Mi a vér-agy gát szerepe a skizofrénia kialakulásában?
A skizofrénia az idegrendszer fejlődése során alakul ki, hátterében genetikai és környezeti tényezők együttese áll. A kórfolyamat mögötti biológiai mechanizmusok feltárása azonban még mindig nem teljes. Ezt vizsgálják a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, a B3phrenia nevű projekt keretében, melynek célja, hogy megismerje a vér-agy gát szerepét a betegség kialakulásában.
A vér-agy gát
az agy és a vérkeringés közötti dinamikus határ. Működése alapvető fontosságú az agyon belüli egyensúly fenntartásához. Ha károsodik, több mérgező anyag és immunsejt jut az agyba, ez pedig különböző idegrendszeri betegségekkel, köztük a skizofréniával is kapcsolatban állhat. Emellett kockázati tényező lehet a betegség kialakulásában a terhesség alatt fellépő fertőzés miatti anyai immunaktiváció, valamint a serdülőkori kannabisz-használat is.
A kutatás vizsgálja a nemekre jellemző molekuláris változásokat és azt, hogy a vér-agy gát miként alkalmazkodik a kockázati tényezőkhöz. A kutatók célja a kannabisz, a nemek és a vér-agy gát működése közötti kapcsolatok feltárása. Ehhez komplex állatmodelleket és őssejteket használnak fel.
Az új ismeretek segítik a skizofréniával szembeni ellenálló-képesség és a skizofréniára való hajlam jobb megértését. A projektet több kutatási területen jártas, orvosbiológiával foglalkozó kutatókból álló csapat vezeti, akik élvonalbeli módszereket alkalmaznak. Az egyéni biológiai különbségek megismerése és a betegek biológiai jellemzők alapján történő kisebb csoportokba történő osztályozása hozzájárul a személyre szabott kezelések megtervezéséhez.
Forrás: MTI | Képek: Unsplash, Unsplash
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a skizofréniáról
A leginkább elfogadható (számomra)elmélet ezzel kapcsolatban a korai traumatizáció, amim áthuzalozza az idegrendszert és tipikusan a fiatal felnőtt korban mutatja meg magát tünetként egy schub formájában. Az agyi biokémia annyira komplex, hogy egy metabolit vagy felsziní marker kiragadásával ami a milliónyi kapcsolat rendszerben a sejtek között ott van, nehéz „oki ” okot vagy kezelést mondani. Valahol már egyszer ez a téma előkerült, akkor jutott eszembe egy olyan képalkotós előadás, ahol egereken vizsgálták a skizofrenia lehetséges helyét az agyban- szóval már akkor sem értettem, hogy teszik schubba az egeret, vagy hogyan veszik észre, hogy abban van:-)))))- Régen hallgattam ezzel kapcsolatban egy Feldmár András videót, ahol elmondta a törzsek úgy gyógytották a „skizofreniát”, hogy a sámán összehívta a családot, három napig kötelező volt együtt lenni, enni inni beszélgetni a bajban lévővel együtt és csodák csodája az kigyógyult az őrületből. Szóval hiszem, hogy a személyes élet kapcsolati hálójában van a forrás és valahogy ott kell rendet tenni a dilibogyók helyett.
Mi az a schub? 🙂 Az állatmodelleknél én is elgondolkodtam, hogy azon hogyan vizsgálódnak. Lehetnek egyébként transzgenerációs hatások is, de ez egyelőre kevésbé kutatott és jórészt az ezotéria területére sorolt megközelítés.
A schub az amikor pszichotikus fázisban van az egyén- hallucinál, vagy olyasmiket mond ami amit egy másik jelenben lévő ember nem ért- azok aki úgy gondolják ők a normálisak. Amikor valaki belép a másik pszichozisába, vagyis elfogadja azt, hogy annak az embernek akkor az a valósága- nos ez már 40 évvel ezelőtt is kutatva volt és – egy pécsi pszichiáter például ebből írta a PhD -ját- brutál érdekes, ahogy csupán ezzel kihozta őket gyógyszer nélkül abból az állapotból. Daniel Keyes „Az ötödik Sally c. könyve pl szuper jó ebben a témában, ahogy egyik énállapotból a másikba kerül valaki. Vagy volt egy szuper jó film egy amerikai pszichiáter nőről és egy olyan páciensről akinek szintén több énje volt és a pszichiátere felismerte, hogy mindig ahhoz kell kapcsolódnia aki éppen jelen van- sajnos nem találtam meg a filmet, arra emlékszem, hogy Fay Dunaway volt a pszichiáter aki aztán képtelen volt a férfi kollégái közt átvinni a saját tapasztalatait. Az emberek ehhez a stigmához leginkább téveszméket kapcsolnak(van egy ilyen könyv is hogy „Téboly terápia stigma- jó régen íródott- éppen kijöttem az egyetemről.. ) meg olyant, hogy ön és közveszélyesek, pedig nem. Vannak szélsőséges állapotok az tény ahol bezárják őket éppen az ő biztonságukért, de nem ez a jellemző. nagy kár, hogy az orvostársadalom és a kutatás ebben sem tudta megfejlődni önmagát. Vagy ott volt a matekzseni fickó a Nash akiről szintén film is készült ” Egy csodálatos elme” (Russell Crowe)meg volt egy másik is, sajna nem ugrik be a neve és róla készült film sem, de nem is érdekes. Vagy Natalie Portmannal készült film a Fekete hattyú-a balettáncos aki beleőrül az anyja elvárásaiba- szóval megmozgatja ez a dolog a művészek fantáziáját is. Egyébként ez a terület szerencsére már nem „ezoterikus”- Máté Gábor könyvei nem ezt mondják- kutatják mint akármelyik lelki működészavart. Amúgy rengeteg olyan pácienst láttam akik nyálcsorgató zombik lettek a fantasztikus nyugati biokémián alapuló „gyógyszerektől”- eltompulnak, meghíznak , így legalább nem kell érteni őket, mert nincs rájuk gond… Bocs ezzel nem azt mondom, hogy nem kell valami szöveti hormon, vagy mediátor szerepét kiemelni és kutatni, vagy megtalálni a lókust az agyban , csupán nem hiszek az egy kiragadott dologban egy olyan komplex rendszer működésének megértésében mint amilyen az emberi agy- helyesebben az ember személyisége úgy mindennel együtt.
Köszi! Nagyon érdekes a pécsi pszichiáter tapasztalata. Az ötödik Sally-t már rég el akartam olvasni, köszi, hogy eszembe juttattad. Máté Gábor mit mond a skizofréniáról? Fuhh, hát a gyógyszerek megérnek egy külön misét, Amerikában hatalmas probléma a gyógyszerfüggőség és az, hogy mindenre rögtön pirulát írnak. Készült erről dokumentumfilm is, talán nem is egy.
Igen meg szuper jó filmek, pl. a Bradley Cooper „Csúcshatás ” c. filmje, most hirtelen csak ez ugrott be, de volt egy másik szuper jó film is ahol egy anyagi gondokkal küszködő hölgy egy klinikai vizsgálat hármas fázisába jelentkezik önkéntesként…
A Máté Gábort azért említettem ebben a vonatkozásban mert merőben más a lelki működés zavarok eredetének megközelítése az ő munkáiban és a terápiás módszereiben. Szóval az egyéni élettörténetben és a kapcsolatokban van a titok- ő mindig utal az ezzel kapcsolatos kutatásokra is minden vonatkozásban, ha ír egy esetről, vagy egy betegség csoportról. Talán a „Normális vagy”-ban olvastam a skizofréniáról is konkrétan, elő kell vennem újra, megnézem, hogy pontosan tudjak válaszolni.