Csilpcsalpfüzike vonulása | Késve, de megérkeztek!
Szokásos délelőtti tónéző, patakellenőrző terepszemlémen találkoztam 2025 első csilpcsalpfüzikéivel 2025.03.20. délelőtt 9.30 körül. Érdekes módon teljesen némán vadászgatott 2-3 példány az Árasztó-víz partján, főként a patakparti nádasban, de néha leszálltak a patakparti sétány nemrégiben szártépőzött, rövidre vágott földjére is. Előszeretettel vadászgattak a virágzó rekettyefűz lombkoronájában, mert a virágok már sok rovart vonzanak.
Tavaly, az évszázad legkoraibb tavaszán március 16-án már énekeltek.
Furcsa is kicsit, hogy így lettek meg, mert szinte mindig éneklő példányok jelzik az érkezésüket. Ez régen is így volt. Március huszadika táján érkezni amúgy normális időpont, több mint 40 év terepi madarászás után mondom, hogy sok évtized átlagában is általában március 20-án érkeznek ezen a tájon, leggyakrabban 21-én. Globális felmelegedés ide vagy oda, ebben nem tapasztaltam lényeges eltérést az utóbbi években sem.
Korábban is említettem, hogy március 20 könyékén szokott érkezni a tavaszi madárvonulás második hulláma, amit leggyakrabban épp a csilpcsalpfüzike nyit, hogy aztán érkezzen a házi rozsdafarkú, a nyaktekercs, a barátposzáta (akit az idén kicsit korábban észleltem), az erdei pityer, a füsti fecske, a búbosbanka, a hantmadár, a sárgabillegető… hosszú a sor.
A csilpcsalpfüzike teleléséről, vonulási szokásairól tavaly írtam már részletes cikket, ha szeretnéd őt – Európa egyik leggyakoribb énekesmadarát – jobban megismerni, ITT találod a róla szóló cikket.
„Korábban a rigók érkezése kapcsán láttuk, hogy a fekete rigó és az énekes rigó is tőlünk délnyugatra tölti a telet, zömmel Olaszország középső területein, és Korzika, illetve Szardínia szigetén. A csilpcsalpfüzikék az ellenkező irányból érkeznek. Ők a délkeleti irányt preferálják ősszel, és Görögország felé vonulnak, sokan Törökországon és Szírián keresztül érik el Izraelt, ahonnan páran tovább mennek Észak- és Közép-Afrikába. Ez a rendkívül kicsi jószág, aki termetre alig nagyobb, mint Európa legkisebb madárkája, a királyka, jelentős távolságokat tesz meg, igaz okosan bánik az energiáival, egyrészt nem merészkedik a tenger fölé, inkább megkerüli, másrészt általában 40-50 kilométereket tesz meg egy-egy éjszaka, épp csak akkora szakaszokat, amihez még nincs szükség jelentős tartalékokra.”
Várjuk az újabb érkezőket, és továbbra is azt reméljük, hogy a vizes élőhellyé alakulásunk előbb-utóbb újabb madárfajjal is meglep minket. Akár már tavasszal is.
Borítókép: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madárvonulás
Csilpcsalp vs. csélcsap, lehetséges, Cen’?
Tündéri kismadár.
A csilpcsalp ebben az esetben épp úgy hangutánzó név, mint a kakukknál 🙂
Köszi, ez volt a második tippem😊