük spektívvel.
Ha a mos frissen talált gallyfészek valóban hollóké és valóban lakott, ez lesz a második legközelebbi gallyfészek az utóbbi 25 évben.
Ez remek alkalom volna arra,
hogy a hollók fészkeléséről saját tapasztalatokat nyerjünk. Elvileg az sem kizárt, hogy a vadkamerás megfigyeléseket a hollópárra is kiterjesszük. Mondani se kell, mennyire látványos és érdekes lenne folyamatosan figyelemmel kísérni egy hollócsalád életét. Ez tökéletesen illeszkedne abba a tervünkbe is, ami a hollók elmélyültebb kutatását célozza meg (ami miatt 2025/26. telén folyamatosan üzemeltetünk egy holló- és ragadozóetetőt).
Más kérdés, hogy a hollófészek körülbelül 15-18 méter magasságban van. Drónnal fölé repülhetünk, hogy megnézzük, de olyan magasságba kamerát és napelemet telepíteni már alpinistának való munka. A feladat bonyolult tehát, ennek ellenére azt mondom: ha bizonyossá válik, hogy karnyújtásnyira tőlünk egy hollópár költése kezdődik hamarosan, akkor átgondoljuk a problémát, és amit lehet, megtesszük ebben a kérdésben is.
Ráadásul a holló területhű madár
és a fészkelőhelyeket is hosszú ideig használja. Vagyis, ha ebben a szezonban sikeresen költene, akkor talán hosszú éveken át láthatjuk őket vendégül nálunk. De a holló nemcsak terülthű faj, hanem rendkívül körültekintő is. A fészkelőhelyre kiváltképp kényes. Nemcsak az fontos a számára, hogy a közelben stabil élelemforrás legyen, hanem a környék zavartalanságára is kényes – annak ellenére, hogy felszaporodásával párhuzamosan egyre bátrabb, és egyre több helyen szokta meg az ember közelségét.
A holló elvileg cseppet sem függ a vizes élőhelyektől, mégis: mivel szinte minden vizes élőhely gazdagabb és jelentősen nagyobb eltartóképességű, mint a víz nélküli ökoszisztémák, talán a vizes élőhelyek létrehozásának is szerepe lehet abban, hogy ideköltözött ez a pár. Ennél is valószínűbb ok, hogy a környék erdeiben sokfelé voltak és vannak fakitermelések. Erdőket vágtak le a közelünkben az utóbbi években, és erdőket ritkítanak most is. A hollópár talán a zavarás elől húzódott a közelünkbe, vagy tán el is veszíthették korábbi fészkelőhelyüket és fészküket.
A holló a legkorábban fészkelő madárfajok egyike.
Egyedül a rétisas (Haliaetus albicilla) költése vethető össze a hollóéval ebből a szempontból. Mindkét faj rendkívül korán, akár a tél közepén (elején?) is megkezdheti a fészek rendbetételét; mindkét fajnál előfordul, hogy már januárban megkezdődik a költés, februárban már teljes fészekalj is lehet. Így tehát cseppet sem rendkívüli, ha ez a hollópár már ennyire korán fészket épít. Végtére is egy hónap múlva már benne lehetnek a költési szezonban. Ezt a két fajt az sem zavarja, ha a kotlás idején hóviharok tombolnak. Gyakori, hogy a hóból szinte ki sem látszik a kotló holló vagy rétisas, míg alatta a puha fészek bélésén a forró tojásokban már a kis embriók fejlődgetnek. A holló kotlása világszerte eltérő időben kezdődhet, északon általában később, délen hamarabb. Pakisztánban például már decemberben is akadnak teljes fészekaljak.
A holló maga építi a fészkét, amint a többi varjúféle is. Sokféle helyet választhat magának, a sziklafalaktól, az épületromokon át a magasfeszültségű oszlopokig. Erdőkben a magas fák lombkoronaszintjét választja, ahol többnyire ágvillába épít gallyfészket, amit belül finomabb anyagokkal, többek között állati szőrrel bélel.
A holló egyszer költ egy szezonban, 4-6 tojást rak, a kotlás 20-21. napján kelnek ki a fiókák. A tojásokon a tojó kotlik. Naponta rak le egy tojást, a kotlást a második vagy harmadik tojás lerakása után kezdi meg. A fiókák felneveléséhez durván 40 napra van szükség, de a kirepült fiatalok sokszor hónapokon át még a szülőkkel vannak.
Az újdonsült hollópárral kapcsolatosan egyelőre két feladatunk van. Egyrészt fokozottan figyelünk a fészek környékére a napi terepszemlék során. Másrészt az első adandó alkalommal drónnal is megvizsgáljuk a fészket, hogy lássuk: utal-e bármi arra, hogy valóban hollófészekről van szó?
De neked is van munkád, kedves Olvasó! Fontos feladatod. Drukkolj nekünk és a hollóknak! Találjon otthonra nálunk ez a pár, ha valóban új otthon keresésében és alapításában vannak épp!
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Én folyamatos drukkban vagyok, annyi mindenért szurkolok, hogy sikerüljön ott a birtokon. 🙂
Milyen jó, hogy van egy drón, így most a magasan elhelyezkedő fészekbe is bele tudunk nézni! Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit látunk majd.
A hollókat megzavarhatja, ha rendszeresen drónt röptetsz a fészkük közelében?
Vajon miért nem jelentek meg eddig a hollóetetőn? 🤔
Bizony, a drón hatalmas áldás (köszönet is minden támogatóknak! 🙂 ), például egészen pontos képet kaphattunk legutóbb a rekord árasztásunkról is (érkezünk azzal a poszttal is).
Természetesen csak óvatosan és körültekintően pillantunk rá a fészekre! Semmiképpen sem reptetünk a közelükben rendszeresen. A rezervátum területének drónozása nem zavarja őket, ez nincs a fészek közvetlen közelében. Az is bizonyítja ezt, hogy megtelepedtek 🙂
Jó kérdés, hogy miért nem láttuk őket még a hollóetetőn. Egyelőre az etetőhely beüzemelése zajlik még. Tegnap is átrendeztük. Az ölyvek rámenősebbek, bátrabbak. De az utóbbi 3-4 napban gyakran hallatszik a felvételeken, hogy a hollók már a közelben ólálkodnak. Ha rendszeres lesz a mozgás és lakmározás a hollóetetőn (esetleg megérkeznek a szarkák is), akkor előbb-utóbb a hollók is lejönnek. Legalábbis ezt reméljük.
Az is érdekes, hogy még egyszer sem vetődött oda róka! (???)
Köszi! 🙂
Igen, az lehet, hogy a hollók ízlése szerint túl nagy a mozgás az etető körül, de hátha győz majd a kíváncsiságuk, amikor sokan lakmároznak majd ott.
De tényleg: mi lehet a rókákkal? 😮
De szép is lenne, ha ott fészkelnének ezek az okos madarak!
Lehetséges, hogy van a közelükben más táplálékfoŕrás is.
Erősen drukkolok, mint mindig🙏