Egy új kínai kutatásban a Pekingi Egyetem munkatársai a földrengések szeizmikus hullámait tanulmányozták a ’60-as évektől kezdve, amikor valami váratlanra bukkantak: a 2009-től kezdve mért adatok egész más képet mutattak, mint a korábbiak, és közöttük nem találtak olyan nagy eltéréseket, mint a régebbi megfigyelések között. Ebből arra következtettek, hogy a belső mag (egy 1200 kilométer átmérőjű, szilárd fémgömb) forgása majdnem leállt, és valószínűleg irányt is váltott.
„Ha az 1980 és 1990 közötti évtizedre tekintünk, egyértelmű különbségeket látunk az egyes adatok között, de ha a 2010 és 2020 közötti időszakot nézzük, nem sok eltérést tapasztalunk”
– mondták a tudósok.
„Ha az űrből nézzük a Földet, azt látjuk, hogy a belső mag majdnem olyan ritmusban forog, mint a köpeny és a kéreg, keleti irányban és 24 órás ciklusban. De korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a belső mag forgási sebessége nem mindig ugyanolyan. Új tanulmányunkban a Föld felszínét referenciapontként használva arra következtetünk, hogy az 1970-es évek közepétől 2009-ig a belső mag keleti irányban forgott, és gyorsabban mozgott, mint a földkéreg”.
„Azóta viszont a belső mag lelassult, és most egy kicsit nyugatabbra forog, a felszínnél lassabban.”
A tudósok szerint a belső mag forgását a külső mag elektromágneses és a köpeny gravitációs erői között fellépő egyensúlytalanságok változtathatták meg.
De milyen hatással van mindez az életünkre?
Bár a Föld külső magja az, ami nagyobb hatást gyakorol a Föld mágneses mezejére, a napok hosszára és még az időjárásra is, a szerzők szerint a belső mag is befolyásolhatja ezeket a területeket, de nem annyira jelentősen, hogy azt érezzük is.
Az egyik hatás az lehet, hogy egy nap egy ezredmásodperccel hosszabb vagy rövidebb, mint 50 évvel ezelőtt volt, a belső mag forgási sebességétől függően.
Egy másik következmény az lehet, hogy minimálisan megváltozik a földkéreg alakja, ami befolyásolhatja a tengerszintet.
A belső magnak a Föld mágneses terére gyakorolt hatásai befolyásolhatják az időjárást is, de ezek a hatások egyelőre csak feltételezettek, és további tanulmányoknak kell megerősíteniük őket.
Forrás: El País, képek: NASA, Unsplash
Vajon a Föld belső magja körül mennyi lehet a hőmérséklet? Milyen fémből van ez a belső mag, és mennyi az olvadáspontja? 🤔
Kábé 5200 fok van, vagyis: pokoltűz! És főleg vasból és nikkelből áll. Az olvadáspontot nem találtam meg, de a vasé és a nikkelé is olyan 1500 fok körül van. Az biztos, hogy jóval alacsonyabb, mint a hőmérséklet, de a belső mag a nagy nyomás miatt nem tud megolvadni.
Köszi a pontosító kérdéseket! 🙂
Ezek csak úgy felmerültek bennem olvasás közben. 🙂
A nyomásra nem gondoltam, de így már érthető, hogy miért nem olvad meg. Nem is fontos az olvadáspont! 🙂
🙂 🙂
Elképesztő, hogy min élünk. Miközben intézzük a napi dolgainkat, alattunk ilyenek történnek. Tiszta szürreális ez az egész.
Bizony! 🙂
Ja, és köszi! 🙂
Igazán szívesen! 🙂