Szárnyashangyák és zavartan viselkedő sirályok lepik el Angliát
Az angol természetvédők minden évben felhívják a figyelmet arra, hogy a sirályok az évnek ebben a szakában különösen viselkedhetnek, aminek oka a szárnyashangyákban keresendő. A meleg, párás nyári napokon sok hangyafaj szaporodó egyedei szárnyakat növesztenek, és évente egyszer kirajzanak. Ilyenkor egymásra találnak a különböző kolóniákból származó királynőjelöltek és az úgynevezett „drónok”, vagyis a szapororó, repülő hímek. Miután párosodtak, a hímek gyakran elpusztulnak, a megtermékenyített nőstények pedig ledobják a szárnyaikat, és ha sikerül megfelelő helyet találniuk, új kolóniát alapítanak.
Mindeközben azonban sirályok lesnek rájuk, legalábbis a tengerpartokon, akik igazán nem válogatnak a csemegék közül, de a szárnyashangyákat különösen kedvelik. A rovarok viszont elrettentésképp méregző hangyasavat termelnek, ami nem tesz jót a sirályoknak, így azok dezorientálttá, szédelgőssé válnak és a reakcióidejük is megnő. Így, amellett, hogy különös látványt nyújthatnak, könnyen áldozatul eshetnek például az autóknak, de a félrediagnosztizálásnak is. A tüneteik ugyanis összetéveszthetők a madárinfluenzáéval, esetleg más, súlyos betegségével, és ahhoz is vezethetnek, hogy feleslegesen elaltatják az így talált állatokat.
Bár a szárnyashangyák rajzása és a sirályok különös viselkedési közötti egybeesés rendszeresen megfigyelhető,
nem mindenki ért egyet azzal, hogy az ok a hangyasavban keresendő. A BBC-nek a kérdésben nyilatkozó kutató, Dr. Rebecca Nesbi szerint például a hangyasav nagyobb koncentrációban található meg a vöröshangyákban, mint azokban a fajokban, amelyeket a leggyakrabban látni repülő hangyaként. (Ilyen például a közönséges feketehangya, amely Angliában és Magyarországon is a leggyakoribb hangyafaj.) Dr. Nesbi szerint tehát a tudatmódosult állapotot nem a hangyasav okozza, noha ez valóban mérgező lehet a madarakra nézve. Szerinte a meleg és a jóllakottság kombinációja a ludas. A témában egyébként meglepően kevés kutatás született, én például egyet sem találtam hirtelenjében, ami bizonyíthatná vagy cáfolhatná a hangyasav-hipotézist.
Hangyafürdő
A hangyasavval kapcsolatban viszont más érdekességet is megfigyeltek a kutatók: ez az úgynevezett „hangyázás”, angolul anting. A madár beleül a hangyabolyba, és alaposan megmártózik benne, mintha porfürdőt venne. Olykor még a csőrébe is vesz egy-egy hangyát, azzal jól átkenegeti a tollát, majd áldozatát jóízűen elfogyasztja. A mai napig nem tudni, miért csinálják ezt, de az biztos, hogy sokan teszik: több mint 200 madárfajnál figyelték meg a viselkedést. Egyes kutatók szerint így „készítik el az ételt”, vagyis teszik fogyaszthatóvá a hangyát, amely a rituálé során kiereszti a mérgét. Mások szerint a hangyasav parazitaellenes hatása az elsődleges motiváció, és a madár így fertőtleníti a tollait. De az sem kizárt, hogy egy hangyával két legyet üt egy csapásra.
Forrás: MTI | Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több sirály
Ez csúcs- betépnek a sirályok. Valamiért biztosan jó nekik ez a dolog. Kerge sirálykór:-)))
Mennyivel könnyebb lenne, ha értenénk a madarak nyelvét! Egyszerűen csak megkérdeznénk őket, hogy miért ülnek bele a hangyabolyba. 🙂
Eszembe jutott most, hogy amikor érett a faeper, a kacsákat nem volt szabad odaengedni a fa alá. Ha ugyanis belaktak az eperből, azt nem tudták rendesen megemészteni, és az erjedő epertől becsíptek. Olyanok voltak, mint a részegek. 🙂
Mint a Gőgös Gúnár Gedeon mesében a libák, akik szintén berúgtak az erjedt gyümölcstől:-))))