Szárazodás | Erősen apad a patak, szikkad a berek | Fotók
Három hónaposak a vizeink. Három hónapja hoztuk létre az első víztesteket. Mindössze negyedéve vagyunk vizes élőhely. Sok más mellett azt is jelenti ez, hogy most tanuljuk, mennyit bír el a patakunk; most tanuljuk, mennyi víz mihez elég. Reményeink szerint a legszárazabb időszak sem szikkaszthatja cserepesre a Kisberek forrásokkal táplált tavait, de a Nagypatakból duzzasztott 5 jelentős vizünket sem, mert a Nagypatak vizének egy része szintén forrásokból érkezik hozzánk.
A Nagyberek és az árasztott területek kérdése viszont más lapra tartozik.
Ahhoz, hogy a Nagyberekbe bőséggel jusson víz, ahhoz nem elég az a mennyiség, amit távoli források adnak a pataknak. Ahhoz többletvíz kell, amit csak és kizárólag csapadék, méghozzá kiadósabb eső adhat. Ezt most már tudjuk. Legutóbb egy fél napos intenzív eső okozott olyan áradást, ami miatt egyrészt védekeznünk kellett (például szűrőket rakni a gázlókra, nehogy elsodorja az ebihalakat a víz), másrészt harmadszor is eláraszthattuk a Nagyberek területét, ráadásul minden korábbinál magasabb vízzel. Ennek köszönhetően először telt meg vízzel a Nagyberek vége, az Edward-csatorna 2025 május 4-én, sőt egy nap erejéig megjelent némi víz a Nagysásréten is, ahová azelőtt sosem sikerült eljuttatunk egy csepp vizet sem.
Aztán hamar megindult az apadás.
2025. június 3-ra már épp csak csörgedezett a Nagypatak gázlóin a víz, a Nagyberekben pedig a maximumhoz képest körülbelül 20 centivel csökkent. Magyarán a Nagyberekből visszahúzódott a víz szinte teljesen. Csak kisebb pocséták, mocsárrészletek maradtak meg. De a Nagyberek-csatornában és az Árasztó-csatornában ilyenkor is összefüggő víz van.
Tegnap este azt reméltük, hogy eső érkezik, nagy zivatar, ami újabb áradást, és a nyomában újabb árasztást hoz a Nagyberekbe. Narancssárga riasztás volt érvényben, hatalmas viharokat jósoltak, délután jött is nagy vihar, ijesztő dörgésekkel, s végül le is zúdult a víz. Körülbelül 40-50 percig szakadt az eső, a műúton is kialakult egy kis patak, de aztán amint jött, úgy távozott is a zápor nagy hirtelen. Ma reggel (2025.06.04.) kíváncsian mentünk a völgybe megnézni, mennyit emelt a zuhé a patakon, esetleg van-e már árasztás. Hát nincs. A patak vízszintje egy centit nem emelkedett.
Olyan minden, mintha tegnap mi sem történt volna.
Ebből ismét tanultunk: most már tudjuk, hogy egy ilyen száraz periódus után még egy felhőszakadás sem elég a vízszint emelkedéséhez, ha az ennyire rövid. Legalább egy félnapos, intenzív eső kell, de talán annál is több, ha ismét árasztani szeretnénk.
A békacsemetéink szekérrúdja már kiáll a vízből. Az első ebihalak már elhagyták a vizeket, kész kisbékák lettek. Június végéig vélhetően az utolsó ebihalak is eltűnnek. Az ő sorsuk tehát az idén már voltaképp elrendeződött. A szárazföldi életüket mi már nem segíthetjük. Viszont most jön majd az a korszak, amikor a madárvilág kerül előtérbe. A birtok madárfajlistáján lényeges változásokat a vizes élőhellyé válásunk először a madárvonulás kezdetekor, vagyis körülbelül július 15-től hozhat. A terület nagy része készen áll egy jelentősebb árasztásra, ami a minden korábbinál nagyobb madárbőséghez kellene, már csak eső kell. Sok eső.
A visszaszámlálás elindult. Durván 40 napunk maradt. Ennyi időn belül kellene megérkeznie egy – most már tudjuk – napokig tartó intenzív esőnek. Annak, hogy júliusban ünnepelhetünk-e, tovább léphetünk-e a vizes élőhellyé válás útján, egy ilyen eső a záloga.
Borítókép / illusztrációk: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Azt hittem, tegnap ti kaptatok egy kis utánpótlást, de akkor csak nagyon keveset.
Épp arról van szó, hogy mi is most tapasztaljuk ki, mennyi eső mire elég. Jó kis zuhé volt, de ahhoz, hogy a patakokig érzékelhető mennyiségű víz jusson el, sokkal több kell. Amire viszont remek volt az intenzív zuhé -és ezt elfelejtettem megírni – az a mézelő zónák öntözése! Ez most sokat segített a virágos növényeink fejlődésében.
Az sem mindegy, hogy milyen hosszú száraz időszak után jön a zuhé. Eljut-e a víz a patakokig, vagy már előzőleg megissza a szomjas föld.
Már nagyon várom a képeket a mézelő zónákon nyíló virágokról!
Két fajunk nyílik már, a sárga mustár és a mézontófű, egyelőre kisebb területeken, ezért nem siettünk a fotózással és videózással. Most talán kicsit szellősebb napok jönnek, kevesebb feladattal, szóval igyekszem időt szakítani a mézelő zónákra is. 🙂
🙂🙂
Hamarosan Medárd- talán elhozza a várva várt hosszabb esős napokat.