Térképen látható az európai talajok sótartalma
Magyar kutatók közreműködésével, csaknem húszezer feltalajminta elemzése nyomán készült el Európa talajainak sótartalomtérképe egy nemzetközi kutatás keretében.
A fenntartható élelmiszer-termeléshez rendelkezésre álló termőterületekre világszerte egyre nagyobb nyomás nehezedik a talajromlás, az éghajlatváltozás és a vízhiány következtében. Ezért elengedhetetlen a talajok védelme és fenntartható kezelése. Mivel a világ népessége várhatóan a jövőben is növekedni fog, szükség van az erőforrások felmérésére és az eszközök biztosítására a pontos és gyors talajmonitorozáshoz.
Az Európai Bizottság javaslata szerint 2050-re Európa lehetne az első klímasemleges kontinens. E cél elérésében pedig a talajnak is jelentős szerepe van. Ennek a javaslatnak a része az a stratégia, amely a fenntartható élelmezésbiztonságot helyezi fókuszba. A magyar kutatók közreműködésével elkészített nemzetközi felmérés hozzájárulhat a talajok védelméhez, valamint a tudatosabb és fenntarthatóbb termőtalaj-használathoz.
A talaj sótartalmának
eloszlásáról készült térkép az európai viszonylatban elérhető legrészletesebb, 500 méteres felbontású, harmonizált információt nyújtja a jelenleg rendelkezésre álló uniós monitoring adatbázis, a LUCAS 2018. évi felvételezésének adatai alapján. Ennek köszönhetően a gazdálkodók és a szakemberek könnyebben azonosíthatják a problémás területeket, valamint kiválaszthatják a talajuk sóállapotának megfelelő művelési gyakorlatokat.
A kutatók a felmérés során azt tapasztalták, hogy a kontinens északi részén és az atlanti térségben a sófelhalmozódás természetes folyamatok következménye. A mediterrán és déli régiókban az emberi tevékenységek, például az öntözés és a nem megfelelő vízelvezetés, a parti sávban pedig a tengervíz behatolása játszanak kulcsszerepet.
A kutatás szerint Magyarország termőtalajainak sótartalma közepesnek mondható, mégis fennáll a veszélye a sótartalom növekedésének. A másodlagos szikesedés olyan folyamat, amely során eredetileg nem szikes talajokban a természeti körülmények változása vagy az emberi tevékenység hatására sófelhalmozódás indul meg. Magyarországon a nem megfelelő sótartalmú vagy mennyiségű vízzel történő öntözés, a rossz vízgazdálkodás és a helytelen talajművelési technikák tehetik szikessé a talajokat. Az egyre rendszeresebb aszályos időszakok is növelik a talaj párolgását, így a talajvízben oldott sók a feltalajba jutnak.
A talaj sótartalmára
azért is fontos ügyelni, mert a magas talajsótartalom negatív hatással van a mezőgazdasági termelésre. A túlzott sókoncentráció gátolja a növények vízfelvételét, ami növekedési problémákhoz és terméscsökkenéshez vezet, gátolja a csírázást és rontja a növények tápanyagfelvételét. A sófelhalmozódás a talaj szerkezetének romlását is okozhatja, ugyanis csökkenti annak víz- és levegőáteresztő képességét, ami tovább rontja a növények növekedési feltételeit.
A magas sótartalom a mikrobiális aktivitást is gátolhatja a talajban, a sóérzékeny fajok kipusztulnak, és helyüket sótűrő baktériumok és gombák vehetik át, amelyek kevésbé aktívak a talaj szempontjából fontos tápanyagkörforgásban. Így az olyan sóérzékeny növények, mint például a gabona- vagy zöldségfélék, különösen károsodhatnak.
A szakemberek szerint úgy előzhető meg a talaj sótartalmának növekedése, ha alacsony sótartalmú vízzel öntözik, valamint optimalizálják az öntözővíz mennyiségét és annak időbeli eloszlását. Fontos még a talaj megfelelő vízelvezetésének kialakítása, amivel elkerülhető a talajvíz szintjének emelkedése és a sók felhalmozódása.
Felhívták a figyelmet arra, hogy szikesedés esetén a talaj javítására is nagy gondot kell fordítani. Kalciumtartalmú talajjavító anyag, például gipsz és mész hozzáadásával ki lehet szorítani a nátriumionokat, így a talaj kémiai és fizikai adottságai is javulnak. Tömődött, rossz vízvezetésű talaj esetén a mélylazítás segíthet, szerves anyagok hozzáadásával pedig elősegíthető a sók kimosódása és csökkenthető a további szikesedés kockázata.
Bővebb információk a Magyar Kutatási Hálózat oldalán találhatók.
A talaj sótartalomtérképén
a predicted ECe (dS/m) a becsült elektromos vezetőképességet (ECe) jelenti, amelyet decilimenzív méterben (dS/m) adnak meg.
Mit jelent az ECe?
Az ECe (electrical conductivity of the soil extract) a telített talajextraktum elektromos vezetőképessége, ami a talaj sótartalmának egyik kulcsfontosságú mutatója. Minél nagyobb az ECe értéke, annál sósabb a talaj.
Mit jelent a „predicted” (becsült) kifejezés?
A térképen látható „predicted” értékek modellált vagy interpolált adatok, amelyeket terepi mérések, szenzorok vagy egyéb számítási módszerek alapján becsültek meg. Ezek segítenek megérteni a talaj sótartalmának térbeli változásait egy adott területen.
Tipikus értékek és hatásuk a növényzetre:
- 0–2 dS/m: Normál, nem szikes talaj, a legtöbb növény számára biztonságos.
- 2–4 dS/m: Enyhén sós talaj, egyes érzékeny növények már károsodhatnak.
- 4–8 dS/m: Mérsékelten szikes talaj, csak sótűrő növények számára alkalmas.
- 8+ dS/m: Erősen szikes talaj, jelentős növekedési problémákat okozhat.
(Forrás: ChatGPT)
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több talaj
„Fontos még a talaj megfelelő vízelvezetésének kialakítása, amivel elkerülhető a talajvíz szintjének emelkedése és a sók felhalmozódása.” Milyen érdekes- egyik esetben vízmegtartó, másik esetben víztartalom csökkenésre szólítanak. Aztán meg ott van az elszikesedés, illetve az erdők ültetése a helyükre. Gondolom ezek a szálak összeérnek és nem párhuzamosan egymás melletti döntések. Amikor gyerek voltam, egyik nyáron jött a faluba egy ember, akivel talajmintákat kellett gyűjteni. Érdekes volt, mert lovasszekérrel jártunk a határban és a szántóföldről kellett mintát venni. Sosem tudtam meg miért és mi lett az eredmény. Akkoriban még működtek a TSZ-k voltak mezőgazdászok is akik nekik dolgoztak, meg „mérgesek”-így hívták azokat akik a permetszerekkel foglalkoztak. Erdészet is volt, meg állami gazdaság, ahogy emlékszem összejártak a vezetők.
Igen, ezen én is elgondolkodtam..hogy hol fontos a vízelvezetés. Illetve tényleg releváns-e ez, ha a prioritás a vízmegőrzés. De a térkép alapján igazából nagyobb veszély Spanyolországot leszámítva szinte sehol nem fenyeget, még a zöld is a biztonságos sávnak tekinthető.