Új intézetet alapított a Semmelweis Egyetemen és Krausz Ferenc
A Neumann János Adattudományi Intézetben egyebek mellett az infravörös molekuláris ujjlenyomat eljárás orvosi, diagnosztikai alkalmazását kutatják tovább a Krausz Ferenc fizikus által vezetett Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) és a Semmelweis Egyetem munkatársai. A kutatások végső célja, hogy egy egyszerű vérvizsgálattal korai stádiumban diagnosztizálható legyen egy-egy betegség és ezzel egy időben kiválaszthatóvá váljon a személyre szabott, optimális kezelés – közölte a Semmelweis Egyetem az MTI-vel kedden.
A Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) 2024. január elsejével került a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) tulajdonába.
December 1-jétől egy közös új intézet létrehozásával fűzi még szorosabbra a kapcsolatot a Semmelweis Egyetem a 2023-ban fizikai Nobel-díjjal elismert kutatóval. A közvetlen rektori irányítás alatt álló oktatási-kutatási szervezeti egységként létrejövő Neumann János Adattudományi Intézetnek öt kutatási fókusza lesz:
- molekuláris fenotipizálás;
- egészségügyi információkhoz kapcsolódó okozati összefüggések;
- egészségügyi adatok digitalizálása;
- mesterséges intelligencia;
- egészségügyi környezetelemzés.
Először az első három területen állnak fel a kutatócsoportok.
Az együttműködés keretein belül az új intézetben folyó közös kutatások és tudományos eredmények megjelennek majd mind a CMF, mind a magyar felsőoktatási rendszer, elsősorban a Semmelweis Egyetem tudományos teljesítményében is. A CMF kutatási tevékenysége az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. A központ infravörös molekuláris ujjlenyomat eljárása segíthet a daganatok és egyéb súlyos betegségek (például szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-betegségek) korai diagnosztikájában, és hozzájárulhat a személyre szabott kezelések megkezdéséhez a teljes gyógyulás érdekében.
A CMF tevékenysége több orvostudományi kutatási programot is magában foglal,
amelyekben már korábban is együttműködő partner volt a Semmelweis Egyetem. Felidézték, hogy ezek között a szív- és érrendszeri betegségekre fókuszáló „Lasers for Life” 2020 óta zajlik a CMF-fel, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemmel (LMU) és a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézettel (MPQ) közösen, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kizárólagos részvételével.
A CMF újonnan előkészített programja a tüdőrák diagnosztikájában vizsgálja a molekuláris ujjlenyomat jelentőségét; ebben az ország három vezető pulmonológiai centrumának egyikeként vesz részt a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája.
A Semmelweis Egyetemen újonnan létrehozott Neumann János Adattudományi Intézet küldetése
az innovatív adattudományi megközelítés; az, hogy az új molekuláris ujjlenyomatvételi, profilalkotási technikát integrálja az egészségügyi adatkészletekbe, lehetővé teheti az emberi egészség átfogó értékelését, és a súlyos, krónikus állapotok felé vezető körülmények korai felismerését. Egy teljesen új vizsgálómódszernek a tényleges, mindennapokban való felhasználását szeretnénk elősegíteni a CMF-el való együttműködés keretében, a betegek korai diagnózisa és hatékony terápiája érdekében – fogalmazott a közleményben Merkely Béla.
A kutatások végső célja,
hogy egy egyszerű vérvizsgálattal korai stádiumban diagnosztizálható legyen egy-egy adott betegség és ezzel egyidőben kiválaszthatóvá váljon a személyre szabott, optimális kezelés – tette hozzá. – Az új intézetnek lesz oktatási feladata is, a graduális képzés keretében workshop jellegű szabadon választható tárgy indul majd, a doktori képzésben pedig interdiszciplináris program szerveződik informatikai, matematikai, fizikai és orvostudományi MSc diplomával rendelkező hallgatók számára.
„Hiszünk és bízunk benne, hogy óriási szinergiák rejlenek a Semmelweis Egyetem és a CMF között, és ezeknek köszönhetően olyan nemzetközi hírnévre szert tevő kutatásokat fogunk végezni az új intézet keretében, amelyek mindkét intézmény jövője szempontjából rendkívül fontosak lesznek”
– fogalmazott Krausz Ferenc, aki részt vett a Semmelweis Egyetem Szenátusának ülésén.
A Nobel-díjas kutató hangsúlyozta a jövő generációk képzésének fontosságát is, azon kutatók kinevelését, akik folytatni tudják a munkát ezeken a területeken. Éppen ezért fontosnak tartja az informatikai és természettudományi képzés nyújtó egyetemek bevonását is.
Forrás: MTI | Borítókép: Pixabay
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több tudomány
Jelentkeztem önkéntesnek a kutatáshoz amikor először hoztatok cikket erről- még semmi reflexió nem jött.
Molekuláris ujjlenyomat- fantasztikusan hangzik. Az meg még érdekesebb lesz, hogyan áll fel ehhez a gyógyszeripar. Nem régiben hallgattam egy olyan előadást amiben a biológiai szerekről megjelent amerikai eljárásrendet ismertették, helyesebben azt, hogy a különféle a gyakorlatban már adott szerek- elsősorban az onkológiában( pl. mondjuk a daganat növekedési faktorát gátlók) milyen mellékhatásokat okoznak, hiszen szisztémás szerek ezek is mint a chemo, szóval brutális ám a dolog, pl. olyan szívizom károsodást okoznak, hogy a szív pumpa funkciója jelentősen romlik-szóval pontokba szedték mikor kell a kardiológiára és hányszor mennie azoknak akik ilyen szereket kapnak. Megátalkodott vagyok és minden szert amit szájon, vagy vénán keresztül tolnak be a páciensekbe és nem szelektíven hat, gyilokszernek hívok. Sajnos a célzott kezelések, mint az én szakmámban rendelkezésre álló dolgok- olyan gyógyszerek vannak amik egy adott sejtfelszíni, vagy sejten belüli markerhez kötődnek és rajtuk van egy sugárzó izotóp- csak oda mennek, ahol megvan a kötődési helyük, szóval szisztémásan adják, de szelektíven hatnak- nem terjedtek el. Pedig vannak pl. ilyen gyógyszerek már itthon is a prosztata rák áttétek kezelésére, vagy a neuroendokrin daganatok áttéteinek kezelésére is. Mégsem áll át erre a világ, itthon meg különösen nem, mert a gyógyszerlobbi ebből az irányból nem úgy működik mint egyebekben.
Én meg hírlevélre iratkoztam fel, de még nem kaptam. Szombathelyen is van önkéntesség… Amúgy már a múltkor is azon gondolkodtam, hogy ez nem hasonlít kicsit ahhoz, amiben a Elizabeth Holmes és csapata utazott? | https://centauriweb.hu/elizabeth-holmes-borton/
Remélem nem. Ez egy kicsit egzaktabb, nem olyan mint pl. annak idején a Celladam volt, aki vércseppből mondott diagnòzist. Az biztos, hogy a molekulàk térszerkezete megvàltozik, ha valami patològia van bennük. Màs kérdés, hogy ugyanaz a betegség total mashogy zajlik két különböző embernél. Nem hiszem, hogy lesz valaha olyan mòdszer, ami a biològiai variabilitast is figyelembe tudja venni.