Klímaváltozás Európában
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete és az Európai Unió klímaügynöksége, a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat közös, 2023-ra vonatkozó európai klímajelentése nem túl fényes képet fest a kontinens időjárását jellemző tendenciákról. Mint írják, Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense: a hőmérséklet a globális átlag majdnem kétszeresével emelkedik.
Az utóbbi öt év átlaga szerint a hőmérséklet Európában jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, míg globálisan ez 1,3 fok.
Szélsőséges időjárási események
Mindez nemcsak az egyre intenzívebbé váló hőhullámokkal, az erdőtüzek számának növekedésével és a gleccserek gyorsuló olvadásával illetve hóhiánnyal jár, hanem azzal is, hogy a szélsőséges időjárási események miatt Európa-szerte nő a halálesetek száma.
A jelentés szerint tavaly több mint 150 ember vesztette életét viharokkal, árvizekkel és erdőtüzekkel összefüggésben.
Ugyanakkor akad néhány kivétel is: a hőmérséklet Skandináviában és Izlandon tavaly az átlag alatt maradt.
A jelentés főbb megállapításai az európai hőmérséklettel kapcsolatban:
- 2023 volt a legmelegebb vagy a második legmelegebb év a mérések kezdete óta (az adatsortól függően).
- Az év 11 hónapjában volt átlag feletti a hőmérséklet, a szeptember pedig az eddigi legmelegebb volt.
- 2023-ban rekordszámú napot jellemzett „extrém hőstressz”, és Európa-szerte növekvő tendenciát mutat a fokozott hőstresszel járó napok száma.
A hőség okozta halálozások száma körülbelül harminc százalékkal nőtt az elmúlt húsz évben, és a megfigyelt európai régiók 94 százalékában emelkedett.
Így alakult az óceánok hőmérséklete
- Az év egészét tekintve az óceánok átlagos tengerfelszíni hőmérséklete Európa-szerte a rekordmagas volt.
- Júniusban az Atlanti-óceánt Írországtól nyugatra és az Egyesült Királyság környékén tengeri hőhullám sújtotta, amelyet hol „szélsőségesnek”, egyes területeken pedig „extrémen túlmutatónak” minősítettek. A tenger felszínének hőmérséklete akár öt fokkal is az átlag felett volt.
A folyók vízhozama
2023-ban Európa egészében az átlagosnál körülbelül hét százalékkal több csapadék hullott.
- Decemberben a folyók vízhozama rekordmagas, a folyóhálózat csaknem egynegyedénél „kiugróan magas” volt.
- 2023-ban a vízhozam a folyóhálózat egyharmadán haladta meg a „magas” árvízi küszöböt, 16 százalékán pedig a „súlyosat”.
Megújuló energiaforrások:
- Az év során rekordmennyiségű áramot termeltünk megújuló forrásokból, melynek részaránya 43 százalék lett.
- Az októbertől decemberig átlagon felüli viharaktivitás átlagon felüli szélenergia-termelési potenciált eredményezett.
- A folyóvízi vízenergia-termelés potenciálja az év egészében átlag feletti volt Európa nagy részén, ami az átlagon felüli csapadékmennyiséghez és a folyók vízhozamához kapcsolódik.
- A napelemek energiatermelése Északnyugat- és Közép-Európában elmaradt az átlagtól, míg Délnyugat- és Dél-Európában, valamint Skandináviában felülmúlta azt.
Így alakult a hó- és gleccserhelyzet
- Európa nagy részén az átlagosnál kevesebb havas nap, különösen Közép-Európában és az Alpokban, télen és tavasszal.
- Az Alpokban 2023-ban rekordmennyiségű gleccserjég tűnt el, ami az átlag alatti havazásnak és a nyári hőhullámoknak köszönhető
- 2022-ben és 2023-ban az Alpok gleccserei mintegy tíz százalékot veszítettek a méretükből.
Az Északi-sarkvidéken
- A sarkvidék egészét nézve ez volt a hatodik legmelegebb év, a sarkvidéki földterületet tekintve az ötödik legmelegebb, szorosan követve 2022-t. Az öt legmelegebb évet az Északi-sarkvidéken mind 2016 óta dokumentálták.
- A Jeges-tenger jegének kiterjedése 2023 nagy részében az átlag alatt maradt. A márciusi éves maximumon a havi kiterjedés négy százalékkal maradt az átlag alatt, és az ötödik legalacsonyabb volt. A szeptemberi éves minimum 18 százalékkal maradt az átlag alatt, így a hatodik legalacsonyabb volt.
- A szubarktikus és az északi-sarkvidéki erdőtüzekből származó összes szén-dioxid-kibocsátás a második legmagasabb volt. A legtöbb magas szélességi fokon lévő erdőtűz Kanadában történt május és szeptember között.
Forrás: Meteorológiai Világszervezet, képek: Pixabay, MV, Copernicus
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
Hű, ez alapos! Azt hiszem épp erről írt valamit Szabó Edit a napokban valamelyik cikkünk alatt. Talán a kínai ítéletidő kapcsán.
🙂 Igen, jól emlékszel!