Először a vizek mélyén tavaszodik!
Először szerzünk tapasztalatot arról a rezervátumban, hogy egy a hosszú tél után (a szokottnál keményebb telet követően) miként tavaszodik a vizeinkben. Mivel 2025. március elseje előtt nem voltak nálunk említésre méltó víztestek, efféle tapasztalatokat sem gyűjthettünk. Bezzeg az idén!
Igaz, eddig nem írtunk róla, de a vizeink varsázását már 2025. december 10-én újra kezdtük. Korábban a tavaszi időszakban 10-15 varsával rendszeresen monitoroztuk a vizeket, s enélkül aligha tudnánk bármit is mondani az új víztestek benépesüléséről. A varsáknak köszönhetőn tudtuk meg, mennyire sok nálunk a gyepi béka (Rana temporalis), milyen sok pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) szaporodott már az első évben is a vizeinkben, és így került meg Magyarország legritkább kétéltűfaj, az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex) is a Nagyfűz-vízben. Júniustól azonban szinte kizárólag ebihalak és csiborok kerültek elő a varsákból, ezért nyáron és ősszel nem varsáztunk.
A feltevésünk az volt ősztől, hogy télen a vizeink „üresek”.
De hogy valóban így van-e csak egy módon ellenőrizhettük: varsával. Ezért december elejétől minimum egy varsa mindig a vízben van a Cselle-öbölnél. Ezt egy pillanatra láthattátok is az egyik videóban.
Az első meglepetésünk az volt,
hogy gyakorlatilag egész télen aktív maradt a rovarvilág. Főként a hanyattúszó poloskák voltak rendszeresek, bár kisebb számban, mint a nyáron. Gerinceseket azonban (halakat, békákat) 2025. december 10. és 2026. február 16. között egyetlen esetben sem fogtunk, holott a barna varangyok (Bufo bufo) korán megindultak (2026. február 06.). 2026. február 10-én további két varsát telepítettünk ki. Egyet a Nagyfűz-vízbe, egyet pedig az Árasztó-gázlónál. Ezekben továbbra sem találtunk gerinceseket, de tizenötödikére megnövekedett a hanyattúszó poloskák létszáma és felébredtek a bolharákok is. Főként a gázlók sekélyebb részein pedig már gyakoriak voltak a tegzesek.
Február 15-én láttuk az első kerengőbogarat az Edward-csatornánál. Ez a vízirovar új fajként tavaly került elő 2025. márciusában, majd rövid időn belül gyakorivá vált szinte valamennyi víztestünkön. Az idén már törzsvendégként, s az egyik leggyakoribb rovarfajként köszöntjük őt.
Míg a madárvilág – leszámítva néhány éneklő cinegét és kiabáló harkályt – nem mutatja a tavasz jegyeit, egyetlen faj visszatérét sem észleltük (egyedül a kék galambokét január elején, akik esetleg lehettek telelők is), és a február 14-én tartott mega terepszemle során sem tudtunk felhajtani egyetlen virágos növényt se, egyedül az első nappali lepke észlelés jött össze 2026. február 14-én, addig
a vizeinkben egyértelműen kirobbanó tavasz van már.
Ezt nemcsak a megélénkülő rovarvilág jelzi, hanem a növényzet is. Főként az moszatok és algák. A Nagypatak duzzasztott vizeiben kevésbé, de a Nagyberek öntésterületein, a nádasokban, a csatornákban és a kisebb állóvizekben, tókákban és a Kisberek tavaiban burjánzó moszatfelhők, szőnyegek, oszlopos szerkezetű algatornyok fejlődtek. Úszó és rögzült algaképződmények egyaránt gazdagon vannak. Először látjuk, hogy a vizeink – a hideg és fagyos időjárás ellenére is – gazdagon fejlődnek belül, így mire a kétéltűek felébrednek és tömegesen hozzánk érkeznek, a vizeink valóságos víz alatti őserdőkké válnak.
Tavaly a vizeink sokáig kopár gödrök maradtak, s ennek ellenére népesültek be élettel. Az idén radikálisan más a helyzet. Ezek az algamezők (legalább) négy szempontból is rendkívül fontosak.
- Ellentétben a tavalyi állapotokkal, a hozzánk érkező kétéltűek gazdag búvóhelykínálatot találnak!
- Az algamezők adják az alapját az élénk rovarélet kialakulásának, így tehát az idén nagyságrendekkel nagyobb táplálékforrás várja a kétéltűinket.
- Az algamezők segítik a petecsomók lerakását is.
- Algamezők szolgáltatják az élelmet az ebihalaknak, így az ő szempontjukból az idén az eltartóképességünk jelentősen nagyobb lesz a tavalyinál.
Az algák (és más vízinövények) drasztikus, kora tavaszi előretörése
a Kisberekben a legszembeötlőbb, azon belül is a mindig tiszta, és mind a mai napig szinte steril Forrás-tó esetében. Most már abban a vízben is gazdag növényzet és moszattelepek fejlődnek, így ez a tavacska is nagyobb eséllyel kapcsolódik be a kétéltűek szaporodóhelyeinek hálózatába.
Később, ha továbbra is kedvezők maradnak a vízviszonyok, beindul a madarak visszavonulása, és kapunk vízimadarakat, a madárvilág szempontjából is gyökeresen más, a tavalyinál jobb helyzet alakulhat ki. Pityerek, billegetők, cankók, szalonkák, récék szempontjából is fontos, hogy ennyire gazdag az idén – s ennyire korán! – az alacsonyrendű vízi növényvilág. Izgatottan várjuk tehát, mi történik majd, ha végre megérkezik erre a vegetációra és a bőséges vízre a sok napfény és a tavaszi meleg.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
A Kisberek hàrom tavacskájáról mikor készült a drónfelvétel, Cen’?
2026.02.14-én délután, pár napja 🙂
Köszi, csodás türkíz mindhárom.
Tavaszodik az élet keletkezésének sorrendjében…😊
Tetszik a drónnal készült fotó! 🙂
Látszanak rajta az utak, amelyeken megközelíted a kis tavakat. Olyanok ezek az utak, mint egy érhálózat. 🙂
Látszik, hogy merről szoktál jönni – néha a patak parton, máskor beljebb -, s az utak többsége valahol a tavak mellett ér véget.
Azok az utak a szarvasok útjai 🙂 🙂 A Kisberekben van most a legnagyobb átmenő forgalom 🙂
Tényleg? 😮 Persze igaz, te miért járnál ilyen sok útvonalon. 🙂
Mindegy, akkor is nagyon látványos! 🥰
Itt nálunk Zuglóban most nem igazán tavaszodik! ☹ Esik a hó megint, már fehér minden.
De jó lenne, ha a tavacskák szegélyeit, illetve abból mintákat egyszer mikroszkóp alá tennél! Milyen élet lehet ott vajon? Talán még medveállatkák is, és olyan apró lárvák, amik a tápláléklánc részét képezik.