Újra fészkelő faj lesz a cigánycsuk?
2025. június 09-én három olyan madárfajt észleltünk a birtokon, akikkel már rég nem találkoztunk. Egyenként is örvendetes események ezek, de így, „csomagban”, egyetlen nap alatt látni újra ezeket a fajokat, kivételes ajándék. A búbos cinegéről (Lophophanes cristatus) megírtuk már, hogy mivel frissen kirepült fiatalt láttunk az Angolkertben, valószínűleg 2025-ben is költött nálunk vagy a közvetlen közelünkben. A másik visszatérőnk a balkáni gerle (Streptopelia decaocto), akit öt éve nem láttunk a területünkön. Arról, hogy miként fordulhat ez elő (hiszen Magyarország egyik leggyakoribb madárfajáról van szó), és a balkáni gerle visszatéréséről szintén részletesen írtunk itt.
A legörvendetesebb és legváratlanabb visszatérő azonban a cigánycsuk (Saxicola torquata), aki 2013-ban, a „nagy március havazás” után nemcsak nálunk és a környékünkön, hanem az ország jelentős részén is „elreccsent”.
2013 előtt nem volt ritkaság, sőt:
fészkelő volt a birtokon (1 pár), de 2013. óta csak ritkán bukkan fel; volt, hogy évekig nem láttuk még a környéken se. A cigánycsuk remek példa arra, hogy a globális felmelegedés miatt egyre hektikusabb időjárás milyen drasztikusan visszavethet fajokat. És nemcsak fecskéket, ahogyan az őszi balatoni fecskepusztulás idején, hanem az énekes rigót (Turdus philomelos) vagy épp a cigánycsukot is. A mi környékünkön annyira megritkult, hogy amikor 2025. március 20-án végre láttunk egy átvonuló hímet, külön posztban számoltunk be róla.
Később – az utóbbi hetekben is – észleltünk párszor cigánycsukot a birtok felé vezető műút sürgönydrótjain, a birtoktól körülbelül 500 méterre. Vagyis közel. 2025. június 9-én viszont végre olyasmit láttunk, amit 2013 óta egyszer sem: frissen kirepült cigánycsuk-fiatalokat, s nem is egyszerűen a közelünkben, hanem a birtok szívében! A Bikafa-sánc Nagyvadföld felé eső végén mozgott 3-4 fiatal. Az öreg madarakat nem láttuk, de feltételezzük, hogy ezek a fiatalok a műút mentén látott öregekhez tartoznak.
A közeli költés talán a faj megerősödését jelzi a környéken,
a fiatalok megjelenése nálunk pedig azt ígéri, hogy közülük kerülhet ki talán az első olyan madár, aki a területünkön fog költeni a jövőben. Ehhez minden feltétel adott, az élőhely-rehabilitációnk napról napra egyre kedvezőbb élőhelyet teremt a cigánycsuknak is. A mézelő zónák és a vizes élőhelyeink körzetében egyre gazdagabb a rovarvilág, ami a rovarokon élő cigánycsuknak nagyon fontos.
Jelentős eredmény lenne, ha a cigánycsuk a nyár végi-őszi kóborlás és vonulás időszakában többször is felbukkanna, esetleg rendszeresen láthatnánk. Ha ez bekövetkezne, egyértelmű lenne az is, hogy a cigánycsukot is az úgynevezett szekunder-hatás hozta vissza hozzánk, vagyis: a vizes élőhelyeink olyan fajokra is kedvezően hatnak, amelyek nem kötődnek egészen szorosan a vizes élőhelyekhez.
Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
No, ezért (is) irigyellek nagyon: csak sétálsz pár lépést, és ilyeneket láthatsz.
Nem is kell más relax, csak sétálni, vagy kiülni, hallgatózni. 🙂