Bréking: Holnaptól indul a harmadik hollóetetés!

Bréking: Holnaptól indul a harmadik hollóetetés!


Két jó dolog van az életben:

  • A kiszámíthatóság az egyik.
  • A meglepetés a másik.

A természetbúvár számára is e kettő okoz szinte minden örömöt. Kiszámítható, hogy szeptemberben szarvasbőgés lesz, de kiszámíthatatlan, lesz-e sok gomba. Kiszámítható, hogy előbb-utóbb itthon is felbukkannak az első darucsapatok, de hogy mikor, az talány.

Ma este azt hittem már, hogy egy rendkívül mozgalmas nap után letehetem a lantot, és tudom azt is, hogyan megyek tovább holnap hajnaltól. Miután az írás mellett álló nap ugráltam, fotóztam, és megfigyeléseket végeztem, a legsürgetőbb egy gyors zuhanyzás volt. Aztán pedig vacsorázni kellett sürgősen, mert egész nap csak egy kefirt nyomtam be, ami még a fogyókúra mellett is kevés.

De megakasztotta az esti programot egy nagy dörrenés.

A Nagypatak túloldaláról jött, tisztán érzékeltem a nyitott ablakon át. Tegyük most félre, hogy sokak számára ez maga a horror. Nekik ajánlom ezt a cikket: Szükséges rossz a szarvasvadászat?

Az én területemen és a környéken dolgozó vadászok abszolút rendes formák és semmi bajom velük. A dörrenés után vártam húsz percet, mert nem akartam a lövés után rögtön zavarni. Aztán hívtam a vadászmestert, hogy megtudjam, ki vadászott a patak túloldalán, és hogy van-e lehetőség arra, hogy áthozzák a zsigereket.

Korábban is (2021-ben és 2022-ben) a vadászat után maradó zsigerek felhasználásával sikerült hollókat etetnem (több mint 100 hollót). És hollókat fotózni és filmezni a Nagyvadföldön az épp e célra épített Szénabunkiból.


holló
Őt is a Szénabunkiból fotóztam!

Az idén nem terveztem ezt.

Nem vagyok még elég vagány, amúgy is sok az elmaradás, ezért úgy döntöttem: az idén meg sem célzom az újabb hollóetetést. De amikor érzékeltem, hogy szinte a szomszédban esett a lövés, úgy döntöttem: azért egy próbát mégis megér, főként, hogy a korábbi évekhez képest, most nemcsak hollók vannak jelen, hanem sasok is.

Szerencsére elértem a vadászmestert, aki arra kért, hogy hívjam 20 perc múlva. Megvacsoráztam. 20.24-kor felhívtam, s legnagyobb meglepetésemre azt mondta, hogy megvan a vad, és majd jönnek a zsigerekkel a szokott helyre, a birtokra, pontosabban a parkolóba. Legyek bekapcsolva. Ez nem semmi.

Sosem ígérkezett ennyire izgalmasnak a hollók etetése. Sosem volt ennyi ragadozómadár a környéken. Ölyvek az előző két alkalommal is jöttek a zsigerekre, de most tényleg az a helyzet, hogy akár sasok is érkezhetnek.


Ezt az egerészölyvet tavaly szeptemberben hollóetetőn fotóztam.

Bár fürdőköpenyben voltam már, újra felöltöztem, beleugrottam a csizmába, fogtam a lámpát és lebotorkáltam a Szénabunkihoz, hogy felhozzam a talicskát a parkolóba. Erős holdvilág van, a völgyben köd. Nagyon epikus. Drámai, őszi éjszaka.

21.15. van. Irtó fáradt vagyok, és csak remélni tudom, hogy tudok majd aludni, és nem tart ébren az izgalom hajnalig. Várom a vadászokat, figyelem a telefont. Holnaptól pedig ismét várom a hollókat, ragadozókat, és be kell rendeznem a Szénabunki előtti placcot, rendet kell vágnom a bunkiban, fel kell tölteni az összes akksit, hogyha nagy forgalom lesz, sokat kell videózni, akkor a töltöttséggel ne legyen gond.

Igyekszem a lehető legtöbbször hírrel lenni, szurkoljatok, drukkoljatok! Jó éjt!


2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük