Vígszínház ősbemutató: Az ember, aki elvesztette az időt
Jonas Petter Aronsen Az ember, aki elvesztette az időt című művét mutatják be szombaton Bodó Viktor rendezésében a Vígszínházban.
Az ember, aki elvesztette az időt Csehov műveire épül. Elsősorban a Platonovra, de felismerhetőek benne motívumok a Cseresznyéskertből, a Ványa bácsiból és a Sirályból is – olvasható a színház MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
„Kerestünk formákat, utakat – a szövegben és a rendezésben is – arra, hogy miként lehet ma elmesélni Csehov történeteit, és hogyan tudnak érvényessé válni az ő mondatai, gondolatai„
– idézik Bodó Viktort, akinek A revizor, a Koldusopera és A kastély után, ez a negyedik munkája a Vígszínház társulatával.
Ötvös Andrást, a darab főszereplőjét is idézik, aki kiemelte: most először dolgozik együtt a rendezővel. Bodó Viktor munkáiban egyszerre jelenik meg az ember minden belső szorongása és az arra gyógyírt jelentő speciális humor.
„Úgy rendez, hogy amikor bármelyik szereplője egy adott helyzetben megpróbál határozott, magabiztos vagy kompetens lenni, rögtön kap egy olyan gesztust, amitől abban a pillanatban nevetségessé is válik az a figura” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ebben a gondolatban nagyon sok élettapasztalat és bölcsesség van. Mindannyian azt képviseljük a színpadon, hogy senki nem tud kézben tartani, irányítani semmit, és mindannyian végtelenül el vagyunk veszve, de mindez rengeteg szeretettel és együttérzéssel van megmutatva.”
A Csehov-drámák ihletése nyomán született történet
messze északon, egy távoli, világtól elzárt helyen játszódik, és a szó szoros értelemben vett rideg valóság formálta kegyetlenül szórakoztatóvá. A szereplők az állandó hó és hideg birodalmában, sorozatos természeti katasztrófák fenyegetettségében élnek, gondjaik és problémáik mégis ugyanolyan kisszerűek és emberiek, mint bármelyikünknek.
A mű cselekményének középpontjában egy kusza szerelmi sokszög és a megállíthatatlan olvadás áll. „A váratlan fordulatok, a tragikomikus helyzetek, a kitörő érzelmek és a végtelen tréfák lavinaként temetik maguk alá a szereplőket: nevetünk, de közben nem tudjuk, mit nehezebb elviselni: a hideget kint, vagy a másik embert odabent .”
A főbb szerepekben
- Ötvös András,
- Kovács Patrícia,
- Nagy-Kálózy Eszter,
- Orosz Ákos,
- Radnay Csilla,
- ifj. Vidnyánszky Attila,
- Hegyi Barbara,
- Méhes László,
- Halász Judit
- és Hegedűs D. Géza látható.
A speciális próbafolyamat során az előadásban szereplő kutatócsoport, a felkészülés jegyében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársainak jóvoltából terepmunkára mehetett a BME Oktatóreaktorába és a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumba.
A mű színpadi változatát Kovács Krisztina és Róbert Júlia készítette, a díszletet Bodó Viktor, a jelmezeket Nagy Fruzsina tervezte. A produkció zeneszerzője Klaus Von Heydenaber, a világítástervező Friedrich Gergely.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több színház
