Így szépítjük meg a korábbi múltbeli döntéseinket
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen kapcsolat áll fenn a múltbeli döntéseinkről szóló emlékeink és az úgynevezett jelentorzítás (present bias) között. Ez utóbbi azt a hajlamot jelenti, hogy az azonnali jutalmat aránytalanul nagyra értékeljük a jövőbeni haszonnal szemben.
A résztvevőket arra kérték, hogy válasszanak:
két hét múlva kapnak tízezer forintot vagy kicsit többet négy hét múlva. Ezután további tizenegy döntési helyzetet kaptak, amelyekben a négy hét múlva elérhető összeg lépésről lépésre egyre magasabb lett, egészen 13 ezer forintig. Az a pont, amikor a résztvevők áttértek a későbbi, nagyobb összeg választására, azt mutatja meg, mekkora pluszért hajlandók még két hetet várni a jutalomra.
Egy második alkalommal megjelent egy azonnal elérhető jutalomlehetőség is, amely különösen csábító volt a jelenorientált résztvevők számára. A harmadik látogatás során a résztvevőket arra kérték, hogy idézzék fel a korábbi döntéseiket.
Az eredmények szerint
a jelenorientált résztvevők kevésbé pontosan emlékeztek a döntéseikre. Úgy idézték fel, hogy korábban váltottak a késleltetett, nagyobb – később megszerezhető – jutalom választására, mint ahogyan az ténylegesen történt. Mindez arra utal, hogy a jelenorientáltsággal jellemezhető emberek akaratlanul is úgy emlékeznek a múltbeli döntéseikre, hogy azok a valósághoz képest fegyelmezettebbek, jövőbe mutatóbbak voltak.
„A jelenorientáltság csökkentését célzó beavatkozásokban érdemes lehet olyan eszközöket alkalmazni, amelyek javítják az emlékezet pontosságát. Döntési naplók, emlékeztetők vagy appos követés is segíthet abban, hogy az emberek közelebb hozzák egymáshoz a felidézett és a tényleges választásaikat, és tudatosabban rálássanak az impulzív viselkedésükre” – mondja Bakó Barna, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense.
Az eredményeket a Journal of Behavioral and Experimental Economics folyóirat januári számában publikálták a kutatók, Bakó Barna (Corvinus), Ertl Antal (KRTK KTI) és Kiss Hubert János (Corvinus).
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat. | Borítókép: Pexels
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több pszichológia
Érdekes
Szerintem is..
Nos akkor a „carpe diem”-nek annyi:-)))
Miért kellene egy jövőbeni haszon miatt nem a jelenben lenni? Az van, ami van- minden más esetleges. A sétáló meditáció is arra való pl., hogy a jelenben maradjon az ember, ne egy elképzelt jövőbeli dologban. Szóval az efféle kutatások nekem csak annyit mondanak- haszonleső vagy vagy sem. No persze ami nem anyagi természetű döntéshez kapcsolódik, azt is utólagosan felmentjük- egyébként örökké bűntudatos életet élnénk, vagy önsanyargatást, hogy miért döntöttünk így vagy úgy. Szóval ez inkább egy egészséges énvédő dolog. Vagy ahogy én szoktam magamat nézni- „akkor annyit tudtam s azt gondoltam a legjobbnak”.