Drasztikusan romlanak a gyerekek nyelvi képességei
Aggasztó jelenségekkel szembesültek magyar kutatók, akik a kisgyerekek digitális eszközhasználatát vizsgálták a pandémia időszakában, a járványügyi intézkedések alatt és után. Arra figyelmeztetnek, hogy teljes generációk nőhetnek fel a nyelvi képességek csökkenésével, a beszédértés zavaraival küzdve, ami kihathat a jövő társadalmának egészére. A háttérben a sokszor korlátlan „kütyühasználat”, a kisgyerekeket érő, minden mást felülíró vizuális ingerek állnak.
Az MTA 2021 júniusában hirdette meg a poszt-COVID-jelenségek kutatására irányuló pályázatát. Olyan (alap)kutatásokat akartak támogatni, melyek a koronavírus okozta poszt-COVID-jelenségek miatt fellépő egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat.
Az ELTE kutatói
a pályázat keretében az óvodáskorúak digitális eszközhasználatát vizsgálják, és azt, hogyan változott a gyerekek társas készségeinek fejlődése a koronavírus-világjárvány következtében. A kutatás eredményeiről a Magyar Tudomány Ünnepén számoltak be.
A kutatók szerint, miközben elég sokat lehet tudni a járvány iskolásokra és felnőttekre gyakorolt hatásairól, addig a legérzékenyebb fejlődési szakaszban lévő óvodáskorúakra tett hatások viszonylag rejtve maradtak. Vizsgálták többek között, hogy milyen volt a gyerekek szabadidős okostelefon- és tablethasználata a veszélyhelyzet kihirdetését követően (amikor korlátozások voltak), illetve egy olyan szakaszban, amikor nem voltak szigorú korlátozások érvényben. Azt igyekeztek megragadni, milyen változások történtek a köznevelést is érintő karanténintézkedések miatt.
Egyértelműen azt találták, hogy az óvodások a korlátozások alatt többet néztek tévét, többet használtak tabletet és okostelefont: elsősorban mesefilmeket és videókat fogyasztottak.
„A célunk, hogy nézzünk szembe azzal, mi történik velünk. Nekünk kutatóként ez az egyik legfontosabb feladatunk: hogy a valóságot feltárva lehetővé tegyük minden érintett számára a társadalmi szerepének megfelelő következtetések levonását szülőként, oktatási szakemberként, pedagógusként vagy gyermekpszichológusként. Ehhez pedig megbízható adatok kellenek, úgyhogy ezen dolgozunk nagyon keményen” – mondta Pogány Ákos, az ELTE Etológia Tanszékének adjunktusa az Alfa Generáció Laborban folyó, MTA által támogatott kutatás részleteiről beszámolva.
Bezárulnak apasszív akusztikus csatornák
A kutató szerint az a legnyugtalanítóbb, hogy „hihetetlen sebességgel zajlik a digitális térhódítás”, sokszor már bölcsődéskorban „kütyüznek” a gyerekek.
„Az óvodai szűréseket végző logopédusok egybehangzó véleménye az, hogy az elmúlt 2-3 évben drasztikusan elkezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye. A mai óvodáskorúak nem tudnak olyan nyelvi szinten teljesíteni, mint az 5 évvel ezelőtti óvodások vagy akár a 3 évvel ezelőtti óvodások” – mondta Pogány Ákos, aki szerint az okoseszközök által kínált vizuális inger áll a jelenség hátterében.
Rengeteg kisgyerek szinte már azelőtt elkezd „kütyüzni”, hogy elsajátítaná a nyelvet. Ez pedig azért nagy baj, mert a kisgyermekkor első pár éve olyan speciális időszak, amikor a gyerek az anyanyelvét passzívan tanulja, hallás után, akusztikai információkra kihegyezve. A „kütyüzés” ezt a passzív akusztikus csatornát zárja be, mert jóval érdekesebb vizuális ingereket kínál.
„Ha nincs nyelv, nincs kommunikáció. Nem tudunk olyan területet mondani a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy értse a nyelvet. A szakemberek virtuális autizmusként szoktak hivatkozni a túl korai vagy túl nagy mértékű eszközhasználat következményeire. Gyakorlatilag olyan viselkedést, tüneteket látnak ezeken a gyerekeken, amelyek az autizmussal diagnosztizált gyerekeknél szoktak megjelenni”.
Mindez azért nagy probléma,
mert a szülők zöme nem tudja, nem érti, hogy amikor odaadja az okostelefont a babakocsiban ülő gyereknek, az miért káros.
„Egy hatalmas kísérlet zajlik, aminek az eredményét majd akkor fogjuk látni, amikor ezek a gyerek felnőnek, és megpróbálnak majd normális kapcsolatokat kialakítani, családot alapítani vagy csak egyáltalán érvényesülni az életben” – figyelmeztetett Pogány Ákos, aki szerint elég ijesztő képet fest elénk a digitális fejlődésnek ez az oldala.
„El tudunk képzelni egy olyan társadalmat, amelyben ilyen, valódi kommunikációra képtelen gyerekek éldegélnek egymás mellett elszigetelten? Szerintem az óvatosság senkinek sem árthat, és mi, kutatók mindent megteszünk azért, hogy felzárkózzunk a jelenség következményeinek megértésével” – tette hozzá.
Az idei Magyar Tudomány Ünnepe központi programjai közt rendezték meg a Poszt-COVID-jelenségek kutatása című szimpóziumot. A szimpózium egésze, így Pogány Ákos A járvány rövid és hosszú távú hatásai óvodáskorú gyerekek digitális eszközhasználatára és szociokognitív fejlődésére című előadása is visszanézhető az MTA YouTube-csatornáján.
Forrás: MTI, kép: Pixabay
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több gyerek
Végre, rendszer szinten foglalkoznak a jelenséggel.
A mi gyerekeink – mármint az unokák- egyáltalán nem kaptak telefont a kezükbe, a legkisebb 3 éves mostanában nézett csak mesét a televízióban , szigorú időhatárral, egy mese. Gyönyörűen és hamar kezdett beszélni és imádja a mese könyveket. A legnagyobb hatodikasunk pedig most kapott telefont, csupán azért, hogy a szüleit értesíteni tudja, ha valami változik a programjában. Van olyan ismerősünk, ráadásul diplomás, akinek a gyerekeit a televízió meg az okos telefon neveli, a kisfiú áll a villogó tv előtt és csapkod a kis kezeivel, valóban olyan mind a három mint az autista kisgyerekek, beszédhibásak és nem lehet lekötni őket semmi mással mint a folyamatos zajos villogó televízióval. Tragikus. Elkeserítő, hogy az anyjuk fel sem fogja mit csinál- otthon van a gyerekeivel, bőven ráérne foglalkozni velük. Amikor az óvodában szóltak, hogy a gyerekei mennyire lemaradtak- nem vitte többet őket. Szóval a védőnők is sokszor belefutnak problémás szülőkbe. Ezt a cikket viszem, nagyon örülök, hogy írtatok erről.
Remélem, olvassa ezt Mara…
Igen, olvasom, köszi! 🙂
Köszi, nagyon örülök, hogy hasznosnak találtad a cikket! 🙂
S mi minden lehet még, amiről nem is gondolnánk, hogy a covidra, a covid időszakára vezethető vissza!
Na igen, ez is jó kérdés. Lehet, hogy fogunk még hallani több ilyesmiről.
A covid csak ràtett a bezàrtsàg miatt, az ok sztem màsban van, leginkább a szülők tájékozatlanságàban. A covid sok előnytelen dolgot hozott, de biztosan nem ez az oka. Mennyivel egyszerűbb tv elé ültetni a gyereket, vagy egy digitalis kütyüt a kezébe nyomni, mint leülni vele és jatszani, olvasni, vagy kimenni a természetbe. Az a baba aki nem tud szemkontantust tartani az anyjàval pl.szoptatàskor, mert anyuka közben scrollozik a telefonjan, jòvàtehetetlen fejlődési zavart okoz az agyi működésekben- tudomanyos tény, Máté Gàbor is ìrja a könyveiben.