Jobb életet akarsz? Barangolj a vadonban!
Legyen szó kirándulásról egy fenyőerdőben, könnyed sétáról egy tölgyesben vagy egy városközeli erdőben – a forma szinte mindegy, hiszen mind hatékony a stresszoldásban. De vajon mennyi időt érdemes az erdőben tölteni ahhoz, hogy érezhetően hozzájáruljon a jóllétünkhöz? És milyen – sokszor láthatatlan – jótékony hatásokkal bírnak még az erdők a mindennapi életünkben? Az erdők és az egészségünk tudományos kapcsolatáról Aszalós Rékával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával beszélgettünk.
„Az, hogy a természetes környezetben, azon belül is az erdőben az emberek szorongása csökken, a szívritmus lassul, a kortizolszint (stressz hormon) és a vérnyomás csökken – tudományosan bizonyított tény” – mondja Aszalós Réka, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, erdőökológus.
Részben maga a séta, a testmozgás is segít, de ugyanilyen fontos az erdei friss levegő, amely javítja agy oxigénellátását, és ez már jobb közérzetet biztosít – magyarázza a szakember. A témában két olyan jelenség is létezik, amelyek hétköznapi tapasztalatokra épülnek, mégis külön szakkifejezést kaptak. Az erdei környezet vizuális és auditív ingerei – a fák, a lombok, a zöld erdei növényzet látványa, a különböző madárhangok, a vízcsobogás – olyan „könnyed figyelmet” (soft fascination) idéznek elő, amely csökkenti a kognitív terhelést. Mindeközben az erdő „multiszenzoros élményt” is a gazdag látványvilággal, illatokkal, hangokkal, és a tapintási élményekkel. Mindezek lekötik az agyat, de közben nem terhelik meg, és nem növelik a stresszt.
Az erdőknek sok egyéb jótékony hatása is van az életünkre
Az erdők által biztosított javakat, tudományos néven ökoszisztéma szolgáltatásokat jellemzően három nagy csoportba lehet sorolni. Az ellátó szolgáltatások a társadalom szélesebb körében is jól ismertek, ilyen például a faanyag biztosítása, , beleértve a tűzifát és a bútorfát is. De ide tartoznak a gyűjtögethető javak is, mint az ehető gombák, a gyógynövények, mindenféle ehető növény, vagy a vadállomány által biztosított vadhús. Ezek az erőforrások már az emberiség hajnala óta biztosítják a fennmaradásunkat.
„A második csoportba tartozó javak, a szabályozó szolgáltatások sokkal láthatatlanabbak, leginkább akkor figyelünk rájuk, ha a hiányukat tapasztaljuk” – mondja Aszalós Réka.
Ilyen az árvízvédelem, a tiszta levegő és ivóvíz, a jó minőségű talaj. Például a világ tengerpartjait védő mangróve-erdők helyén sok területen hotelek, mezőgazdasági kultúrák és garnélarák telepek épültek. Az erdők hiányára a partmenti viharok által okozott károk egyértelműen rávilágítanak.
A harmadik csoportba sorolt „erdei szolgáltatás” nem elsősorban a fizikai fennmaradásunkról, hanem inkább a mentális és lelki egészségünkről szól. Egyre nagyobb figyelmet kapnak az olyan kulturális szolgáltatások, mint például az erdő által biztosított nyugalom, a lelki feltöltődés, a turizmus és rekreációs lehetőségek.
Már napi 20-30 perc természetben töltött idő szignifikánsan csökkenti a stresszhormon szintjét.
Egy 2019-es tanulmány szerint a természetben töltött idő hatékonysága a ráfordított időhöz képest a 20–30 perc közötti tartományban volt a legnagyobb; ezt követően a pozitív hatások tovább növekedtek, de csökkent ütemben.
„Ezzel kapcsolatban van egy nagyon találó kifejezés, a „nature pill”, amit talán „természetpirulaként” a legegyszerűbb megérteni. Ha feszült vagy, csak menj el egy közeli zöldövezetbe, és tölts el 20 percet sétálással – magyarázza az ökológus.
Sok kicsi pedig sokra megy: egy Scientific Reports-ban megjelent tanulmány kimutatta, hogy heti 120 perc (vagy annál több) természetben töltött idő már jelentősen hozzájárul a jó egészséghez és a jólléthez. Sőt, nem kell kifejezetten távoli erdőkbe menni, utazni: vannak tanulmányok, amelyek a városi parkok pozitív hatását igazolják.
Pálma, tölgyes vagy fenyőerő – vajon számít, milyen erdőről van szó?
„Az biztos, hogy sok embernek a szép, természetes erdő kapcsán egy fenyves ugrik be – mondja az ÖK kutatója. Ennek egyik fő oka lehet, hogy a fenyők (pl. lucfenyő) olyan illatanyagokat, úgynevezett fitoncidokat bocsájtanak ki a levegőbe, amelyek egyértelműen stresszcsökkentő hatásúak. Ezek az illatok mélyen megmaradnak az emlékeinkben, és pozitív élményekhez kapcsolódnak. A tanulmányok abban összecsengenek, hogy bármilyen típusú erdő látogatása hozzájárulhat a stressz csökkentéséhez és a jóllét javításához.
„A kutatások egyértelműen bizonyítják a természetben töltött idő pozitív hatását a stressz és a szív- és érrendszeri betegségek csökkentésére, így ezek a módszerek a jövőben nagyobb teret kaphatnak a közegészségügyben” – fogalmaz Aszalós Réka.
A szakember szerint a természethez kapcsolódó testmozgást és sporttevékenységeket „receptre kellene felírni”, mert ezek jelentősen csökkenthetik a stressz okozta és a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát. Az erdei séta, a kirándulás, a biciklizés vagy az erdőfürdő prevenciós terápiaként is működik. És költséghatékonyabba kórházi műtétekhez vagy a hosszú rehabilitációs eljárásokhoz képest.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, továbbította a Helló Sajtó!| Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több természet
Számos olyan elvonuláson voltam, ahol az erdőben volt sétáló meditáció, majd fákat választottunk, megöleltük őket, kerestünk olyanokat aminek a szerteágazó vaskos gyökerei is látszottak a föld felett is – jó kis szimbólum a hovatartozásunk megélésére és megértésére. Itt Szhelyen van egy hölgy aki gyógyító sétákat szervez a környező erdőkbe (erdőfürdő a léleknek pl.címmel).
Sokat megyünk amúgy is túrázni pl. a kőszegi hegy erdőibe. Otthon gyerekként pedig körülöttünk mindenütt erdő volt, sokat játszottunk és tanyáztunk ott. Nem is beszélve a jó kis titkos őrsitanyákról, a legeldugottabb helyeken az erdőben:-).
A múlt héten vettem egy könyvet a címe „Ehető erdő”(Bózsó Gyula, Megyeri Sára)- vagyis mit ad nekünk a természet ami ehető onnan- nem csak gombákról van benne szó, bogyók, virágok, stb. A tibeti gyógyászatban pl.vannak olyan készítmények amik fakéregből vagy valamilyen kőzetből készülnek, a sok sok gyógynövény mellett. A „Menla hagytéka”c. filmet érdemes megnézni- magyar rendezője van, együtt éltek a tibeti orvosokkal, hogy megértsék mitől más az a gyógyítás.
Vagy „A fák titkos élete”(Peter Wohlleben) könyv is milyen klassz dolgokat ír a szerző a fák által kibocsátott anyagok gyógyító hatásáról. (Már két könyve is van)
Annak idején az egyetemen egyszer valamelyik professzor azt mondta a fenyőerdők közelében élőkben, vagy a babtárolók közelében élőknél gyakoribbak bizonyos típusú nyirokrendszeri betegségek……. Nem találtam rá tudományos cikket, bár néha a tapasztalat is ugyanolyan értékű. Szóval erdőimádat van:-)))
Várom a „Csendes barát” filmet, bár azt nem tudom erdő is van e benne .
Én már attól sokkal jobban érzem magam, ha reggel és estefelé végig sétálok a saját kertemben, a mindenféle fák alatt, mellett. Ez feltölt egy napra, kettőre. Ja, és most gombát is szedhetek itthon, a saját kis vadonomban. 🙂
Ha erdei sétát teszek, úgy érzem megújulnak a sejtjeim is.