Visszavonulás a siker reményében | Miért színesednek a fák?
SZÍNNEL LÉLEKKEL
Sokan rajongunk az őszi fákért, de akár tanulhatnánk is tőlük. Talán épp a fák tudják a legjobban, hogyan lehet egy vesztes helyzet egy későbbi siker alapja. Sokan tudják, hogy mi minden okozza az őszi színkavalkádot. Azt viszont kevesen, hogy a fák nem passzív elszenvedői az ősznek, épp ellenkezőleg: tervszerű visszavonulást hajtanak végre. A növényvilág nem ismeri a pazarlást.
Gondoltatok már arra, hogy mekkora luxus a hatalmas tömegű lombokat az enyészetre bízni?
Ez idősebb fák esetén több tonnányi „komposzt”. Rendben, imígyen évről-évre hatalmas szervestrágyázás zajlik, örülhet gomba, moha, rovar, madár, de ne higgyétek, hogy a fák pazarlók vagy adakozók. A színesedés egyik oka épp az, hogy a fa menti a menthetőt. A levelek se egyszerűen elfonnyadnak, a fa “tudatosan” hagyja magára őket.
Visszavon a leveleiből minden tápanyagot, amit csak lehet visszaszállít a gyökerekbe, s ott spájzolja. Pont úgy tesz, mint a mókus, a hörcsög vagy csuszka. Megállás nélkül dolgozik a raktár feltöltésén, de míg az állatok ezt odúk, üregek felhasználásával teszi, addig a fa a testén belül, átcsoportosítással. Ezeket a fotókat makróval lőttem őszi falevelekről. Jól látszik, amint a fa először a peremkerületeket evakuálja. Legtovább a főerek (főutak) mentén marad fenn az élet, de már nem sok kell ahhoz, hogy azokat is lezárja.
Okos fa. Ügyes fa. Így kell ezt csinálni. Nem kell belehalni a télbe, nem kell veszni hagyni mindent.
Tanulságos ez nagyon. Van az a helyzet – sőt ismétlődő helyzet is –, amikor visszavonulásra kényszerülhetünk; ha egyszer előáll ez a helyzet, tegyünk úgy, mint a fák; tervszerűség, és semmi pánik. Tartalékoljuk azokat a forrásokat, melyek az újrázásnál kapóra jöhetnek.
A tervszerű visszavonulás lényege épp ez: számol már az újrakezdés lehetőségével és feltételeivel is.
Ráadásul a fák összevonják két probléma megoldását.
Ugyanebben az időszakban a rovarok is tervszerű visszavonulást hajtanak végre, lehetőleg a gazdanövényekre. Ezt a fa nyilván “nem akarja”. Amint leáll a zöld színt adó klorofill termelése, többek között annak bomlástermékei sárgára vagy vörösre festik a lombokat. És itt jön a nagy trükk, főként az észak-amerikai fák részéről: a vörös színt a fákat károsító rovarok jelentős része nem látja! – vagyis a fa, mielőtt ellepnék a rovarok, szinte “láthatatlanná” válik. A színeződést segíti a lombból visszavont temérdek cukor hiánya is.
Arról nem is szólva, hogy a gyökérzetben tárolt cukor lesz a tavaszi megújulás alapja; ezt a cukrot fogja majd kikeletkor felnyomja az ágakba. Ennek köszönhetjük a juharszirupot is, amely az egyik legjobb természetes édesítő.
A fák módszere pedig az egyik leghasznosabb életvezetési stratégia, mely biztosíthatja, hogy az élet édes legyen – újra és újra.
Borítókép: Pixabay
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több „SZÍNNEL LÉLEKKEL”
még több VADON
Lenyűgöző fotók,elképesztő színek,
s fordítva is!🥰😍
Köszönöm!
Nagyon szépek a faleveles képek. Meg is osztottam:-))
Ezt a posztot is minden ősszel elolvasom és „megállapítom”: a fák nagyon okosak.🤗