Szuperbaktériumok | Áttörést ért el egy magyar vezetésű kutatócsoport!
Egyedülálló szuperbaktérium-térképet készítettek magyar kutatók egy nemzetközi projekt keretében, ami az egyik legveszélyesebb kórházi baktérium globális jelenlétét és terjedését mutatja be részletesen. A HUN-REN Szegedi Biológiai Központban működő Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium vezette kutatás eredményei új fejezetet nyithatnak az antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) az MTI-t pénteken.
A kutatók a térképet használva olyan bakteriofág alapú kezelést fejlesztenek, amely – a hatástalanná vált antibiotikumok ígéretes alternatívájaként – célzottan pusztítja el a leginkább terjedő szuperbaktériumokat. A kutatócsoport eredményeit a Cell című tudományos folyóirat tette közzé szeptember 26-án.
A Kintses Bálint és Papp Balázs vezette kutatócsoportok
ezzel az új megközelítéssel jelentős előrelépést tettek a világszerte problémát jelentő kórházi fertőzések megfékezésében. Együttműködésben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK), az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriummal, illetve – Magyarországot is beleértve – öt kelet-európai ország számos egészségügyi intézményével, egyedülálló térképet készítettek az egyik legveszélyesebb kórházi kórokozó (Acinetobacter baumannii) kelet-európai és világszintű előfordulásáról és az egyes változatok terjedésének mintázatairól.
Ezek az információk szisztematikusan összegyűjtve felbecsülhetetlen értéket képviselnek a járványügyi előrejelzések és a gyógyszerfejlesztés szempontjából.
A szegedi kutatók által kidolgozott szuperbaktérium-térkép alapja a baktériumok génkészletének részletes elemzése, amely pontos információt ad a vizsgált szuperbaktérium-fajok változatosságáról.
Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumoknak
ugyanis egy adott fajon belül sok száz változata létezhet – ez pedig komoly akadálya a többszörösen gyógyszerrezisztens kórokozók ellen is hatásos bakteriofág-terápiának, amely a hagyományos antibiotikumok egyik legígéretesebb, ugyanakkor a gyógyszerfejlesztés szempontjából a legnagyobb kihívásokat támasztó alternatívája. A bakteriofágok olyan “jó” vírusok, amelyek kizárólag baktériumokat fertőznek és pusztítanak el, miközben az emberi sejteket érintetlenül hagyják. Ez teszi őket ideális jelöltekké a baktériumok elleni harcban. Azonban a fágok rendkívül specifikusak: minden baktériumfajon belül minden egyes változatra külön fágot kell találni. Ez jelentősen megnehezíti a hatékony fágterápia alkalmazását, különösen a gyors lefolyású, antibiotikumokra nem reagáló fertőzések esetén.
Ha a fertőzés kialakult,
az állapotromlás visszafordítására legfeljebb egy-két hetes időkeret áll rendelkezésre, ami nem teszi lehetővé a pontos baktériumváltozat felderítését, az erre hatásos bakteriofág megtalálását és a terápiás célra alkalmazható fágkészítmény előállítását, a gyógyszer engedélyezéséről nem is beszélve.
Az eddig példátlan világtérkép segítségével a kutatók felfedezték, hogy bár a fajon belüli változatosság hatalmas, egy-egy régióban csupán néhány változat uralkodik. Ha rendelkezésre állna legalább 8-10 különböző, az adott régióra szabott bakteriofág-készítmény, az adott baktérium okozta
kórházi fertőzések 80 százalékát kezelni lehetne.
Állatkísérletek is igazolták, hogy hatékony fágkombinációk állíthatók össze a kelet-európai régióban előforduló törzsek ellen.
“Ha pedig ismerjük, hogy mely országokban fertőzik nagyjából ugyanazok a baktériumváltozatok a kórházban ápolt betegeket – akik különösen érzékenyek ezekre az infekciókra -, akkor globális összefogással hatékonyabb klinikai vizsgálatokat lehetne végezni a célzott fágkészítményekkel. A bakteriofág-terápiára szolgáló gyógyszerek engedélyezésének egyik fő akadálya ugyanis az, hogy nem tudjuk, kik azok a betegek, akiknek ugyanarra a fágkezelésre van szükségük, ezért az eddigi klinikai vizsgálatok sikertelenek voltak.”
A közlemény szerint ahhoz, hogy a fágterápia széles körben elérhetővé váljon, a gyógyszer-engedélyezés szabályai szerint megfelelő számú betegen kell bizonyítani a készítmények hatásosságát és biztonságosságát.
“Ebben bizonyosan áttörést hozhat a szuperbaktérium-térkép, és arra is reményt ad, hogy a fágterápia akár már a nem túl távoli jövőben szerves része legyen a személyre szabott betegellátás legmodernebb eszköztárának – csakúgy, mint a múlt század derekán az antibiotikumok.”
Forrás: MTI
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
Ez olyan mintha egy szumozot (multirezistens törzs) állítanánk szembe egy cérnavékony (bakteriofág) birkózóval. Nincs annyiféle fág ami üdvözítő megoldás lesz mindenre. Azért szurkolok a kutatóknak nagyon, óriási problémába nyúltak bele. Hiszem, hogy a megelőzésben van a megoldás, meg abban, hogy végre lesz tisztje az ellátó rendszerben a szakdolgozóknak akik gyakorlatilag eltűntek a kórházakból a tartós alulfizetettség miatt, helyettük gyorstalpalós képzésekből verbuvált dolgozókat alkalmaznak alacsonyabb bérért, Bocsánat ez most itt kiszaladt. Vissza Semmelweishez…..Amúgy meg az MRSA (meticillin rezisztens Staphylococcus aureus ) a legnagyobb probléma még mindig a kórházakban, nemrégiben az egyik kollégámnak is sikerült megnyernie egy hosszabb kezelés alatt, majdnem belehalt- nem itt nálunk egy másik intézetben. Szóval nagy a baj, hála az égnek, hogy valaki hangot ad ennek végre. A covid alatt kötelező lett a kórtermek bejáratához is az ajtón kívül kézfertőtlenítőket kitenni amit csak meg kellett nyomni- üresek voltak olykor, elmondták az emberek….miért is ? mert nem volt aki felfogja mekkora baj ha nincs benne semmi, másrészt nem volt rá forrás, hogy folyamatosan működjön. Szóval a kutatás és a valóság szálai nem mindig érnek össze. Milliárdok mennek egy kutatási projektbe- szükség van rá- ugyanakkor meg a hétköznapokban az intézmények krónikusan forráshiányban szenvednek s ez nem azok hibája akik még a rendszeren belül vannak. Ha úgy érzitek ez nem ide való gondolat bátran lehet törölni, tudom ez nem az a hely ahol rendszerszintű problémákat kell megvitatni.