Ha van alapmű, akkor ez az: Szerb Antal – A világirodalom története
Sokaknak lehet élénk emlék középiskolából vagy az egyetemi évekből, hogyha a diák szeretett volna bevágódni az irodalomtanáránál, esetleg csupán érdekelte az irodalom, és szerette volna kiegészíteni a tankönyvi infókat, esetleg a tankönyvinél érdekesebb, szaftosabb érdekességekkel a világirodalom legfontosabb szerzőivel kapcsolatban, akkor Szerb Antal A világirodalom története című vaskos, de kézre álló könyvét kellett beszereznie – ami nem volt minden időszakban könnyű. Ennek a könyvnek a népszerűségét jelzi, hogy hosszú időszakokban volt hiánycikk. Akkép, mint a madárbarátok körében Peterson Európa madarai című munkája. Mindkét könyv azon könyvek közé emelkedett, amit szorgosan loptak a könyvtárakból fürge kezek, buzgó madarászok és buzgó irodalmárok, így aztán még könyvtárból kivenni sem volt mindig könnyű ezt a két kötetet.
Ha egy könyv ennyire fontos, s ugyanakkor ennyire elérhetetlen,
hamar veszi körbe valamiféle misztikus áhítat. Amely akár túlzó is lehet. De ami Szerb Antal könyvét illeti, nem túlzó. Ma sem. Lassan betölti 100. életévét ez a munka, de azóta sem született olyan irodalomtörténeti kézikönyv, amely meghaladta volna (Babits Mihály hasonló terjedelmű műve mérhető össze vele).
Szerb Antal munkája legalább három kritériumot teljesít hibátlanul.
- Egyrészt roppant átfogó és pontos.
- Másrészt ennek ellenére közérthető.
- Harmadrészt világos és áttekinthető.
Mindhárom kritérium alapján a diákok legjobb barátja volt
– és talán az ma is –, ha és amennyiben az irodalomtörténet bugyraiban keresnek maguknak sztalkert; olyan szellemi vezetőt, mint amilyen az alvilágban Dante számára Vergilius volt. Szerb Antal tájékozottsága, műveltsége, minőségérzéke és józansága többnyire a terjedelemmel és a hangsúlyokkal helyesen jelöli ki az egyes szerzők és műveik jelentőségét, így az olvasó minőségérzékelését és objektivitását is fejleszti, s nemcsak a tárgyi felkészültséget pallérozza.
Épp ezért, mert Szerb Antalnál pompásabb vezetőt az irodalom berkeiben, a szerzők vadonjában aligha találunk, megtesszük ezt a kalandos barnagolást újra, fejezetről fejezetre, szerzőről szerzőre, könyvről könyvre, ezúttal együtt. Szándékunk nem csupán annyi, hogy együtt olvassuk újra ezeket a fejezeteket Szerb Antaltól, hanem szeretnénk, ha a posztok alatt megbeszélhetnénk közös élményeinket, és a „világirodalom rovat” gazdájával, „Sasszemmel” karöltve összeszednénk az interneten fellelhető forrásokat, videókat, felolvasásokat, kritikákat, átdolgozásokat és filmeket – mindent, ami szép, ami fontos, és ami az internet korában a digitális térben a Szerb Antal által tárgyalt szerzőkkel és műveikkel kapcsolatban mára a „digitális irodalomtörténet” televényében megtermett.
Ha mi kihagyunk valamit, egy videót, egy filmet, bármit, amit fontosnak talál az olvasónk, írja meg hozzászólásban bátran, és ha olyan a találat, ami valóban érdekes vagy fontos, beillesztjük utólag is a jegyzeteinkbe.
Hagyjuk tehát, hogy most Szerb Antal megragadja a kezünket,
és lépjünk be vele egy több évezrednyi kaland komor, de csábító kapuján; lépjünk be egy olyan tartományba, ahol – ahogyan Babits fogalmazott az ő világirodalmat feldolgozó kötetében – zsenik társalognak átnyúlva az időn, és átnyúlva népek feje fölött. Becsüljük nagyra, hogy olyan diskurzusba hallgathatunk bele, amely – legyen témáiban időnként rendkívül aktuális és röghöz kötött – független tértől és időtől. Nézzük meg, hogy olyan gyarló, és hozzánk hasonlóan esendő és esdeklő emberek miként képesek elrugaszkodni újra és újra oda, ahol az örökkévalóság, az univerzalitás és a szabadság végzete várja őket.
Hamarosan frissülünk, és ennek a posztnak az alján is hozzuk az első fejezetet!
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | llusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több irodalom
Igen érdekes lesz, kíváncsian várom. Másokat is megérintett Szerb Antal szellemisége. Amit én először hallottam róla az a szörnyű halála volt. Aztán elolvastam régen az Utas és holdvilág c. könyvét, megvallom újra rá kellett keresnem a cselekményre, annyira szövevényes és abszurd volt, hogy elfelejtettem.
Egy ideig követtem Péterfy Gergely umbriai utazásait az Ulpiusok nyomában:-)
„Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely könyvét még nem olvastam , az „Élni és enni Umbriában”- biztosan közelebb visz ez is Szerb Antalhoz és az Utas és holdvilág c. könyvhöz.
Jó lesz! 🙂🙂
Minden irodalommal kapcsolatos írásnak (is) örülök.