Szuperbaktériumok | Áttörést ért el egy magyar vezetésű kutatócsoport!
Egyedülálló szuperbaktérium-térképet készítettek magyar kutatók egy nemzetközi projekt keretében, ami az egyik legveszélyesebb kórházi baktérium globális jelenlétét és terjedését mutatja be részletesen. A HUN-REN Szegedi Biológiai Központban működő Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium vezette kutatás eredményei új fejezetet nyithatnak az antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) az MTI-t pénteken.
A kutatók a térképet használva olyan bakteriofág alapú kezelést fejlesztenek, amely – a hatástalanná vált antibiotikumok ígéretes alternatívájaként – célzottan pusztítja el a leginkább terjedő szuperbaktériumokat. A kutatócsoport eredményeit a Cell című tudományos folyóirat tette közzé szeptember 26-án.
A Kintses Bálint és Papp Balázs vezette kutatócsoportok
ezzel az új megközelítéssel jelentős előrelépést tettek a világszerte problémát jelentő kórházi fertőzések megfékezésében. Együttműködésben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK), az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriummal, illetve – Magyarországot is beleértve – öt kelet-európai ország számos egészségügyi intézményével, egyedülálló térképet készítettek az egyik legveszélyesebb kórházi kórokozó (Acinetobacter baumannii) kelet-európai és világszintű előfordulásáról és az egyes változatok terjedésének mintázatairól.
Ezek az információk szisztematikusan összegyűjtve felbecsülhetetlen értéket képviselnek a járványügyi előrejelzések és a gyógyszerfejlesztés szempontjából.
A szegedi kutatók által kidolgozott szuperbaktérium-térkép alapja a baktériumok génkészletének részletes elemzése, amely pontos információt ad a vizsgált szuperbaktérium-fajok változatosságáról.
Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumoknak
ugyanis egy adott fajon belül sok száz változata létezhet – ez pedig komoly akadálya a többszörösen gyógyszerrezisztens kórokozók ellen is hatásos bakteriofág-terápiának, amely a hagyományos antibiotikumok egyik legígéretesebb, ugyanakkor a gyógyszerfejlesztés szempontjából a legnagyobb kihívásokat támasztó alternatívája. A bakteriofágok olyan „jó” vírusok, amelyek kizárólag baktériumokat fertőznek és pusztítanak el, miközben az emberi sejteket érintetlenül hagyják. Ez teszi őket ideális jelöltekké a baktériumok elleni harcban. Azonban a fágok rendkívül specifikusak: minden baktériumfajon belül minden egyes változatra külön fágot kell találni. Ez jelentősen megnehezíti a hatékony fágterápia alkalmazását, különösen a gyors lefolyású, antibiotikumokra nem reagáló fertőzések esetén.
Ha a fertőzés kialakult,
az állapotromlás visszafordítására legfeljebb egy-két hetes időkeret áll rendelkezésre, ami nem teszi lehetővé a pontos baktériumváltozat felderítését, az erre hatásos bakteriofág megtalálását és a terápiás célra alkalmazható fágkészítmény előállítását, a gyógyszer engedélyezéséről nem is beszélve.
Az eddig példátlan világtérkép segítségével a kutatók felfedezték, hogy bár a fajon belüli változatosság hatalmas, egy-egy régióban csupán néhány változat uralkodik. Ha rendelkezésre állna legalább 8-10 különböző, az adott régióra szabott bakteriofág-készítmény, az adott baktérium okozta
kórházi fertőzések 80 százalékát kezelni lehetne.
Állatkísérletek is igazolták, hogy hatékony fágkombinációk állíthatók össze a kelet-európai régióban előforduló törzsek ellen.
„Ha pedig ismerjük, hogy mely országokban fertőzik nagyjából ugyanazok a baktériumváltozatok a kórházban ápolt betegeket – akik különösen érzékenyek ezekre az infekciókra -, akkor globális összefogással hatékonyabb klinikai vizsgálatokat lehetne végezni a célzott fágkészítményekkel. A bakteriofág-terápiára szolgáló gyógyszerek engedélyezésének egyik fő akadálya ugyanis az, hogy nem tudjuk, kik azok a betegek, akiknek ugyanarra a fágkezelésre van szükségük, ezért az eddigi klinikai vizsgálatok sikertelenek voltak.”
A közlemény szerint ahhoz, hogy a fágterápia széles körben elérhetővé váljon, a gyógyszer-engedélyezés szabályai szerint megfelelő számú betegen kell bizonyítani a készítmények hatásosságát és biztonságosságát.
„Ebben bizonyosan áttörést hozhat a szuperbaktérium-térkép, és arra is reményt ad, hogy a fágterápia akár már a nem túl távoli jövőben szerves része legyen a személyre szabott betegellátás legmodernebb eszköztárának – csakúgy, mint a múlt század derekán az antibiotikumok.”
Forrás: MTI
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több tudomány
Ez olyan mintha egy szumozot (multirezistens törzs) állítanánk szembe egy cérnavékony (bakteriofág) birkózóval. Nincs annyiféle fág ami üdvözítő megoldás lesz mindenre. Azért szurkolok a kutatóknak nagyon, óriási problémába nyúltak bele. Hiszem, hogy a megelőzésben van a megoldás, meg abban, hogy végre lesz tisztje az ellátó rendszerben a szakdolgozóknak akik gyakorlatilag eltűntek a kórházakból a tartós alulfizetettség miatt, helyettük gyorstalpalós képzésekből verbuvált dolgozókat alkalmaznak alacsonyabb bérért, Bocsánat ez most itt kiszaladt. Vissza Semmelweishez…..Amúgy meg az MRSA (meticillin rezisztens Staphylococcus aureus ) a legnagyobb probléma még mindig a kórházakban, nemrégiben az egyik kollégámnak is sikerült megnyernie egy hosszabb kezelés alatt, majdnem belehalt- nem itt nálunk egy másik intézetben. Szóval nagy a baj, hála az égnek, hogy valaki hangot ad ennek végre. A covid alatt kötelező lett a kórtermek bejáratához is az ajtón kívül kézfertőtlenítőket kitenni amit csak meg kellett nyomni- üresek voltak olykor, elmondták az emberek….miért is ? mert nem volt aki felfogja mekkora baj ha nincs benne semmi, másrészt nem volt rá forrás, hogy folyamatosan működjön. Szóval a kutatás és a valóság szálai nem mindig érnek össze. Milliárdok mennek egy kutatási projektbe- szükség van rá- ugyanakkor meg a hétköznapokban az intézmények krónikusan forráshiányban szenvednek s ez nem azok hibája akik még a rendszeren belül vannak. Ha úgy érzitek ez nem ide való gondolat bátran lehet törölni, tudom ez nem az a hely ahol rendszerszintű problémákat kell megvitatni.