Nő a kereslet a csemegeszőlő iránt
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) a szőlőről készített körképet. Eszerint a megfelelő fajtaválasztással, termesztéstechnológia alkalmazásával és a termelés szervezettségének növelésével az import szőlő egy része helyett magyar gyümölcs kerülhetne a kínálatba.
A klímaváltozás negatív hatásait nehezen viselik a kertészeti kultúrák. Azonban vannak olyan fajok, melyek jobban tűrik az időjárási viszontagságokat. A csemegeszőlő ezek közé tartozik. A késői virágzás a tavaszi fagyos időszakot döntően elkerüli, és ez idén is előnyt jelentett más gyümölcsökhöz képest.
A körkép szerint Magyarországon továbbra is borszőlő termesztésével foglalkoznak a legnagyobb területen. Ez azonban a változó klimatikus viszonyok és a növekvő fogyasztói igények miatt változhat. Világszerte egyre nagyobb teret hódíthat az étkezési célra szánt szőlő termesztése.
Főként a fehér, magnélküli fajták piaci részesedése növekszik, amelyre a termelő országok fajtaváltással, illetve területbővítéssel reagálnak.
Magyarországon mintegy 383 hektáron
termesztenek csemegeszőlőt, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun, Heves és Tolna vármegye. Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is alkalmas fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1000 hektárt tesz ki.
Az évente megtermelt mennyiség 10 évvel ezelőtt még meghaladta a 10 ezer tonnát, az utóbbi években azonban jellemzően 4600 tonna környékén alakul. A hazai fogyasztás 20-25 ezer tonnát tesz ki és folyamatosan növekszik, így jelentős importra szorul az ország, ami 2024-ben 15 ezer tonnát tett ki.
Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő-fajta és két klón található a Nemzeti Fajtajegyzékben. A fajták az eltérő érési sorrendnek köszönhetően júliustól októberig fogyaszthatók. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova.
De a magyar csemegeszőlő egyelőre csak a választékot bővíti.
A piaci árakat a sokkal nagyobb csemegeszőlő-termelő országok diktálják, ahonnan az import java része származik: Olaszország, Spanyolország, Görögország, Egyiptom, India. Velük csak akkor vehetjük fel a versenyt, ha a termőfelületünk jelentősen növekszik, valamint a hatékonyság (fajlagos terméshozamok) és a fajtaszerkezetünk jelentősen javul.
Komoly problémát jelent ugyanakkor a munkaerő hiánya is, ami egy nehezen gépesíthető kultúrában nélkülözhetetlen erőforrás. Emellett az aranyszínű sárgaság is kihívások elé állítja a termelőket, amely már 13 vármegyében van jelen. A kórokozó terjedésének megfékezése a hazai szőlőtermesztés jövőjét jelentheti. A betegséget okozó fitoplazma elleni védekezés alapja a megelőzés, amiben az egészséges szaporítóanyag használata mellett a vektorok elleni rendszeres és célzott védekezés is jelentős szerepet játszik.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Unsplash
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több gyümölcs
