Semmelweis Ignác rejtélyes sorsa

Semmelweis Ignác rejtélyes sorsa

---

Egészen sokkoló belegondolni, hogy néhány dolog, amit ma már evidenciaként kezelünk, micsoda indulatokat váltott ki akkor, amikor még nem volt evidencia. Ilyen volt például az, hogy a Föld kering a Nap körül, nem pedig fordítva, és ilyen volt az is, hogy egy szimpla kézmosással tömeges járványok előzhetők meg. Az ember gondolhatná azt, hogy az új tudományos felfedezéseket lelkesedés kíséri, de gyakran ennek épp az ellenkezője igaz.

A kézmosás jelentőségével

kapcsolatos tudást nagy részben egy magyar orvosnak, Semmelweis Ignácnak köszönhetjük, akinek neve és története szinte már közhellyé vált. Rendszeresen kutatják, újabb és újabb változatokkal állnak elő, megírják, megfilmesítik, de ennek ellenére máig számos, thrillerbe illő rejtély övezi, különösen a halálát. A mai napig nem lehet tudni, hogy pontosan mi történt vele és miért. De lehet, hogy ez is csak egy híresztelés, és pontosan lehet tudni, csak már annyi a dezinformáció, hogy ember legyen a talpán, aki kihámozza a valóságot. Ami biztos, hogy tragikusan fiatalon, mindössze 47 évesen érte a vég a Bécs melletti Döbling (ma már Bécs egyik kerülete) elmegyógyintézetében. (Más források szerint egy másik osztrák intézményben.)

Az sem teljesen világos, hogy miért került oda.

1861-től kezdve a környezet különböző viselkedészavarokat, depresszív tüneteket és agressziót figyelt meg nála, ami a legújabb elmélet szerint egy paralysis progressiva nevű betegségből adódott. Ezt valószínűleg szifilisz okozta, amit még fiatalabb korában egy gyermekágyi lázban elhunyt nő boncolásakor kaphatott el egy kézsérülésen keresztül. Más kutatások ugyanakkor kizárták a szifiliszt.

Biográfiájának több változata szerint 1865-ben családja, vagyis elsősorban a felesége csellel csalta az elmegyógyintézetbe, azt mondva neki, hogy csak látogatóba mennek, majd egyszercsak, mint a legrosszabb horrorfilmekben, rázárták az ajtót és nem engedték ki. Ekkor állítólag agresszívvé vált, az ápolók pedig brutálisan bántalmazták, és két héttel később belehalt a sérüléseibe. Vagy a szifiliszbe.

---

Többen állítják,

hogy Semmelweisnek egyébként is nehéz természete volt, ami más megvilágításba helyezheti az emberi kapcsolatait és a hozzá való viszonyt. Elképzelhető, hogy a környezete már nem tudta kezelni az indulatkitöréseit, és teljesen megromlott köztük a kapcsolat. De ahány történetíró, nagyjából annyiféle változat. Amiben viszont nem kételkedhetünk, hogy forradalmasította az orvostudományt, különösen a szülészetet.

Ő maga 1818. július 1-jén született Budán, és 1865. augusztus 13-án halt meg Bécsben. A pesti és a bécsi egyetemen tanult, 1844-ben Bécsben doktorált, majd a bécsi szülészeti klinika asszisztensévé nevezték ki. Hamarosan foglalkoztatni kezdte a gyermekágyi láz problémája, ami akkoriban Európa-szerte nagy problémát jelentett. És paradox módon azokat sújtotta a leginkább, akik szegénységük vagy komplikációk miatt kórházban voltak kénytelenek szülni, nem pedig otthon, ahogyan azt a legtöbb nő tette. A szülészeten pedig egészen elképesztő, 25-30 százalékos halálozási aránnyal kellett szembenézniük. Körülbelül, mint a fekete himlőnél. Sokáig nem tudták, mi okozza a fertőzést: a túlzsúfoltság, a rossz szellőzés, a szoptatás kezdete vagy miazmák (régen így nevezték azokat a megbetegítő anyagokat, melyekről úgy vélték, a talajból, vízből, levegőből áramlanak ki)? Semmelweis viszont nekilátott, hogy módszeresen keresse a betegség okát, felettese határozott ellenvetése ellenére, aki más európai orvosokhoz hasonlóan megbékélt azzal a gondolattal, hogy a betegség megelőzhetetlen.

Semmelweis megfigyelte,

hogy a klinika első osztályán fekvő nők körében a gyermekágyi láz okozta halálozási arány kétszer-háromszor magasabb volt, mint a második osztályon fekvők között, noha a két osztály azonos volt, azzal a különbséggel, hogy az elsőben a diákokat, a másodikban pedig a szülésznőket oktatták. Azt a tézist fogalmazta meg, hogy talán a diákok vittek át valamit az általuk vizsgált betegeknek.

Érvelését alátámasztotta

egy barátjának halála, aki egy gyermekágyi fertőzésben elhunyt nő vizsgálata során sebfertőzést szerzett, és a nőéhez hasonló tünetekkel halt meg. Ekkor jutott Semmelweis arra a következtetésre, hogy a boncteremből közvetlenül a szülőszobára érkező hallgatók a fertőzést a betegségben elhunyt anyákról átviszik az egészséges anyákra. A hallgatókat arra utasította, hogy minden vizsgálat előtt klórmészoldatban mossanak kezet.

Az eljárás hatására az első osztályon a halálozási arány 18,27 százalékról 1,27 százalékra csökkent, és 1848 márciusában és augusztusában egyetlen nő sem halt meg szülés közben az osztályán. A fiatalabb bécsi orvosok felismerték Semmelweis felfedezésének jelentőségét, és minden lehetséges segítséget megadtak neki. Felettese viszont kritikus volt, mert nem értette, mire alapozza a felvetését.

A ’48-as forradalom után

Semmelweis azzal szembesült, hogy politikai tevékenysége növelte szakmai munkájának akadályait. 1849-ben elbocsátották a klinikáról, ezután megpályázta az egyetemen a szülésznői tanszéket, de elutasították. Nem sokkal ezután a bécsi orvosi társaságban sikeres előadást tartott A gyermekágyi láz eredete címmel. Ezzel egy időben ismét megpályázta a tanári állást, és bár megkapta, megalázónak érezte a hozzá kapcsolódó korlátozásokat, ezért elhagyta Bécset, és 1850-ben visszatért Pestre.

A következő hat évben a pesti Szent Rókus Kórházban dolgozott. A szülészeti osztályon gyermekágyi láz járvány tört ki, és kérésére Semmelweis lett az osztály vezetője. Intézkedéseivel azonnal csökkentette a halálozási arányt, és ott töltött évei alatt átlagosan csak 0,85 százalék volt az elhunytak aránya, miközben Prágában és Bécsben még mindig 10-15 százalék volt.

1855-ben

a pesti egyetem szülészetének professzorává nevezték ki. Megnősült, öt gyermeke született, és magánpraxist alakított ki. Elképzeléseit Magyarországon elfogadták, és a kormány körlevéllel fordult minden kerületi hatósághoz, amelyben elrendelte Semmelweis módszereinek bevezetését. 1857-ben visszautasította a zürichi egyetem szülészeti tanszékét. Bécs továbbra is ellenséges maradt vele szemben, és az egyik orvosi folyóirat, a Wiener Medizinische Wochenschrift szerkesztője azt írta, hogy ideje lenne abbahagyni a klóros kézmosással kapcsolatos ostobaságokat.

1861-ben kiadta fő művét Die Ätiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz etiológiája, fogalma és megelőzése) címmel. Elküldte az összes neves szülészorvosnak és külföldi orvosi társaságnak, de az általános reakció kedvezőtlen volt. A tekintélyek súlya a tanításai ellen szólt. Több nyílt levelet intézett más országok orvosprofesszoraihoz, de kevés eredménnyel. Levelei hangvétele kezdett egyre durvábbá válni, megjelent bennük a harag, a csalódottság és a keserűség. A német orvosok és természettudósok konferenciáján a legtöbb felszólaló – köztük Rudolf Virchow patológus – elutasította az elméletét.

1861-től kezdve Semmelweis mentális egészsége megromlott.

A vitákkal teli évek fokozatosan aláásták lelkivilágát, és súlyos depressziós rohamok lettek rajta úrrá. 1865-re viselkedése egyre kiszámíthatatlanabbá vált, valószínűleg demencia vagy előrehaladott szifilisz miatt. Kollégái végül elmegyógyintézetbe csábították, de amikor Semmelweis felismerte a szándékaikat, tiltakozni kezdett, és megpróbált elmenni, de az őrök elfogták. Megverték, bezárták, és két héttel később meghalt. Halálát a jobb kezén lévő seb elfertőződése okozta, amelyet valószínűleg a verések során szerzett. A boncolás során kiderült, hogy ugyanabban a betegségben halt meg, amely ellen egész életében küzdött.

Tanai végül beépültek az orvostudományba. A fertőzések megismerésére és kontrollálására gyakorolt hatását Joseph Lister, a modern fertőtlenítés atyja így méltatta: “A legnagyobb csodálattal gondolok rá és teljesítményére, és örömmel tölt el, hogy végre megkapta az őt megillető tiszteletet”.

Itt látható egy kis online kiállítás néhány Semmelweihez kapcsolódó dokumentumból.

Forrás: Britannica, Múlt-Kor, címlapkép: Semmelweis Ignác 1860-ban, a “Borsos és Doctor” fényképészműterem fotóján, forrás: Wikimedia

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

---

még több cenweb