Gátépítés éjjel – szuperkaland a rezervátumban
Hát akkor blogoljunk, írjunk naplót ezen a napon, örökítsük meg, végtére is több szempontból is olyan ez, mint egy szülés vagy újjászületés. Hiszen pár nap híján mi is kilenc hónapot vártunk erre a lehetőségre, az első csapadékos időszakra – amiként jobb sorsra érdemes gyermeket várnak kilenc hónapon át, akiről azt hiszik, hogy jobb és okosabb, szebb és bölcsebb lesz mindenkinél. Ez a víz, ez az áradás voltaképp a gyermekünk. Az én gyermekem, Marával közös újszülöttünk, veletek együtt megálmodott kisded, és mivel támogatók is vagytok páran, szép számmal olvassák ezt a blogot most az újszülött keresztszülei is.
Az előző blogban leírtam, hogy mi a helyzet,
mekkora a víz, de ami a legfontosabb: lehet ennél is nagyobb! Ha az Árasztó-gázlót megmagasítjuk. Napok óta írok, beszélek erről. Tegnap jártam is a gazdaboltban, hogy zsákokat vegyek, de a nekünk szükséges méretből csak 5 darab volt. Azokat elhoztam (meg félmázsa takarmányt a vadaknak), de azt mondták, ma érkezik szállítás. Csakhogy ma – én vétkem – nem mentem be a városba. Szóval ez az 5 zsák van, meg körülbelül 8-10 darab lehet még, ami tavaszról maradt (ezek ott vannak az Árasztó-gázló mellett a bozótba rejtve).
Ezen felül van 100 kicsi zsák, amiket még nyáron rendeltünk, de ezek leginkább a gázlók keskeny vályúinak betömésére lesznek jók. Amivel még dolgozhatok, azok a vad- madár- és sármányetetéshez vásárolt takarmány zsákjai, amiből azért akad rendesen, minthogy eddig csak az idén körülbelül egy tonna (!) takarmány ment el.
Első körben azt gondoltam, megvárom a hajnalt,
esetleg a reggelt, bemegyek és hozok még zsákokat, de aztán úgy voltam vele: luxus elengedni a vizet. Akkor is, ha vélhetően még napokig sok víz érkezik. De a víznek is kell idő, míg például átjut a következő parcellába. Szóval minél hamarabb emeljük a vízszintet tovább, annál jobb. Mire a döntést meghoztam, már szürkült, szóval egyértelmű volt, ha valóban nem várok, akkor lámpák kellenek. Fel is tettem egy erős lámpát töltőre, de mivel használható fejlámpám már nincs, bementem a városba fejlámpát venni és elemeket. Közben beleakadtam egy ezerforintos diós bejglibe is, mivel több helyre is be kellett ugrani. Addigra szinte ünnepi hangulatba kerültem a rendkívüli helyzet miatt, a szokatlan feladat és kaland miatt, ilyesmi sokszor karácsony idején szokott előfordulni, éjjeli fapakolás, fűrészelés karácsony előtt, így hát – és mert tudtam, hogy embert próbáló éjszaka áll előttem – vettem két rúd bejglit.
Végül megtaláltam az ideális és nem túl drága fejlámpát (voltak sokkal jobbak is, de azok csillagászati áron, remélem, elég lesz ez is).
Ma sikerült aludnom,
ami azért fontos, mert már vagy egy hete napi néhány órát aludtam csak. Ez jó, így lesz kapacitásom, még ha az egészségem nem is az igazi. Már mindent beszereztem, amikor eszembe jutott, hogy vehetnék egy Unicumot. Nem iszok, mások – például Mara szerint – annyit sem, ami üdvös volna. Jó ideje még egy pohár bort is csak ritkán, körülbelül negyedévente kívánok meg, holott ismerem a borokat, és kedvelem is őket, mégsem akaródzik borozni, csak nagy ritkán. Nem tudom, miért van ez így.
Most azonban nem is bort, hanem az Unicumot kívántam meg, illetve az az ötletem támadt, kapóra jöhet egy-egy korty a hidegben munka közben. Ráadásul az Unicum segíthet rendbe tenni a gyomromat. Emlékszem, régen sokszor segített – mert amúgy eredetileg gyomorkeserűnek találták ki, mind a mai napig 42 gyógynövényt tartalmaz (attól olyan keserű).
Nincs értelme kapkodni.
Nem arról van szó, hogy a nagy víz kárt tenne a gázlókban. A gázlók csodálatosan stabilak. Most már eldőlt, hogy éjszaka a patakon dolgozom. Még néhány óra, nem oszt, nem szoroz, ezért még mielőtt lemennék és nekiveselkednék, megírok legalább két blogot. Addig is töltődnek az akksik. A nagy lámpa akksija, és viszem a telefont, a stabilizátort, bár az éjszaka nem sokat mutat, de próbálok videózni is, mert ilyen alkalom nem mindennap van. Ráadásul ez olyan áttörés lehet, amit egy életen át emlegethetünk – nem árt, ha vannak erről felvételek, bármilyen felvételek is azok.
Szóval most eszegetem a bejglit, ami megdöbbentően finom és „házi”, ahhoz mérten, hogy boltban és olcsón vettem, ittam egy korty Unicumot, a kávémnak is lassan a végére érek, a fejlámpát beüzemeltem, és lassan pakolok a hátizsákba. Még csak 19:11 van. Éjfélig szerintem megállítom a vizet az Árasztó-gázlón. Ha ez sikerült, akkor már reggelre óriási változás állhat be a Nagyberekben és az Edward-csatorna környékén is. Leviszem a kis zsákokat is, és ha már egyszer terepen vagyok, talán a gázlókon is fabrikálok kicsit.
Elvileg megszűnik majd az eső valamikor, reggelre-délelőttre szinte biztosan, így holnap olyan felvételeket készthetek drónnal, amihez foghatót még nem láttunk. Annyi víz lesz, amennyi még sosem volt itt – amiről eddig csak álmodtunk.
Drukkoljatok, hogy minden jól süljön el. Sikerüljön még több vizet kiterelni a Nagyberekbe, és sikerüljön valamit felvenni mindebből. És sikerüljön mindenről beszámolni mihamarabb. Lehet, hogy időnként feljövök egy teára vagy kávéra, olyankor majd ránézek a Cenwebre is. Legyen szép estétek!
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Juhééé- éljen az Unicum- ha már iszod a szilvás a legjobb az összes között- hihetetlen jó hatása van a rengeteg gyógynövénynek ami benne van, ráadásul a szilvás verzió aromája isteni, az ital selymes tőle és nem bántja a gyomrod sem. Kitűnő párosítás a beiglivel. Nagyon szurkolok Neked- komolyan:-)))
Nahát, nekem is a szilvás a kedvencem – tanúim is vannak rá. Bár kivételesen a simát választottam, mert annak magasabb az alkoholja, és úgy gondoltam, odakint talán az jobb lesz, meg nem tudom, az alkoholnak van-e fájdalomcsillapító hatása, de talán van – lehet hogy most elborzadsz, de sebaj. 🙂 És köszönöm a szurkolást!
Dehogy borzadok el:-)))) Anno az egyik kedvenc mesterem a klinikán a következőket mesélte- „az alkohol kardioprotektív- tágítja a coronariákat- azt tanácsolták az anginázóknak(mellkasi szorítás amikor nem jut vér a szívizomba a szűk koszorús erek miatt-tudjátok mint a versben „acél kígyó kemény fájdalom”)igyanak vörös bort:-)) A sebészek pedig az étvágytalan betegeket, meg a rezekált gyomrúakat gyógyítgatták borral:-))) Szóval így csinál az orvoslás alkeszt a páciensből:-)))) Na félre a viccel, az alkohol mértékkel igen is jó, egy kitűnő minőségű pohár vörösbor a vacsorához, vagy egy kupica Unicum az nem alkoholizmus, hiába mondja a Schwab doktor , hogy teljes absztinecia kell az egészséghez. A paraszt ember régen kezdte a napot reggel egy kupica pálinkával és egész nap hajtotta az energia. A baj csak akkor van, ha valaki evés helyett is iszik és sokat. A szentgotthárdi kolostor mögötti rózsakertben -régen a szerzetesek fűvész kertje volt- ki van írva pl. a sétányon, hogy a szerzetesek napi adagja 3 liter(!) mézsör volt amit saját maguk készítettek. Mondjuk egy meleg nyári napon simán lecsúszik az embereknek ennyi sör munka nélkül is-sajnos. Senkit nem buzdítok ivásra, csak azt mondom, ha a mellkasi fájdalmad egy kis lélekmelegítő szilvás elixír oldotta akkor egészségedre!!!!
Még egy szavazat az Unicum szilvára! Nekem is az a kedvencem, és tényleg jó a gyomornak. (Kóstoltam a legújabb Unicumot, a narancsost, de nekem nem jött be.)
Tényleg karácsonyi hangulat lehet nálad – már csak a töltöttkáposzta hiányzik. 🙂
S még egy hatalmas drukk a Líviáé mellé, hogy sikerüljön megfogni a lehető legtöbb vizet.
Óóóóó, töltött káposzta! 🙂 🙂 🙂 Köszi a drukkot, már esőkabátban ülök a gép előtt meg fejlámpával a fejemen,. Nagyon izgulok, de nem tudom, miért. 🙂 Most indulok.
De ahogy látom, Marát is elkapta a karácsonyi hangulat, mert az imént szaloncukros cikket rakott fel 🙂 🙂
És a zselések között a 2. helyezett egy Unicum szilvás lett!! 🙂🙂
Így igaz! És mennyi karácsonyi cikk van még a tarsolyban! 🙂
A narancsos nekem sem ízlik és a kávés barista sem. Viszont van az a méregdrága tokaji boron érlelt Riserva- gyönyörű üvegben és díszdobozban – nos az sajnos nagyon finom:-)))- én még nem vettem, de néhány éve az egyik barátnőm férje aki nagy gyűjtő, megkínált minket vele és mondhatom nagyon különleges. Karácsonyi ajándéknak sem rossz . A Trezor XO-meg olyan ritka és limitált számú üveg, hogy pl. most a webshopban ki is írták, hogy nincs. (több mint 10 éven át érlelik és az igazi ínyenceknek való, állítólag csokoládés íze van).
Most én vagyok, aki aggódom, mert éjjel zsákot tölteni, és még azért esik is, na ez tényleg nem egészségkímélő. Unicummal sem! Holnap már jobb idő lesz, és megvár a munka, a víz is!
De vittem magammal bejglit is, az pedig, mint tudjuk, mindenre jó. 🙂 Most elmúlt éjfél, végeztem az első magasítással, és nagyon jól tettem, hogy lementem, mert nagyon ment a víz! Meg ástam egy összekötő árkot a Nagysásréten is két csatorna között, és most ott is megindult a víz, így most sokkal gyorsabb a víz kiöntése. Nehéz ipar ez, igaz, de aggodalomra semmi ok – inkább izgulj velem, örülj velünk, mert holnap akkora vizeket látunk, amekkorát még egyszer sem. Alig várom, hogy világosodojon! Bárcsak reggel lenne már.
Úgy tűnik, hogy az Edward-sánc felső részét érdemes lenne átvágni, hogy gyorsabban menjen a víz a Nagyásrétre. Könnyen lehet, hogy visszamegyek még egy kis teázás után, és nekiállok annak is.
Meg már töltök egy kis előzetes videót 🙂