Miért lassul a mozgás és gondolkodás időskorban?

mozgás gondolkodás időskorban

Miért lassul a mozgás és gondolkodás időskorban?


A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ szegedi Neuron Fiziológia és Terápia kutatócsoportja erre a kérdésre keresi a választ. Mint közleményükben írják, még mindig nagyrészt ismeretlen az idegsejt-szintű magyarázat arra, hogy idős korban miért lassul le a mozgás és a gondolkodás is.

Az emberek egyre magasabb kort érnek meg, és az idősek aránya is magasabb a társadalomban. Míg az 1980-as években Magyarországon még öt dolgozó korú emberre jutott egy nyugdíjas, ma ez az arány három az egyhez, néhány évtizeden belül pedig már minden két dolgozó korú emberre jut egy nyugdíjas. A kutatók szerint nélkülözhetetlen tehát, hogy megértsük az öregedés folyamatát. Ennek segítségével biztosítani lehet, hogy az idősek tovább egészségesek maradjanak, javuljon az életminőségük és csökkenjen a társadalomra rótt egészségügyi teher.

A kutatócsoport egy lehetséges magyarázatot talált arra,

hogy az egyes agyi idegsejteknek miért romlik idővel jelentősen a teljesítménye. Az agykéregben található “gyorsan tüzelő” interneuronok az idegsejtek egy gyakori és fontos típusát jelentik, amelyek a többi idegsejt működését egy hálózattá kapcsolják össze. Ritmikus aktivitásuk kulcsszerepet játszik az érzékelésben, az összetett mozgásban és a tanulásban is. A kutatók azt figyelték meg, hogy az öregedés folyamán az idegsejtek által létrehozott elektromos jelek lassulnak és gyengülnek, ami közvetlen kiváltó oka lehet az időskori teljesítményromlásnak.

Mint Karri Lamsa, a kutatócsoport vezetője elmondta, “egész életünkben azokkal az idegsejtekkel dolgozik az agyunk, amelyekkel születtünk. Az agyunkban a legtöbb idegsejt egykorú velünk, életünk folyamán újakra már nem igazán teszünk szert, szóval csodálatos, hogy még akár nyolcvan év után is megfelelően működnek. Egészséges öregedés esetén a változások aprók, de lényegesek, csökkentik az idegsejtek elektromos aktivitását”.

Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy több kutatás is született már arról, hogy valójában egész életünk során keletkezhetnek új neuronok, elsősorban a hippokampuszban:


Sandrine Thuret, a londoni King’s College idegtudósa ezen a 2015-ös, magyar felirattal is meghallgatható TED-előadáson beszélt az új agysejtek keletkezéséről, vagyis a neurogenezisről felnőtt korban.

Gyengül a jel

Szegedi Viktor, a Journal of Biotechnology szaklapban megjelent cikk első szerzője úgy nyilatkozott: “megfigyeltük, hogy a sejtek által létrehozott akciós potenciál gyengül idős korban, ez az az elektromos jel, amely végighalad az egész idegsejten, amellyel a sejt üzenetet küld a szomszédjainak. Ez a jel lassul és gyengül le idős korban – kézenfekvő következtetés, hogy ez a mozgásképesség és a gondolkodás romlásának egyik oka is”.

A lassabb akciós potenciálok az idegsejtek hálózatát is lelassítják, ez magyarázhatja, miért tanulnak nehezen az idősek a fiatalokhoz képest.

A lassabb akciós potenciálok az idegsejtek hálózatát is lelassítják, ez magyarázhatja, miért tanulnak nehezen az idősek a fiatalokhoz képest.

A kutatók mindezt élő emberi idegsejteken vizsgálták olyan betegek hozzájárulásával, akiken sérülés vagy betegség miatt agyműtétet hajtottak végre. Ilyenkor egy kevés sértetlen idegszövet is eltávolítanak, amit a kutatók a vizsgálat idejére életben tartanak. A minták a betegek agykérgéből származnak, főleg a homloklebeny területéről, aminek kulcsszerepe van az összetett gondolkodásban és döntéshozásban.


Mint Karri Lamsa hangsúlyozta, “az eredmények a világon az elsők között számolnak be öregedéssel kapcsolatos változásokról az agykérgi idegsejteknek ebben a típusában. Ráadásul a száznál is több minta széles korcsoportot fed le, a tizenévestől a nyolcvanas éveiket taposó betegekig. Egyedülálló bepillantást nyertünk abba, mi történik az öregedés folyamán az emberi agyban, nem pedig laboratóriumi állatokban, amelyek az emberi élethez képest huszad, harmincad annyi ideig élnek”.

Forrás: MTI, kép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több orvostudomány

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

1 hozzászólás

  1. Láttam ezt a videót néhány éve. Ami az én személyes tapasztalatom a chemoterápián átesetteknél, hogy pl. az agyi metabolikus térkép pl.18-FDG PET/CT vizsgálat során, kifejezetten egyenetlen lesz. Meglassulnak — agyi neuronális funkció vesztés van, ami a meglévő idegsejtek és afferentációk pusztulását is jelenti, nem csupán az újak keletkezésének akadályozását. Az biztos, hogy idősebb korban az izoláció, a kevesebb vagy egyoldalú ingerek a környezetből, a beszűkűlt kommunikáció és a kevés testmozgás , az egyoldalú étkezés az mind lassít a kognitív funkciókban, ráadásul alvás zavaros lesz a többség. Sosem értettem még fiatal nővér koromban- egyetem előtt-, hogy miért éjszaka bóklásznak a páciensek. Nagyon összetett a dolog. Szóval lemegyek futni és megnövelem az áfonya fogyasztásom:-))) Bárcsak ilyen egyszerű lenne. Stressz kikapcsoló technikák is nagyon kellenek- ez pedig rengeteg önismereti meló, mire parázik rá az ember és miért. Azt mondják a fiatal kollégáim akik átestek covidon, hogy idegesítően romlott a memóriájuk, pl. ismerős akit ezer éve ismer szembejön és nem ugrik be a neve. Az étcsoki isteni- terápiás céllal is lehet fogyasztani:-))) Klassz cikk- edukáló jellegű is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük