És innen nem is fogunk felállni egyhamar, ez már biztos, hiszen megérkezett a várva várt lehűlés, tegnap délután és este dörgött kicsit, villámlott, akadt pár szélroham, és akadt pár keményen koppanó esőcsepp is, felkavarodó por, lehulló levelek, egy kis pezsdülés és ennyi. Amiként újabban a csapadékzónák érkezni szoktak: lehűlés jön, friss levegő csak – semmi más. Ez volt 2025. március elseje óta az ötödik „csapadékhullám”, egyúttal a negyedik olyan csapadékhullám, ami mindent hozott, csak csapadékot nem. Ismét süt a nap, a front továbbhaladt, a rezervátum és a tág környék is gyakorlatilag száraz. Ezúttal még annyi sem esett, hogy legalább a mézelő zónáinkon a virágoknak valamelyest jobb legyen.
A legutóbbi csapadékhullám után is hoztunk egy értékelést, és már akkor azt írtuk, hogy a július hetedikei mélypontot nemcsak megközelítjük ismét, hanem bizonyára meg is haladjuk majd augusztus elején. Ez így is lett. Az egész országban súlyos az aszályhelyzet. A Balaton régióját is aszály sújtja. Nálunk a hivatalos adatok szerint 80-100 milliméter csapadék hiányzik a sokéves átlaghoz képest.
Ha tavasszal nem vágunk bele a vízmegtartásba, akkor most gyakorlatilag hiányozna a víz a rezervátumból. Így viszont továbbra is elmondhatjuk, hogy az öt duzzasztott patakszakaszban van víz, és a Kisberekben a három kis tó is tartja magát. Azonban – a július hetedikei mélyponthoz hasonlóan – a csatornákban vagy a tókákban semmi víz nincs már jó ideje, még a Cselle-öböl is cserepesre száradt.
Azt az állapotot, amit egyszer már elértünk július hetedikén, augusztus 10. körül láttuk viszont. Azóta viszont olyan jelenséggel szembesültünk, amiket korábban nem tapasztalatunk, és amikből sokat tanulhatunk. Ez egy új mélypont.
Nézzük először a patakot!
Mivel június hatodika óta a víz megállt és nem folyik a patakon, a két alsó szakaszon, a Sakál-vízen és a Hód-vízen lassan, de folyamatosan csökken a vízszint. Annak ellenére is, hogy a patakmeder javarészt takarásban van, a nád, a parti bokros és a bal parti égererdő miatt nem sokkal dél után teljes árnyékba borul. Vagyis a párolgás egy átlagos vízhez képest jóval kisebb. Legutóbb viszont már légköri aszályt is jeleztek, és mert a levegő kevésbé volt telítve vízzel, ugyanakkor újabb hőhullámot kaptunk, a párolgás szemlátomást felgyorsult. Ennek eredményeként először látjuk úgy, hogy a duzzasztott patakszakaszok közül az alsó, a Hód-víz – ha nem érkezik jelentős csapadék a közeli jövőben –, még ha nem is cserepesre, de kiszáradhat. Még 2-3 ilyen hét, és csak pár centis víz marad benne. Először fordul elő, hogy a víz szélessége itt a felére csökkent már, a mélysége alig üti meg a 7-8 centit. Vagyis március elseje óta először lehetne átkelni rajta.
Először fordul elő, hogy a Felső-vízen annyira alacsony már a vízszint, hogy a Kispatakot sem duzzasztja vissza. Másként: március elseje óta most először lehet átkelni a Kispatakon száraz lábbal.
Összefoglalva: mindebből azt a következtetést vontuk le a jövőre nézve, hogy a tavaszi betárazás után körülbelül 6-8 hónapig tudunk annyi vizet tartani, amiben még minden élőlény életben marad, a nálunk ívó halak vagy az ebihalak is.
Mi a helyzet a Kisberekben?
Gondolhatnátok, hogy semmi. Azontúl, hogy – amint arról beszámoltunk – a Pelso-tavon berobbant a békalencse és temérdek vad jár a Kisberekbe inni, megszokhattátok, hogy a Kisberek forrástavacskái stabilan tartják magukat, történjen bármi. Ez egészen eddig így is volt, a kis tavakban a víz szinte jottányit sem változott, akár hőhullám volt, akár eső. De nem most! Az utóbbi napokban a Pelso-tónál és a Forrás-tónál is a vízszint kismérvű csökkenését tapasztaltuk. A Pelso-tónál a sekély részeken körülbelül 15-20 centit húzódott vissza a víz, a parti sávban békalencseszőnyeget hátrahagyva. A Forrás-tó keleti oldalán az iszappad fele kibukkant a vízből (itt korábban 10 centis borítottság volt).
Ez minket is meglepett.
Talán azzal magyarázható, hogy a légköri aszály annyira felerősítette a párolgást, amivel a források vízhozama sem bírta már a tempót. Ha így van, akkor a légköri aszály mérséklődésével, a hőhullám elmúltával a kis tavak hamar visszapótolják a vizet akkor is, ha nem jön csapadék. Ugyanakkor nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a talajvízkészletek is lemerülőben vannak, így a források hozama csökkent valójában. Ez a rosszabb forgatókönyv. Ha így van, akkor jelentősebb esők érkezésig a kis tavak sem fogják visszatáplálni magukat. Izgalmas heteknek nézünk elébe, hogy kiderüljön, valójában mi okozza az apadást a tavacskákon.
Aggódni azonban egyelőre nem kell.
Szerencsére mindegyik tavacska közepére készítettünk egy mélyebb, veremszerű részt, amely 100-150 centiméter mély. Ezekből a mélyedésekből nemigen tűnhet el a víz akkor sem, ha még egy évig nem esik eső. Az élővilág tehát biztonságban van. Itt is tehetünk egy megállapítást: a Kisberek tavacskái radikális aszály esetén 5 hónapot bírnak ki a legcsekélyebb vízszintingadozás nélkül. Korábban miden körnél azt mondtuk: legalább három napig tartó esőzés kellene ahhoz, hogy a patakon meginduljon a víz, és minden víztestünk visszatöltődhessen.
Most inkább már úgy látjuk, szükség lehet egy hétig tartó, viszonylag intenzív esőzésre is. Talán augusztus vége elhozza ezt is, és végre öntésterület is lehet. Annyi öröm és eredmény mellett egy dolgot most már csakugyan elfelejthetünk: 2025-ben nem tudtuk megnézni, mennyi madarat vonzana egy nyári öntésterület. A vonuló madarak számára jelentősebb vizet szeptemberben villanthatunk a leghamarabb. Már ha a szuperszáraz nyarat nem egy szuperszáraz ősz követi.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Lehetne esetleg valamilyen módon még több vizet betárazni a tavaszi vízbőség – ha lesz – idején? Gondolkodtatok ilyesmin?
Lehet! A földmunkákat sem fejeztük be teljesen, de folytatni kell mindenképp. Amint lesznek forrásaink rá, haladunk tovább. 🙂
Ettől tartottam, hogy már a forrástavak is apadnak…tegnap késő este itt esett 33 mm, ami csoda, mert itt rendre kimaradtunk belőle, amikor sok más helyen jó esők voltak.
Szívesen elküldtem volna felét a rezervátumodba, MZ/X biztosan tudta volna, hogy merre vigye.
😪 folyton Csokonai sorai jutnak eszembe
” …forrásim, zöld fáim kiszáradtanak..”
Úgy legyen, Cen’!
Eszembe jutott, hogy ez talán téged az átlagosnál érzékenyebben érint (mint a Kisberek rajongóját 🙂 ), de nem győzöm hangsúlyozni: nagy baj egyelőre nincs. A teljes kiszáradás esélye rendkívül csekély. Azt reméljük, hogy 20 napon belül jelentősebb esőket is kaphatunk.
Úgy legyen, Cen’!