Hogyan zajlik a skizofrénia kialakulása? Ez a kutatás segíthet a válaszban!
A skizofrénia világszerte több tízmillió embert érint,
a krónikus mentális betegség élethosszig tartó gyógyszeres kezelést és pszicho-szociális támogatást igényel. A hatékony, célzott terápiák fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy pontosan megértsük, milyen változások zajlanak az érintett agyterületek idegi hálózataiban. Ezen a területen ért el áttörést a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (HUN-REN KOKI) a Nusser Zoltán által vezetett kutatócsoport. Egyedülálló, nagyfelbontású eljárást fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a szinaptikus fehérjék vizsgálatát egyedi szinapszisok szintjén emberi agyszövetben.
A skizofrénia hátterében álló folyamatokkal kapcsolatban ismert, hogy abban kiemelt szerepet játszik a dorzolaterális prefrontális kéreg (DLPC) nevű agyterület, különösen a kognitív zavarok kialakulásában. Korábbi genetikai vizsgálatok arra utalnak, hogy ebben a régióban zavar léphet fel a serkentő, úgynevezett glutamáterg szinapszisok működésében. A probléma pontos feltérképezéséhez azonban nem elég a gének vizsgálata: a fehérjeszintű változásokat is látni kell, hiszen a génkifejeződés nem ad információt a fehérjék mennyiségéről és eloszlásáról az egyes szinapszisokban.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Nusser csoport
ezen a ponton ért el áttörést. Míg a szinaptikus fehérjék eloszlását vizsgáló, nagyfelbontású mikroszkópos adatok eddig szinte kizárólag rágcsálókból származtak, a kutatócsoport olyan módszert dolgozott ki, amellyel nagy érzékenységgel és pontossággal vizsgálhatók a szinapszisok molekuláris összetétele posztmortem humán agyszövetben. A vizsgálatokhoz a mintákat a HUN-REN KOKI Humán Agyszövet Laboratóriuma biztosította.
„Kutatócsoportunk sikeresen optimalizált egy beágyazás utáni immunfluoreszcens jelölési eljárást humán mintákra. A műgyantába ágyazott, néhány száz nanométer vastagságú metszetekből kvantitatív adatokat tudtunk nyerni a szinaptikus fehérjék mennyiségéről és térbeli eloszlásáról konfokális és STED szuperrezolúciós mikroszkóp segítségével, akár 40 nanométeres felbontással” – mondta a kutatás kapcsán Lőrincz Andrea, a cikk első szerzője.
A módszer különlegessége és egyben nagy előnye,
hogy ugyanazon szinapszisban több tucat különböző fehérjét is meg lehet jelölni, most már humán szöveteben is. A vizsgálatok egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a skizofréniában szenvedő betegek agykérgében a serkentő szinapszisok általános szerkezete meglepően stabil maradt. A szinapszisok sűrűsége, mérete, valamint a fő glutamát receptorok, és preszinaptikus fehérjék mennyisége nem különbözött az egészséges mintákétól.
A kutatók külön figyelmet fordítottak a parvalbumint kifejező (PV+) gátló interneuronokra, amelyekről korábban is ismert volt, hogy szerepet játszhatnak a skizofrénia patofiziológiájában. A mérések szerint ezekben a sejtekben a parvalbumin fehérje szintje körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb volt a skizofrén mintákban, mint az egészséges kontrollokban. A PV+ sejtekre érkező serkentő szinapszisokban a glutamát receptorok közül az NMDA-receptorok szintje csökkent, miközben az AMPA-receptorok mennyisége változatlan maradt a skizofrén betegekből származó mintákban.
Lőrincz Andrea szerint az eredmények arra utalnak, hogy a skizofréniában a prefrontális kéreg serkentő szinapszisai nem általánosan károsodnak, a molekuláris változások szelektíven, bizonyos sejttípusok szinapszisaiban jelentkeznek.
„A PV+ sejtekben tapasztalt csökkent NMDA-receptor szint miatt előfordulhat, hogy ezek a sejtek kevésbé képesek megfelelően reagálni a serkentő jelekre, ami hosszú távon felboríthatja az agy serkentő és gátló rendszere közötti finom egyensúlyt, és hozzájárulhat a betegségre jellemző kognitív hanyatláshoz” – magyarázta a kutató.
A kutatók szerint az új módszer nemcsak a skizofrénia, hanem más pszichiátriai és neurológiai betegségek molekuláris hátterének feltérképezésében is komoly lehetőséget rejt.
„Bízunk benne, hogy technikánk segít jobban megérteni, mely molekulák játszanak kulcsszerepet ezeknek a betegségeknek a kialakulásában és lefolyásában” – tette hozzá Lőrincz Andrea.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, továbbította a Helló Sajtó! | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több orvostudomány
Szívszorító betegség- nem mindig jár kognitív hanyatlással- legfeljebb furcsa asszociációkkal. Micsoda megrázó film készült John Forbes Nash matematika professzorról- ” Egy csodálatos elme”, vagy a Sybil c. film film, vagy a Daniel Keyes Ötödik Sally c. könyve is a „hasadt ” személyiségről szól.
A biológiai pszichiátria szereti metabolitok meg receptorok szintjén definiálni a betegségeket és ehhez csodabogyókat kutatni és adni. Ismerek olyan pácienst, aki több mint 10 éve kapott egy ilyen stigmát , gyógyszert nem szed és egyszer sem volt schubja. Azt is leírták, hogy gyógyszer mellett sem kevesebb a schubok száma mint nélküle. Amúgy meg a tablettáktól is van kognitív hanyatlás- totál eltompulnak tőle. Más kérdés persze, hogy amikor pszichotikus fázisban van valaki, ha ön és közveszélyes, vagy hajtják a furcsa érzékelései és gondolatai , ott be kell avatkozni, de egyébként egy szerető elfogadó környezetben nagyon békés emberek, sok közülük zseniális.