Tovább nőtt az európaiak várható átlagos élettartama
Az előző évhez képest 0,8 évvel nőtt, ezzel 81,4 évre emelkedett az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint.
A születéskor várható élettartam a legmagasabb értéket az elmúlt két évtized során ezt megelőzően 2019-ben érte el az EU-ban, amikor a születéskor várható élettartam 81,3 év volt, és 3,7 évvel több, mint 2002-ben. A koronavírus-járvány kitörését követően ez a mutató 2020-ban 80,4 évre, 2021-ben pedig 80,1 évre csökkent.
Madrid és Miskolc között
2023-ban a születéskor várható élettartam – az előző évhez hasonlóan – a spanyol fővároshoz, Madridhoz tartozó régióban volt a legmagasabb, 86,1 év. Ezt az olaszországi Trento régiója követte (85,1 év), majd a finnországi Aland (85,1 év), a spanyolországi Navarra tartomány és az olaszországi Bolzano környéke következett (mindkettő 85 évvel). Ezzel szemben a születéskor várható élettartam legalacsonyabb számait három bulgáriai régióban (73,9 év-75,2 év), valamint az észak-magyarországi régióban és a franciaországi Mayotte tengeren túli régióban (mindkettő 74,9 év) jegyezték fel.
A várható átlagos élettartam Magyarországon 76,7 év volt, azaz 74,9 és 78,9 év között mozgott régiótól függően. A jelentés hét magyarországi régió és Budapest lakosságának 2023-ban a születéskor várható élettartamát sorolta fel a 2022-es adatokkal összehasonlítva:
- A nyugat-dunántúli régióban 76,9-ről 77,4-re
- Pest megyében a 2022-es 76,7-ről szintén 77,4-re
- A Dél- és a Közép-Dunántúlon 75,8-ról 76,7-re
- A Dél-Alföldön 75,5-ről 76,2-re
- Az Észak-Alföldön 75-ről 75,7-re
- Észak-Magyarországon 74,1-ről 74,7-re
- Budapesten pedig 78,1-ről 78,8-re nőtt
Az EU-ban a nők
születéskor várható átlagos élettartama 83,3-ról 84 évre emelkedett, ami a koronavírus járvány előtti, 2019-es év adataival megegyező érték. A férfiak esetében ez az adat 77,9-ről 78,7 évre nőtt, ami a 2019-es évhez képest +0,2 éves emelkedést jelent.
Amíg 2023-ban az uniós tagállamokban született nők születéskor várható élettartama 5,3 évvel volt magasabb, mint a férfiaké, az országok között eltérések voltak.
A sort Lettország vezeti, ahol a nők várhatóan 10,1 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Litvániában a különbség 9 év, Észtországban pedig 8,8. A legkisebb különbség Hollandiában (3 év), majd Svédországban és Luxemburgban (3,3 év) volt.
Magyarországon a nők születéskor várható élettartama a 2022-ben feljegyezett 79,3 évről 79,9 évre emelkedett, a férfiaké a 2022-es 72,6 évről pedig 73,4 évre.
Forrás: MTI | Borítókép: Unsplash
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több élet
Ezek nagyon érdekes adatok- statisztikai becslés, vagy a rögzített halálesetek összes száma alapján számított érték? Nemrégiben egybe vetettem az új daganatos betegségek számát a nemzeti rákregiszter adataival, ahol 2022 az utolsó lezárt év- a mi vizsgálati adatainkkal a saját megyémre vonatkoztatva- hozzuk sajnos az országos adatokat, a legtöbb új eset a 60-70 éves korosztályban van. Életkortól és nemtől függetlenül első helyen áll a melanoma (festékes anyajegy), azt követi a tüdőrák, majd a harmadik helyen az emlőrák, negyedik a vastagbél majd a prostata rák – hát szóval ha meg az országos adatokat néztem mondjuk Bp .-t ott magasan vezetnek a számokban 100ezer lakosra vetítve az újonnan regisztrált esetek- nekem ezért meglepő a cikkben, hogy bp.-n magasabb a várható átlagos élettartam.
A férfi nő arány meg sajnos akár az országos adatokat nézi az ember, akár a megyeit, szinte már alig van különbség- kivéve az emlőrákot, bár férfiaknak is van az is. Szóval ezek a becslések érdekesek. Vajon az ellátórendszer magasabb színvonala, vagy a szűrések hatékonysága a jobb, vagy egyszerűen az életmóddal kapcsolatos edukáció okoz ekkora eltérést, amit a cikk mond- nagyon szomorú hogy észak kelet Magyarországon pl. mennyivel alacsonyabb a születéskor várható élettartam. Szóval márc.15- talpra magyar, cselekedni kell valamit.
Mármint az eltérés európai adataihoz képest a mi adataink eltérése-utolsó gondolat fentebb. Akkor talán az sem véletlen, hogy a magyar nyugdíjasok kivándorolnak Spanyolországba, meg Olaszországba:-)
A szűrővizsgálatok biztosan számítanak. Meg a mediterrán népek legendás gondtalansága, felhőtlensége..napsütés, tenger…de ez önmagában biztos nem elég, ld. Bulgária és Görögország. Sokat számít szerintem, hogy mennyi a stressz, a családi, történelmi trauma és az ezekből adódó hétköznapi nehézségek.