A vízisikló is rendszeres nálunk a csapdázások alapján!
Abban a pillanatban, amint előkerült az Angolkertben egy újabb rézsikló, posztoltam róla, sőt: azt is kipróbáltuk két orvostanhallgatóval, milyen a rézsikló marása, Mara pedig felrakta a legfrissebb rézsikló-fotóinkkal, amit annak idején Alfred Brehm írt erről a fajról.
Pedig a rézsikló a birtok leggyakoribb kígyófaja. Hüllők közül egyedül a lábatlan gyík előzi meg, ami olykor tömeges is lehet. A két faj ráadásul nem is független egymástól, minthogy a rézsikló számára a lábatlan gyík (és általában minden gyík) potenciális zsákmányállat.
Hüllőkben sajnos – leszámítva a lábatlan gyíkokat – a birtok kifejezetten szegényes. Ami kedvez számos értékes és meglepő fajnak – a hűvös, nyirkos, nedves, szubalpin mikroklíma és a buja és sűrű növényzet – az nem kedvez a melegkedvelő hüllőknek. Így például Magyarország leggyakoribb hüllője, a fürge gyík bár néhány éve él már nálunk, még mindig rendkívül ritka. 2024-ben eddig (2024.06.28.) mindössze egyszer észleltünk egy termetes nőstényt az Őskökényes parkolójában, ahonnan a Kisrét füvébe menekült.
Ennél is ritkább a vízisikló,
akiről azonnal írtam, mihelyst megkerült a birtokon harmadjára is.
2023.07.10-én harmadszor észleltem egy fiatal példányt a Kisréten.
24 év alatt háromszor találkozni ezzel az országosan rendkívül gyakori fajjal, kirívóan kevés. De engem még ezek a találkozások is megleptek, mert a birtok egyáltalán nem az a hely, ahol feltételeznék számottevő vagy akár csak egy gyenge kis vízisikló populációt is. A környék sem bővelkedik vizekben, tehát úgy kezeltem ezeket a megfigyeléseket, mint a ritka madárfajok megfigyeléseit.
Jelentőségük nemigen van, véletlenszerűek, távoli területekről érkezhettek, és csak színesítik a fajlistát.
2024-ben azonban teljesen felül kell írni a vízisiklóról alkotott képet.
Tavasszal azért maradt el, hogy részletesen írjak erről, mert az újabb vízisikló előfordulások a gőték varsázásához kapcsolódtak, amikor is a varsákból a vízisiklónál jóval unikálisabb fajok kerültek elő sorra: először lett meg a pettyes gőte, amelyről aztán kiderült, hogy gyakori. Megkerült Magyarország legritkább kétéltűje, az alpesi tarajosgőte, sőt két védett halfaj, a fürge cselle és a kövi csík is. Mindezek a fajok elvitték a showt, pedig azokhoz a hetekhez, amikor úgy éreztük, hoyg Csodaországban vagyunk kutatók, a vízisikló is hozzátartozott.
Miután 2023 nyaráról nagy örömmel hoztam a faj harmadik előfordulását, 2024 tavaszán az első – már a legelső! – varsaellenőrzésnél a záportározóban egy középtermetű, viszonylag fiatal vízisiklót is kivehettem. A következő ellenőrzésnél egy másik varsából egyszerre kettőt is. Később a déli irányban található belvíz varsájából is két alkalommal szedtem vízisiklót, egyszer egészen kicsi, ceruzánál alig nagyobb példányt.
Ezek az adatok már egyértelműen nem véletlenszerű előfordulást jeleznek. Helyben szaporodó, zömmel fiatal példányokból álló helyi populáció él a birtok körül, főként a birtokkal szomszédos tónál (23 méterre!) és a záportározónál meg a belvíz környékén. Ezek között nyilván élénk mozgás lehet. Ezekből a mozgásokból csípünk meg néha egy-egy példányt a birtokon is.
A kígyók észlelése rendkívül nehéz.
A kígyók óvatosak, még a vízisikló is, így az itt élő állatoknak csak elenyésző töredékét észlelhetjük. A 2024-es adatok alapján kijelenthetjük, hogy él vízisikló nálunk. Talán még szaporodik is itt. A patakpart most is potenciális vadászterület a számára.
Nemcsak az fontos, hogy pontosabb képet kaptunk róla az idén, de az is, hogy három dolog következik ebből, és a jövőben a vízisikló – mint a birtok leggyakoribbá váló hüllőjének – védelme konkrét feladatunk lehet.
- A vízisikló vélhetően a Nagypatak mentén most is rendszeresebb, ennek kutatása terelőhálós varsákkal, talajcsapdákkal fontos lenne, és még 2024-ben léphetnénk ezügyben. Ez a kutatás a birtok területén mutatná ki – az én prognózisom szerint –, hogy jelenleg is állandó tagja a faunának.
- A régóta tervezett „hüllőiskola” – homokos, meleg, déli kitettségű szaporodóhely – létrehozása az Alsófenyéres nevű parcellában fontosabb, mint eddig gondoltuk. Nemcsak a rézsikló és a fürge gyík állományának megerősödését szolgálná, hanem most már számolni kell a vízisiklóval is.
- A Nagypatak vízszintjének emelése és stabilizálása, és bármely kis víztest létrehozása elsősorban a kétéltűek védelmének érdekében egyúttal azt is jelenti, hogy a vízisikló gyakorisága a területünkön, főként a patakparti területek (például a nagy patakparti sétányon) nagyságrendileg növekedhet.
Utóbbi célunk is kell legyen!
Várhatóan nem fog leállni a globális felmelegedés, és bár 2024 (július végéig) kegyes volt hozzánk, kedvezett a sok csapadék a siklóknak épp úgy, mint a békáknak, de számíthatunk rá, hogy újabb aszályos évek jönnek, amikor a belvíznek nyoma sem lesz, a záportározó is épp úgy szárazon állhat, amint szárazon állt 2021-ben és 2022-ben, és akkor fontos lesz a vízsiklónak is, hogy nálunk menedéket, vizes élőhelyet találjon.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Ezektől az írásoktól egészen megbarátkoztam a vízisiklókkal- milyen szépek a felvételek róluk.
Jaj basszus, de jó ezt olvasni! (Hála!) Eredetileg azzal akartam kezdeni a cikket, hogy lassan leteszek arról, hogy a hüllőket megkedveltessem veletek. Mindig elbizonytalanodom, ki kell-e tenni egy ilyen cikket a főoldalra, nem riaszt-e titeket el az egész oldalról, de végül mindig az ökológia, a bioszféra győz bennem: hisz egy vízisikló semmivel sem hanyagolhatóbb tagja az ökoszisztémának,, mint egy ritka madár, ritka gőte vagy egy világszép lepke.
Ki kell tenni hüllőkről szóló cikkeket is, igen!
Lehet, hogy sosem lesznek a kedvenceim, de ez ne tartson vissza téged, mert nagyon szívesen olvasok róluk. Szeretném őket is jobban megismerni!
Ó, akkor lehet, hogy én fürge gyíkot szoktam látni itt nálunk a kertben? Apró gyíkocskák sütkéreznek a napon, és ahogy közeledni próbálok, hogy jobban szemügyre vegyem őket, villámgyorsan eltűnnek pl. egy repedésben.
Ott szinte biztosan fürge gyíkok élnek! Boldog lennék, ha nálunk is így lehetne látni őket. Szerintem a gyíkok baromi kedvesek és szépek.
Te boldog lehetsz így is, mert van nálad ezer más faj! 🙂
És igen, ezek a kicsi gyíkok nagyon aranyosak. 🙂
Fotózd le őket!
Megpróbálhatom! 🙂
Ha éppen nálam lesz a telefon, és megvárják, amíg előveszem… 🙂
A 11-s Huszár úton, hazafelé mindig rengeteg kis fürge gyík szalad át előttem a járdán- sok a magas alapú téglakerítés, meg a családi házak kő, vagy homok-kő lábazata , kevés a fa , jól telibe kapja az embert a nap és úgy tűnik szeretik ezt az utcát:-)))